Horváth Ferenc: A szurkoló győztes csapatot akar, nem szerethetőt

– Mit gondolt, amikor először Győrből hívták? Eszébe jutott az a gól, amelyet itt lőtt a szaúdiaknak?
– Most, hogy mondja… Tényleg, olyan is volt, de nem, nem az a pillanat ugrott be először – mondta Horváth Ferenc, a korábbi 32-szeres válogatott csatár, a Szigetszentmiklós, a Kecskemét, a Paks immár csak volt edzője, aki csütörtöktől hivatalosan két és fél évig a Győri ETO FC vezetőedzője.

– Hanem mi?
– Nem voltak bennem kétségek. Amióta az edzői pályára léptem, az a célom, hogy olyan klubnál dolgozhassak, amelyiknél minden feltétel adva van a sikeres szerepléshez, és a csapat nagy célokért van versenyben. Amikor először hallottam az ETO érdeklődéséről, még nem tudtam, hogy Pintér Attila lett a szövetségi kapitány, fel sem vetődött bennem, hogy az új év első napjai itt találnak.

– Sokan féltik ettől a kihívástól. Mit vár saját magától?
– Nagy kérdés, hogy képes leszek-e megfelelni a feladatnak. Hiszek magamban. Eddig olyan csapatokat irányítottam, amelyeknek nem volt reális esélye a kiugró sikerre. A Győrnek van. Ráadásul a korábbiakkal ellentétben most nem azért hívtak valahova, mert ott valami nem működik, és változásra van szükség, itt megvannak az alapok, mi több, a bajnoki címvédő kispadjára ülhetek. Az ETO-ról hangzatos, mostanában divatos szlogeneket nem mondanék, szerintem kétfajta csapat van, amelyik nyer, meg amelyik nem. A szurkoló győztes csapatot akar, nem szerethetőt. Ígérgetni nem akarok, a klub a bajnokságban a dobogón áll, versenyben van a Magyar Kupában és a Ligakupában, és olyan tizenegyet szeretnék látni a pályán, amely megalkuvás nélkül küzd azért, hogy mindhárom fronton sikeres legyen.

– Gyorsan ível felfelé a karrierje – nem szédül bele?
– Amikor a Videotonban játszottam, az U18-as csapatot edzettem, szóval ha nem is vagyok régen a kispadon, azért már van némi tapasztalatom. Szigetszentmiklósról hívott a kieső helyen álló Kecskemét, és simán bent maradt. A Paks más eset… Jól indultunk, de úgy érzem, edző és játékos között egyfajta kémiának működnie kell, és ez nem volt tökéletes. Ugyanakkor azt vettem észre, jó dolog győzni, de a kudarcból sokkal többet lehet tanulni.

– Nem gond, hogy a csak magyarokra építő Paks után a sok légióst felvonultató Győr edzője lett?
– Ha a nyelvtudásra gondol, akkor nem. Ellenben ha a nálunk gyakran szóba kerülő légióskérdésre céloz, akkor az a válaszom, a magyar játékosok foglalkoztatásának híve vagyok, de ha olyan minőségű külföldi labdarúgót igazol egy klub, akitől tanulhatnak a fiataljaink, azt nagyon meg kell becsülni. Magam is játszottam külföldön, tudom, mit várnak el a messziről jött embertől. Aki tehát tud segíteni, akivel emelkedik a bajnokság színvonala, az ellen semmi kifogásom. Egyet ne felejtsünk el: nagy a lemaradásunk a nemzetközi mezőnytől, rengeteget kell dolgoznunk, hogy legalább elinduljunk Európa után. Kísérletek eddig is voltak, csak sokszor rossz irányba indultunk.

– Jó jel az egykori középcsatárnak, hogy kilencedikén mutatják be?
– Na, erre nem is figyeltem. Semmiképp nem baj, sőt.

„A GYŐRI KISPAD MIATT 30-40 EMBER HÍVOTT FEL!”