Szép volt, jó volt, nem lesz többet? - a teremtornák nyomában

A KÉPES SPORT-KUPÁTÓL, NYILASIN ÁT A TIPPMIX-KUPA-GYŐZTES REAC-IG – MÚLTIDÉZÉS

Magyarországon negyvenéves hagyománya van az NB I-es labdarúgócsapatok téli teremtornájának. Az első tornát Kutas István, a Képes Sport akkori főszerkesztője hívta életre 1972-ben (az akkor négycsapatos miskolci tornát a Ferencváros nyerte meg), majd 1974–1978 között az MLSZ elnökeként mintegy felügyelte is a rendezvényt. A tornák egyik célja a holt idény kitöltése volt, hogy a nézők ne maradjanak szórakozás nélkül.

Az évek, évtizedek során a lebonyolítás sokszor változott. Az első olyan tornát, melyen mind a 16 csapat elindult 1975-ben rendezték, a karácsony és szilveszter közötti (december 26., 27., 28.) szolnoki döntő előtt négy városban folytak az előcsatározások, végül a Videoton győzött. Az 1980-as zalaegerszegi tornán a válogatott keret is elindult, de csupán a második helyet szerezte meg a Videoton mögött, a székesfehérváriak 3–2-re győztek, a gólkirály Nyilasi Tibor lett 6 góllal. Az 1972-től 1986-ig terjedő időszakban – noha a nagypályás futballra a fővárosi dominancia volt a jellemző –1972 (FTC), 1974 (Újpesti Dózsa) és 1984 (MTK) kivételével csak vidéki csapatok nyertek. A Képes Sport Kupa elnevezés 1983-ban változott meg, az MLSZ díjáért játszottak a csapatok, valamennyi NB I-es együttesnek kötelező volt az indulás. A finálé otthonául első ízben a Budapest Sportcsarnok szolgált, a ZTE lett a legjobb. Egy évvel később (1984) az MTK végzett az első helyen.

A 1980-as évek végétől már nem rendezték meg minden évben a tornát, sőt 1988 után a következő teremlabdarúgó-bajnokságra 1997-ig kellett várni. Az MLSZ-Liga torna döntőjét akkor január 26-án Békéscsabán rendezték, a győztes Csepel 1 millió forintos csekket vehetett át. Azt ezt követő két teremtorna – nem túlzás – frenetikus sikert hozott. 1998. január 10-én és szinte napra pontosan rá egy évre zsúfolt ház, majd' 8 ezer néző fogadta a Juventus-adidas TOP 18 résztvevő csapatait, igaz, 1998-ban csak fővárosi együttesek indultak, az FTC, a Vasas, az Újpest és a Kispest vetélkedéséből az Újpest bizonyult a legjobbnak, a fináléban Újpest–Ferencváros 4–3. A két szurkolótábor között volt némi csetepaté, akárcsak egy évvel később, 1999-ben. A kétnapos rendezvényen – majd' 16 ezer nézőt érdekelt a kispályás dzsembori (!) – akkor már a csoportmeccsek során összeakadt a két fővárosi csapat, a 2–2-es döntetlen az Újpest csoportelsőségét eredményezte. Aztán a háromcsapatos finálé (Újpest, MTK, Siófok) meglepetésre a Balaton-partiak sikerét hozta. A XX. század focishow-ja elnevezésű program nemcsak az első műfüves profi bajnokságot foglalta magába az MLSZ égisze alatt, hanem az amatőrök döntőjét, valamint öregfiúk mérkőzést – magyar részről Nyilasi Tibor elmaradhatatlan szereplője az ilyen gáláknak – is, többek között Carlos Alberto, Tahamata, Bölöni László, René van de Kerkhof, Wim Suurbier, Igor Belanov tette tiszteletét a zsúfolt BS-ben. Más kérdés, hogy a műfüvön nem mindegyik NB I-es csapat tette tiszteletét.

1997-től 2007-ig minden évben megrendezték a tornát, de nem mindig az első csapataikkal képviselték magukat a klubok, és nem is minden egyesület vett részt a tornákon.

2006. február 5-én a Magyar Labdarúgó Liga volt a rendező, meghívásos alapon például csak öt együttes vett részt az I. Tippmix Teremlabdarúgó Kupán, ám tragédia árnyékolta be az eseményt: Bánka Kristóf, REAC és az Újpest egykori játékosának halála miatt a késő délutáni programot nem játszották le, az addigi eredmények alapján a REAC-ot hirdették győztesnek. A rákospalotai csapat egy év múlva, 2007-ben is a legjobb lett (a döntőben a Tatabányát győzte le 5–3-ra), négy évvel később (2011-ben), a következő – s ezidáig utolsó – téli teremlabdarúgó-bajnokságban viszont nem került be a döntőbe, utolsó lett a selejtező-csoportjában.

A 2011-esBorsodi Nemzeti Teremlabdarúgó-bajnokság selejtezőiNyíregyházán, Szegeden és Szombathelyen zajlottak, a három helyszínről a benevezett 18 NB I-es és NB II-es együttesből az öt legeredményesebb csapat,a Diósgyőr, a Gyirmót, a Vasas, a Haladás és a Győri ETO jutott be a fináléba, amelynek már eleve résztvevője volt a Debreceni VSC, hiszen a torna hatos döntőjét a debreceni Főnix Csarnokban rendezték. A teremlabdarúgó-bajnokságot a házigazda DVSC nyerte meg, a 2011. január 30-i döntőben a DVTK-t győzte le 4–2-re. Érdekesség, hogy a debreceni gólszerzők (Kabát Péter, Balajti Ádám, Czvitkovics Péter és Bódi Ádám) közül csak Bódi tagja jelenleg is a Loki keretének, míg a két diósgyőri gól szerzője, Gohér Gergő és Vadász Viktor most is a DVTK-t erősíti.

EGY EMLÉKEZETES PILLANAT – ALMIR FILIPOVICS ELKÉPESZTŐ ÖNGÓLJA A 2002-ES SIÓFOK–HALADÁS DÖNTŐ UTOLSÓ MÁSODPERCEIBEN

A KLUBOK RÉSZÉRŐL NINCS RÁ IGÉNY – A JELEN

2011 óta nem rendeztek országos teremtornát. A Nemzeti Sport Online a Magyar Labdarúgó-szövetséghez fordult azzal a kérdéssel, hogy szerepel-e a hosszú távú tervek között a hagyomány ismételt felélesztése, de egyelőre úgy tűnik, a közönségszórakoztató esemény nem fog folytatódni. A klubok nem tűnnek érdekeltnek a folytatásban.

„Az MLSZ 2011-ben szervezett utoljára teremtornát NB I-es csapatok részvételével. Az ott szerzett tapasztalatok szerint a csapatok számára gondot jelentett a teremtornán a legerősebb kerettel való részvétel. Így a helyszínen a szurkolók és a tv-közvetítés révén a széles közvélemény számára sem érte el az eseménysorozat a kívánt magas színvonalat" – fogalmaz a szövetség írásos válasza a teremtornával kapcsolatban feltett kérdésünkre.

„Másrészt – de ezzel összefüggően – a csapatok felkészülési menetrendjébe is nehezen illeszthető be a program, mivel csapatonként máshol és máshogy készülnek az idényre (pl: külföldi edzőtáborok, edzőmérkőzések). Ráadásul a kluboktól sem érkezett ilyen igény az elmúlt időszakban a szövetséghez. Ilyen helyzetben értelmetlen és nehéz lett volna színvonalas teremtorna szervezése, ráadásul, és ez mindennél fontosabb, a szövetségi kapitány is hetente keretedzést tart a kiszemelt játékosoknak, így a teremtorna felesleges teher lett volna a klubok számára. Az MLSZ hosszú távú céljai között inkább az infrastruktúra fejlesztése szerepel, a fűthető pályák számának növelésével törekszik a jelenlegi versenyidőszak meghosszabbítására" – teszi hozzá a szövetség.

Ettől függetlenül vannak olyan teremtornák, amelyeken rendszeresen feltűnnek NB I-es csapatok, illetve azok játékosai. Ilyen például a minden évben, december végén, nagy számú közönség előtt megrendezésre kerülő debreceni Real Team Kupa, vagy éppen a januári komlói torna, amelyet idén sorozatban másodszor nyert meg a PMFC NB I-es, nagypályás csapata.

Arra a jelek szerint azonban sokáig kell még várnunk, hogy az élvonal teljes mezőnye ismét megméresse magát teremben is. Jelentős szponzor, illetve pénzdíj híján a klubok nincsenek érdekeltté téve egy ilyen esemény megszervezésében. A szurkolók hiába lennének esetleg ismét vevők a teremtornára, ez önmagában még kevés, és az ő véleményüket amúgy sem kéri ki senki...