Nézzük az érem egyik oldalát. Vierchowod szerződésének hétfői felbontását a következőkkel indokolta a Nemzeti Sportnak telefonon George F. Hemingway, a Bp. Honvéd tulajdonosa.
„Pietro Vierchowod személyében keményen dolgozó, szimpatikus edzőt ismertem meg, de… Az olasz tréner két feladatot kapott erre az idényre, az egyik a nemzetközi szereplés elérése, a másik a fiatalok beépítése a csapatba, márpedig elég a tabellára nézni, az első pontot aligha kell megmagyarázni. Ami a fiatalokat illeti, róluk az általuk az elmúlt tíz fordulóban a küzdőtéren töltött percek árulkodnak. Nem láttam, hogy a jövőben azok a feladatok, amelyeket a vezetőedzőnek kiszabtam, teljesülhetnének, ezért úgy gondolom, helyes a csere. Több edzővel is kapcsolatban állunk, egyelőre nem lehet tudni, hogy magyar vagy külföldi tréner érkezik-e a kispadra.”
Pietro Vierchowod az olasz sportújságíró Gianluca Di Marzio honlapjának nyilatkozott, és kicsit másképp látja a dolgokat, mint a Honvéd tulajdonosa.
„Nagyon szerény csapat ez. Valósággal csodákat műveltünk. Háromezer eurós havi fizetési limit volt játékosonként, ez a magyar élcsapatok költségvetéséhez képest elenyésző összeg. Az elnök nem tud sokat a futball világáról, ráadásul igen szeszélyes. A külföldiekre ferde szemmel néznek. A csapaton belüli klikkek létezése is megnehezíti a munkát, van külön spanyol ajkú, afrikai, olasz és magyar csoport is az öltözőben” – bírált Vierchowod, aki a csapatot sújtó balszerencsére is kitért.
„A kulcsjátékosok közül Daud egyből megsérült, aztán később is sérüléshullám sújtott minket. Nem volt megfelelő középcsatárom. Megpróbáltam több játékost szerződtetni, de ez sem jött össze. Csodákat kellett tennem a rendelkezésemre álló játékosállománnyal. A menesztésemkor a középmezőnyben álltunk, ráadásul több rossz eredményt is a balszerencse számlájára tudok írni.”
A Honvédnál az utóbbi kilenc esztendőben négy olasz szakvezető dolgozott. Aldo Dolcettinek 40, Massimo Moralesnek 33, Marco Rossinak 56, Pietro Vierchowodnak 10 bajnoki mérkőzés jutott a kispadon. A legsikeresebb közülük Rossi volt, aki 19 év után bronzéremig vezette a kispestieket. Morales ellenben élesen bírálta a magyar közeget, kispesti időszakát pedig így fogalmazta meg röviden: „Örülhettünk a legjobb magyar csapatok elleni győzelemnek, de mivel nem Istennek hívnak, hanem Massimónak, nem tehettem többet.”