Ezzel az idézettel vezette fel az MLSZ csaknem három éve labdarúgásunk fejlesztési stratégiáját. A honi szövetség vezetősége felismerte és összegyűjtötte a sportág gondjait, a sikertelenségtől kezdve a nézők elfordulásán át a létesítmények tarthatatlan helyzetéig. Miután rögzítette, hogy a bajok sokrétűek, és nem csak szakmai jellegűek, ráadásul több ágazatot, illetve szereplőt érintenek, egy jól átgondolt, többéves, ráadásul lépésről lépésre haladó fejlesztési tervvel állt elő.
A stratégia megvalósításának alapja a tömegbázis megteremtése volt – és ezen a téren az MLSZ jelentős erőfeszítéseket tett.
„Három éve még csak százezer igazolt labdarúgónk volt, most több mint kétszázezer van – így Sipos Jenő, a szövetség szóvivője. – A tömegesítés során mindenekelőtt az amatőr és szabadidős futball kiszélesítésére törekszünk. Nem az aktív és profi játékosok számát növelnénk, hanem a gyermekekét. Meghatározó kérdés persze, hogy milyen felkészültségű szakemberek foglalkoznak velük, ezért új alapokra helyeztük az edzőképzést, szeretnénk, ha e téren is megújulna labdarúgásunk. Ugyanilyen fontos az is, hogy nőjön a futballt értő és szerető szurkolók száma, mivel így emelkedhet a sportág támogatottsága, népszerűsége, eladhatósága, valamint jövedelmezősége is.”
Hiába azonban a tömegesítés, ha a sportággal ismerkedő lányoknak és fiúknak nincs hol labdába rúgniuk. Így az előrelépéshez az is kellett, hogy az MLSZ felismerje: az infrastrukturális fejlesztések labdarúgásunk alapvető érdekeit szolgálják.
„Modern, kényelmes, biztonságos stadionok épültek és épülnek – sorolta a szóvivő. – Korszerű, de nem hivalkodó stadionokat adtak át az idén, olyanokat, amelyekben rangos európai kupasorozat mérkőzéseit is meg lehet rendezni. Véget kellett vetni annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy a kupacsapataink rendszeresen albérletbe kényszerültek. Muszáj kiemelnünk azt is, hogy különböző méretű és borítású pályák, továbbá grundok létesítéséhez is jelentős támogatást nyújtott a szövetség. Országszerte épültek vagy újultak meg létesítmények, így a futball ismét kedvelt időtöltési forma lehet, és adva van az edzéslehetőség is."
Mivel az MLSZ célul tűzte ki, hogy labdarúgásunk az eredményesség terén is előrelépjen, vagyis a válogatott és a klubok szintjén is közelítsen a nemzetközi élvonalhoz, a stratégia alapján immár elvárás, hogy legjobbjaink kivívják a 2016-os Eb-szereplés jogát.
„A válogatott legutóbbi három selejtező mérkőzése bizakodásra ad okot – összegzett végül Sipos Jenő. – Örömteli, hogy a csapatot övező hangulat ismét derűlátó, hogy egymásra talált az együttes és a szurkolótábor. Természetesen fontos, hogy miként szerepel a válogatott, ám azt sem szabad elfelejteni, milyen fejlesztések történtek és történnek a hátországban. Óriási lökést adna labdarúgásunknak, ha kijutnánk a kétezer-tizenhatos Európa-bajnokságra. Az esetleges Eb-részvételt azonban még nem a fejlesztési stratégiának köszönhetnénk. A munka gyümölcse csak sok-sok év múlva érik majd be igazán."
De a jelek legalább arra utalnak, hogy nem álmokat kergetünk.