NB I: „A magyar edzők nem rosszabbak, mint a külföldiek”

„Egy fegyelmi tárgyalás után találkoztunk, ahol mindkettőnk számára elmarasztaló ítélet született – idézte fel Híres Gábor, aki Supka Attilával együtt kezdeményezte a Magyar Edzők Érdekvédelmi Szövetségének megalapítását. – Az én ügyemben nem hívták meg a tanúmat, amit azzal indokoltak, hogy ez nem tisztük, de fellebbezhetek kétszázezer forintért. Mit mondjak, jól jött volna, ha elkísér egy ügyvéd, aki járatos a sportjogban.” Híres Gábor, aki Supka Attilával együtt kezdeményezte a Magyar Edzők Érdekvédelmi Szövetségének megalapítását. – Az én ügyemben nem hívták meg a tanúmat, amit azzal indokoltak, hogy ez nem tisztük, de fellebbezhetek kétszázezer forintért. Mit mondjak, jól jött volna, ha elkísér egy ügyvéd, aki járatos a sportjogban.”

Ahogy akkor is, amikor az egykori válogatott középhátvédet, az NB III-as Hatvan jelenlegi vezetőedzőjét egyik korábbi klubjától szerződése ellenére küldték el, ráadásul a prémiumot sem fizették ki neki.

„A szövetségben szeretnénk ingyenes jogi segítséget nyújtani, de nem ez az egyetlen cél. A szakma megítélése itthon felettébb negatív, pedig nemrég egy továbbképzésen Joan Carrillo, a Videoton mestere is elmondta, hogy a magyar edzők alapvetően nem rosszabbak, mint portugál, spanyol vagy német társaik, egyszerűen a világban a sikeres futballnemzetek szakembereit keresik. Persze felvetődhet, miért nem képezünk világklasszisokat, de ez nem olyan egyszerű. Németországban például teljesen más a mentalitás, és az ideális infrastruktúra, gazdasági körülmények mellett sokkal könnyebb kinevelni a gyerekeket. Szerencsére itthon is történnek pozitív változások, de idő kell, mire beérnek.”

Híres Gábor fontosnak tartja továbbá a tapasztalati tőke átadását, mint mondja, a szervezettel szívesen rendeznének különböző találkozókat, konferenciákat, ezzel is összekovácsolva az edzőtársadalmat.

„Rengeteg rutinos edzőnk van, akiket meg kellene hallgatni. Verebes Józsefnek például járnia kellene az országot és oktatnia a futballt. Mezey Györgynek szintén. Átadni minden tapasztalatukat a következő generációnak. Ha én hetente csak egy órát beszélhetnék velük vagy Garami Józsi bácsival, biztosan sokat tanulnék.”

Kollégájához hasonlóan vélekedik Supka Attila is. A Debrecennel kétszeres magyar bajnok, a Budapest Honvédot nemzetközi porondra kijuttató, az együttessel kétszer Magyar Kupa-döntős (egyszer győztes) szakember is úgy gondolja, rengeteg kritika éri az edzői szakmát.

„Nagyon nehéz úgy dolgozni, bemenni az öltözőbe, hogy sokan folyamatosan hozzá nem értőnek, nem elég képzettnek tüntetik fel a magyar edzőket – mondta Supka Attila. – Ez árt a hitelességnek. Pedig a megváltóként érkező külföldi edzők többsége sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményt. Elég csak Ricardo Monizt, Lothar Matthäust vagy Erwin Koemant említeni, ami bizonyítja, hogy nem csak velünk van probléma. Azt is meg kell érteni, hogy nekünk nincsenek olyan lehetőségeink, mint a külföldi csapatoknak. Amíg Ausztriában a második ligás Mattersburg is hatmillió eurós költségvetéssel dolgozik, itthon alig egy-két első osztályú csapat teheti meg ugyanezt.”

A jelenleg NB II-es Sopron vezetőedzője szerint ahelyett, hogy egyedül vívnának harcot, az érdekvédelmi szervezet segítségével sokkal könnyebben érvényesülhetnek együtt.

„Természetesen nekünk elsősorban a futballpályán kell jó munkát végeznünk, de emellett szeretnénk az edzői szakma lerombolódott imázsát felépíteni. Mert lehet a magyar futballról bármit mondani, ez a miénk, ezzel kell előrelépni. És meggyőződésem, bennünk is megvan az a szürkeállomány, ami ehhez szükséges.”