Hova tűnt Koman Vladimir? Mit nem engedett meg Vignjevics Ojónak?

A HÉT KÉRDÉSE – HOVA TŰNT KOMAN VLADIMIR?

A 36-szoros válogatott Koman Vladimir érkezéséhez nagy reményeket fűztek a télen a DVTK szurkolói. Tavasszal azonban akárcsak a csapat, az ő játéka is elmaradt a várakozásoktól. Az NB I-ben nyolc meccsen lépett pályára, 517 percet töltött a pályán, de sem gól, sem gólpassz nem fűződik a támadó középpályás nevéhez. Az ETO ellen 4–1-re megnyert meccsen 16 percre állt be csereként, előtte három találkozóra nem nevezték, a klub tájékoztatása szerint sérülés miatt.

A tavaszi szezonban négy bajnoki meccset játszott végig, a Videoton, a Honvéd, a Paks és a DVSC elleni találkozót, ezeken a mérkőzéseken egy pontot szerzett a DVTK. A diósgyőriek jó szériája – három meccse veretlen a csapat – már Koman sérülése után kezdődött, a Győr elleni 16 perc után először jöhetett le a pályáról győztes csapat tagjaként ebben az idényben.

Ha csak azokat a meccseit vizsgáljuk, amelyeken végig a pályán volt – így több lehetősége volt a bizonyításra –, akkor a következő mutatókat produkálta az InStat Football elemzőrendszer számai alapján:

– 57.5 passz, ebből 45.75 pontos/meccs

– összesen volt 13 kulcspassza (gólhelyzetet előkészítő átadás), ebből öt volt pontos, a meccsenkénti átlaga 3.2 (amiből 1.25 pontos)

– a négy vizsgált találkozón háromszor lőtt kapura, de egyszer sem találta el a kaput

– 91 párharcából 43-at nyert meg, vagyis meccsenként 22.75-ből 10.75-t.

– volt 30 labdaszerzése (mérkőzésenként 7.5)

– nyolc cselre vállalkozott, ebből hat volt sikeres (meccsenként 2/1.5)

Ahhoz nem kell pro licenc, hogy megállapítsuk, ezek az értékek egy válogatott középpályástól alacsonyak, és ezzel a teljesítménnyel aligha tudja eladni magát külföldön. Vagyis ha az volt a célja, hogy az NB I-ben újra felépítse, ismét piacképessé tegye magát, akkor ezt fél év alatt nem sikerült elérnie. Szépen beleszürkült a magyar bajnokságba, már-már észrevehetetlen…

Ellenpéldaként a DVTK ellen is eredményes győri Priskin Tamást említhetjük (még ha egy csatárral szemben mások is az elvárások), aki hasonló céllal tért haza tavaly nyáron, és tavasszal a gyengélkedő Győrben is hozza a tőle elvárhatót, 2015-ben öt bajnoki gólnál jár, a szezonban összesen kilencet jegyzett eddig, négy gólt előkészített.

ÚJPESTI GÓL „A HATODIK SZÁMÚ” SZABADRÚGÁSLÖVŐTŐL

A 20. forduló után írtunk arról, hogy két és fél év szünet után szerzett bajnoki meccsen szabadrúgásból gólt az Újpest: a Paks elleni találkozón Enisz Bardhi talált be a vendégek kapujába. Nem kellett újabb két és fél évet várni a következő újpesti szabadrúgásgólra, szombaton Litauszki Róbert vágta be a nagyjából 18 méterre leállított labdát Hegedüs Lajos kapujába.

Litauszkinak rövid időn belül ez volt a második találata az NB I-ben – a 24. fordulóban a pápai Szűcs Lajos kapuját vette be, akkor is a tizenhatos előteréből –, a kérdés csak az: miért éppen a védő végezte el a szabadrúgást?

Balajcza Szabolcs, az Újpest kapusa a Harmadik Félidőben adta meg a választ.

„Első számú szabadrúgáslövőnk, Kabát Péter egy éve gyakorlatilag nem lépett pályára, helyettese, Balogh Balázs öt sárga lap miatt az MTK ellen nem játszott, a rangsorban őt követő Bardhi akkor már nem volt bent, mert lecserélték, a bejelentkező Ojót vezetőedzőnk elküldte onnan, így Nego tette le a labdát a kijelölt pontra – aztán mégis Litauszki futott neki...”

Arra már csak tippelni merünk, hogy ki végezte volna el a szabadrúgást, ha Litauszki netán cseles módon átlépi a labdát – alighanem Nego. Bár még az is lehet, hogy Balajcza futott volna előre…


LITAUSZKI RÓBERT KÉT GÓLJA EGY HÓNAPON BELÜL

HÁROM CSAPAT SZERZETT NÉGY GÓLT: SZEZONCSÚCS

A szezonban először fordult elő, hogy egy fordulóban ilyen sok csapat (három – DVSC, DVTK, Puskás Akadémia) szerzett legalább négy gólt. Talán nem véletlen, hogy azok az együttesek, amelyek a nagy különbségű vereségek elszenvedői voltak, egyelőre (?) licenc nélkül tengődnek (Győri ETO, Kecskemét, Lombard Pápa). Szezoncsúcs – pontosabban szezoncsúcs-beállítás –, hogy három mérkőzésen született háromgólos vagy nagyobb különbségű győzelem. Ugyanez történt az 1. és a 14. fordulóban is, a Pápa mindkétszer ott volt a nagy vesztesek között (Videoton, 0–3; Paks, 0–3).

TOVÁBBI LEGEK, ÉRDEKESSÉGEK

A hét embere Tischler Patrik, aki három góllal vezette 4–0-s sikerre a Puskás Akadémiát a Kecskemét ellen. A felcsúti csatár az ötödik, aki egy mérkőzésen háromszor is betalált ebben a szezonban (korábban ez Böde Dánielnek, Pátkai Máténak, Lencse Lászlónak és Eppel Mártonnak sikerült).

A hét kapus teljesítményei között ki kell emelni Dibusz Dénesét, a Ferencváros kapuvédője főszerepet játszott abban, hogy csapata nem kapott gólt, és 1–0-ra győzött Pakson. A Lombard kapusát, Szűcs Lajost a DVSC támadója, Szakály Péter méltatta, miután az első félidő végén 1–0 helyett lehetett volna 5–0 is, ha nincsenek Szűcs bravúrjai. „Valamit nagyon tud az öreg, ziccerben nem tudunk gólt lőni neki.”

A második félidőben aztán már tudtak – megrázta magát a Loki, és ebben fontos szerepet játszott az U20-as vb-re utazó keretből kimaradó Balogh Norbert is. Az NSO-tól a hét fiatalja címet kiérdemlő csatár a 13. NB I-es meccsén először talált a kapuba, rögtön kétszer is – vagyis a második félidőre csereként beálló ifjú kibabrált az öreggel.

A hét kapushibája Rózsa Dánielé volt. A szombathelyi játékos beütötte a kapuba Juraj Halenár alapvonalról leadott lövését a Haladás–Nyíregyháza meccsen.

A hét legszebb góljának Nyilasi Tibor a Sport Tv Harmadik Félidő című műsorábanBognár István találatát választotta. A diósgyőri középpályás jobbról a rövid felső sarokba zúdította a labdát.

A hét kihagyott helyzete a Honvédé: a Videoton ellen egy támadáson belül találta el kétszer is a kapufát a kispesti csapat.