„Elfáradt, mentálisan nincs a topon” – Vignjevics a kulcsemberről

DEBRECENI VSC–FERENCVÁROS 0–3

Kondás Elemér (a DVSC vezetőedzője): – Egygólos hátrányban voltak helyzeteink, és ekkor nem is tehettünk más, támadnunk kellett. Aztán a Ferencváros kihasználta az egyik helyzetét, utána pedig egyszerű dolga volt. Ellenfelünk jól játszott, de a második félidő elején volt néhány ígéretes lehetőségünk.

Thomas Doll (a Ferencváros vezetőedzője): – Mindig sokat várok a játékosaimtól, de ezúttal valóban elégedett lehetek. A megfelelő pillanatokban szereztük a gólokat, és bár a Debrecen a második félidő elején veszélyesen futballozott, a háromgólos győzelem önmagáért beszél.

A DVSC–Ferencváros mérkőzés kapcsán további értékeléseket itt olvashat!

ÚJPEST–HALADÁS 0–0

Nebojsa Vignjevics (az Újpest vezetőedzője): – Suljic azért nem játszott, mert kicsit elfáradt, mentálisan nincs a topon. Legalábbis az edzéseken azt tapasztaltam, hogy nincs rendben fejben, valószínűleg ezért vannak a formájával is gondok, így aztán másnak adtam lehetőséget. Az első játékrészben kontrolláltuk a meccset, még ha nem is kerültünk helyzetbe. A második félidőben elvesztettük a középpályán a játék irányítását, baj volt a koncentrációnkkal, túl sok helyet és időt hagytunk a Haladásnak. A rangadók csak ezután jönnek, de lehet, nekünk jobban megy a derbiken.

Mészöly Géza (a Haladás vezetőedzője): – A mérkőzés előtt azt mondtam, alkalomadtán a döntetlen is lehet siker, ám most egyáltalán nem vagyok miatta felhőtlenül boldog. A helyzetek alapján nyerhettünk volna, sajnálom, hogy nem sikerült, egy gólt valahogy begyömöszölhettünk volna. Az első félidőben felemésztett bennünket az, hogy a védekezésre koncentrálunk, nem tudtunk felérni az Újpest kapuja elé, a másodikra megbeszéltük a teendőket, akkor már bátrabban játszottunk, megújultunk, voltak helyzeteink, amelyeket gólra lehetett volna váltani. Minél több idő telik el, annál jobban bosszant majd, hogy csak egy ponttal gazdagodtunk.

BÉKÉSCSABA–BUDAPEST HONVÉD 1–4

Zoran Szpisljak (a Békéscsaba vezetőedzője): – Csakis magunkat okolhatjuk, hogy kiütés lett a vége. Olyan buta hibákat követtünk el, főleg védekezésben, amilyeneket ezen a szinten egyszerűen nem szabad. A játékosaim az egyenlítő gól után a pályán alighanem elhitték, hogy mehetünk bátran előre, van keresnivalónk, ezért túlságosan kinyíltunk hátul. Pedig ha akkor nem kapunk gyorsan újabb gólt, talán valóban lendületbe jövünk. Sajnálhatjuk ezt a meccset, hiszen több volt benne, arról nem is beszélve, hogy így újabb hazai mérkőzésen maradtunk pont nélkül. Végül is jobb volt a Honvéd, elismerem. Mi mást mondhatnék, ha négy gólt kaptunk tőle.

Marco Rossi (a Budapest Honvéd vezetőedzője): – Kijelenthetjük, hogy végig jobbak voltunk. A találkozó elejétől mi irányítottuk a mérkőzést, magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést, és nálunk volt többet a labda. Még ha dühösnek is tűntem, belülről úgy éreztem, ezt a meccset biztosan megnyerjük. Láttam, hogy jobb csapat a miénk, és néhány egészen jó egyéni teljesítményünk is volt.

PAKSI FC–DIÓSGYŐRI VTK 1–1

Csertői Aurél (a Paks vezetőedzője): – Persze, hogy elégedetlen vagyok. Az első félidőben le kellett volna rendeznünk ezt a mérkőzést. Ha nem tévedek, a szünetig a Diósgyőr talán nem is veszélyeztette a kapunkat. A második félidőt ugyanakkor úgy kezdtük, ahogy kell, gyorsan gólt rúgtunk, viszont olybá tűnt, hogy az minket zavart meg – emiatt is egyenlíthettek a vendégek. Komoly a bajnokság, a jelek szerint csak akkor tudunk meccseket nyerni, ha jövő héttől kezdve ráteszünk még egy lapáttal. Tetszik, nem tetszik, ezen a szinten nem a látvány dönt, hanem az, hogy melyik csapat szerez több gólt.

Bekő Balázs (a DVTK vezetőedzője): – Úgy érzem, nyugodt szívvel mehetünk haza. Nem is a játékunkra gondolok elsősorban, hanem arra, hogy a csapat mindent megtett azért, hogy pontot, sőt pontokat szerezzen. Gratulálok mindkét együttes játékosainak, mert ezen a pályán valójában nem lehetett futballozni, viszont óriási csatát vívtak. A Paks ellen megalkuvás nélkül küzdött a csapat. Eddig csak fociztunk, focizgattunk, ám ezúttal mindenki maximálisan odatette magát. Örülünk, hogy így néztünk ki.

PUSKÁS AKADÉMIA FC–VASAS 1–0

Robert Jarni (a PAFC vezetőedzője): – Végre kilencven percen át azt nyújtottuk, ami a Békéscsaba ellen csak egy félidőn keresztül ment. Végig bennünk volt az a szenvedély, amivel meccset lehet nyerni, és bár mindkét oldalon szép támadások futottak és helyzetek is adódtak, úgy érzem, nekünk valamivel több lehetőségünk volt a győzelemre. Ha abból indulok ki, hogy egy héttel korábban a Békéscsaba ellen mennyi helyzetünk volt, és pont nélkül maradtunk, azt kell mondanom, nem biztos, hogy igazságos játék a futball.

Simon Antal (a Vasas vezetőedzője): – Tipikus egygólos mérkőzést játszottunk. Többnyire mi irányítottunk, a Puskás Akadémia kontrára játszott. Az első félidőben több lehetőségünk is akadt, sajnos gólt egyik helyzetből sem tudtunk szerezni. A második játékrészben is inkább mi birtokoltuk a labdát, de nem tudtuk feltörni az ellenfél védelmét. Pozitív, hogy a csapat az NB I-ben is azt a támadójátékot próbálja játszani, amely a második vonalban eredményt hozott. Többet tettünk a győzelemért, mint ellenfelünk, nem gondolom, hogy gyengébbek vagyunk a Puskás Akadémiánál.