MTK: „Elképesztően jó stadion”, a betonfal katlanhatást hoz

A DIGI Sport Reggeli Start című hétfői műsorában nyilatkozó tervező, Bordás Péter – az ő cége, a BORD Építész Stúdió műhelyéből került ki a debreceni Nagyerdei Stadion és az ő terveik szerint készül a Haladás szombathelyi arénája is – részben a Hidegkuti-stadion környezetének adottságaival, részben az elérni remélt stadionhangulattal magyarázta a napokban meglepetéssel fogadott betonfal létét.

„A pálya sarkai koppannak a közterületen” – érzékeltette a telek szűkösségét Bordás Péter, aki szerint legfeljebb az egyik kapu mögött lehetett volna elhelyezni székeket, és ott is csak két-háromsornyit; ez pedig az ott ülő nézőket „rossz érzéssel, a kitaszítottság érzésével” tölthette volna el.

Egy labdarúgó-mérkőzésen a nézők tömegélményre vágynak, ehhez koncentrálni kell őket, és a zártság, a betonfalak hangvisszaverő hatása segít abban, hogy egy csupán ötezer nézőt befogadni képes stadionban is kialakuljon a „valódi katlanhatás”. A masszív betonfal másik funkciójáról sem szabad megfeledkezni: hatalmas, háromszobás lakásnyi méretű, a fényélmény előidézésében kulcsfontosságú kijelzőt kell tartania – így foglalható össze az építész mondandója.

„Meggyőződésem, hogy ez a munka marha jól sikerült, és aki bemegy a stadionba, hasonlóképpen látja majd – jósolta Bordás Péter, míg a »netes felzúdulásról« azt mondta: – Nem ítélem el azokat, akik egy nem teljesen kész épületről egy rossz optikájú felvétel alapján kétségeiknek adtak hangot. Szerintem elképesztően jó stadiont alkottunk. Az elmúlt években minden épületünk sikert aratott, és úgy vélem, az MTK-pálya is báll a sorba.”

Mint arról korábban beszámoltunk, az első felvételeken – egyesek szerint – keskenynek és balesetveszélyesnek látszó kapu mögötti gyepsáv szélessége, a betonfalak közelsége megfelel a nemzetközi előírásoknak.

A Hidegkuti Nándor Stadiont október 13-án, az MTK–Sporting CP mérkőzéssel avatják fel.