A kijelentéssel egyetértve Deutsch Tamás, az MTK elnöke úgy fogalmazott, hogy az emberek szabad elhatározásukból választják a focit, és ha ez valakinek nem tetszik, akkor „operálja át az agyukat".
Kubatov Gábor a sportot közösségépítésnek nevezte, amit a kommunista diktatúra elnyomott.
A kijelentéssel egyetértve Deutsch Tamás, az MTK elnöke úgy fogalmazott, hogy az emberek szabad elhatározásukból választják a focit, és ha ez valakinek nem tetszik, akkor „operálja át az agyukat".
Kubatov Gábor a sportot közösségépítésnek nevezte, amit a kommunista diktatúra elnyomott.
„Az FTC a legnépszerűbb sportbrand, ezért mindig a kritikák kereszttüzében áll majd. A Fradi 1.7 millió követővel és jelentős médiajelenléttel rendelkezik szerte az országban" – közölte a fideszes politikus.
Úgy vélekedett, hogy a sportklubok az oktatás részét képezik. Egy szülő naponta átlagosan csupán néhány percet foglalkozik a gyermekével, aki az egyesületben ezzel szemben hetente hat-nyolc órát is eltölt. Szerinte egy jó edző megváltoztathatja a fiatalok életét, és a sportban az a legszebb, hogy nem a bőrszín vagy a vallás számít, hanem a pályán nyújtott teljesítmény.
„A gyermekek a csapatban megtanulnak alkalmazkodni, ráadásul egészséges környezetbe kerülnek, nem híznak el. Az FTC-ben drogszűrést is alkalmaznak, így összességében jobb emberekké válnak a fiatal sportolók" – vélekedett Kubatov Gábor, aki szerint nagy ellenfeleik a számítógépek, mivel a fiúk hetven százaléka játékfüggő.
Arra a kérdésre, hogy az anyagi biztonság vagy a minél több siker a fontosabb, a Fradi és az MTK elnöke is az előbbit választotta. Kubatov Gábor úgy fogalmazott: csábító „tücsöknek" lenni, de ő inkább „hangya". Azt mondta, hazudna, ha azt állítaná, hogy nem érdekli a siker, azonban elengedhetetlen az anyagi stabilitás.
Megjegyezte, hogy a Fradi mindkét utat kipróbálta. Volt, amikor nagyon sikeres volt, a következő évben ugyanakkor tönkrement. Az ilyesmi biztosan rosszat tesz a magyar sportnak – hangoztatta.
Deutsch Tamás szintén „hangyaként" jellemezte az MTK mentalitását. Úgy fogalmazott, Magyarországon a sportszervezeteknek alapvetően két típusa különíthető el: működhetnek társasági vagy nonprofit formában. Hozzátette, hogy a két struktúra ég és föld a logikáját és a jogi szabályozását tekintve.
Leszögezte: az MTK-ban a labdarúgósport vállalkozás formájában működik, és a tulajdonosok nem szociális hálózatot tartanak fenn. Az egyesületnél pedig szintén megkérdőjelezhetetlen a gazdasági egyensúly: a kiadások egyetlen forinttal sem haladhatják meg a bevételeket. Értékelése szerint a működéshez összességében professzionális menedzserek magas színvonalú szakmai munkája szükséges.
Markovits László, a Vasas Sport Club elnöke és Sántha Gergely, a DVTK többségi tulajdonosának, a Borsodsport Invest Kft.-nek az ügyvezető igazgatója ugyanakkor a két szempont, az anyagi biztonság és a siker egyensúlyának a fontosságát hangsúlyozta.
Markovits László arról is beszélt, hogy élesen szét kell választani a labdarúgást és a többi sportágat, mert más anyagi erőforrásokat igényel egy csapatsportág, és másokat egy egyéni. Kiemelte, bizonyos esetekben pedig a szabadidősport a fontosabb.
A Vasas klubelnöke szerint a magyar sport fejlődéséhez jelentős kormányzati, önkormányzati támogatás szükséges, ugyanis ez a tízmilliós piac kicsi ahhoz, hogy szponzoráción keresztül, piaci alapon fenn lehessen tartani a sportot.
Megjegyezte: a mesterségesen alacsonyra szorított tagdíjak miatt nem folyik be annyi pénz, amennyibe a gyermekek sportolása kerül. Egyúttal kijelentette, ha csupán annyit költenének sportra, mint amennyi a tényleges bevétel, akkor „nem lennének olimpiai bajnokaink".
Sántha Gergely közölte: hat éve elkezdték újjáalkotni a DVTK-t. Brandépítésbe fogtak, azt tűzték a zászlajukra, hogy ne egy miskolci helyi klub legyenek, hanem az észak-magyarországi régió képviselői.
Az átalakulás könnyebb akkor, ha nem csupán a futballt állítják a középpontba, hanem mást is – vélekedett a diósgyőri egyesület elnöke.