DVTK: Még azt gondolják, nem vagyok normális, pedig… – Bódog

– Ki van jobb erőben, Bódog Tamás vagy a játékosai?
– A csapat, természetesen – mondta Bódog Tamás, a Diósgyőri VTK szakmai igazgatója a csütörtöki bükki, pontosabban Csanyik-völgyi hegyi futásra utalva, amelyen maga is részt vett. – Igen, én is futottam csaknem háromezer métert, kicsit túl is teljesítettem. Csak megnéztem, milyen az út, és hol futnak a srácok tízszer ezer métert. Csúszós, havas volt a talaj, nehezebb így kitámasztani, de a fiúk parádésan teljesítettek.

– Vasárnaptól a Magas-Tátrában gyakorolnak, futótáborba vonulnak. Nem mindennapi programmal készül.
– Játékoskoromból tudom, jó volt, ha úgy kaptam terhelést, hogy közben remekül is szórakoztam. Fel kell oldani az egyhangúságot, fel kell lazítani a fáradtságot. Tiszta levegőt szívunk majd be, a tüdőnk kitágul. Mondhatni, a nyári nomád edzőtábornak ez lesz a téli verziója azzal a különbséggel, hogy most nem sátorban laknak a futballisták, ahhoz azért hideg lenne. A menetrendben szerepel sífutás és sílövészet is, jó kis biatlonversenyt rendezünk. Célunk, hogy másfajta terhelést kapjanak a labdarúgóink, közben azonban érezzük is jól magukat.

– Láthatóan feltöltődött a pihenő során. Jól jött a szusszanásnyi téli szünet?
– Igen. Németországban voltam a családomnál, belefért egy kis „nyaralás" is, tartalmasan töltöttük el a négy hetet.

– Hányszor gondolt közben a futballra?
– Jó néhányszor. Napi ügyeket is kellett intéznem, meg persze azon agyaltam, hogyan lehetne jobbá tenni a csapatot.

– És mire jutott?
– Hogy folytatni kell a munkát, amelyet elkezdtünk. Harapós Diósgyőrt akarok látni a pályán, amely ha finomítunk kicsit a játékán, eredményesebb lehet.

– Marad az agresszív, letámadáson alapuló stílus?
– Ez nem is lehet kérdés. Nézhető, támadófutballt akarok látni, biztosan nem állunk be védekezni. De nem szabad olyan hullámzóan teljesítenünk, mint az ősszel. Előfordult, hogy egymás után négyszer nyertünk, majd sorozatban ugyanennyiszer kikaptunk. Most hagyjuk, hogy bírói hiba vagy a mi butaságunk miatt, ám ilyen hullámvölgybe nem kerülhetünk még egyszer. Jól kezdtük a bajnokságot, ott voltunk a tabella elején, aztán meg remegnünk kellett. Herczeg András, a Debrecen vezetőedzője mondta, nem szabad azzal foglalkozniuk, hogy a harmadik helyen állnak, hiszen néhány balul elsült meccs, és azonnal a tabella hátsó felében találják magukat. Teljes mértékben egyetértek vele.

– Elégedett a jelenlegi kerettel? Vagy szeretne még valakit szerződtetni?
– Egyelőre Szerhij Sesztakov és Dusan Brkovics érkezett, Nemes Milán és Oláh Bálint távozott. Ha még elbúcsúzunk valakitől, lehet, hogy szerződtetünk a helyére valakit. A legfontosabb, hogy eredményesek legyünk. A szezon előtt is úgy gondoltam, hogy minden meccsünket meg akarjuk nyerni, ez azt jelentené, hogy megnyerjük a bajnokságot. Persze ez nem reális, s a végén még azt gondolják az emberek, nem vagyok normális, hogy ilyeneket mondok. Pedig tényleg csak ezzel a céllal vághatunk neki a tavasznak.

– Leginkább külföldiekkel?
– Velük is. Sajnos látni kell, hogy a magyar futballisták ára abnormálisan felment. Csak egy példa: akartunk egy magyar labdarúgót szerződtetni, de kétszázezer eurót, vagyis több mint hatvanmillió forintot kértek érte. Ezt az árfekvést nem a mi kasszánkhoz igazították. A mi pénztárcánk ezt nem bírja el, de nem is akarunk ennyi pénzt kiadni. Nincs értelme. A két külföldit meg ingyen hoztuk. De azért szerencsére korábban magyarokat is tudtunk a klubhoz csábítani.

– Ha már magyarok: mi az oka, hogy kisebb hazai kluboknál is simán meg lehet keresni hat-hétezer eurót havonta?
– Én a DVTK nevében beszélhetek: nálunk nem pénz folyik a csapból. Tény, olyan szerződéseket kötnek a futballistákkal, hogy elkényelmesednek. Hiszen aláírnak mondjuk két és fél évre, élnek, mint Marci Hevesen két évig, aztán a szerződésük lejárta előtti négy hónapban eszükbe jut, hogy na, mindjárt lejár a megállapodásom, összekapom magam, mert új szerződés kell. Én minden erőmmel küzdök az ilyen felfogás ellen. Olyan megállapodást kell kötni, amely ösztönzőleg hat a játékosra: legyen normális alapfizetése, és ha játszik, továbbá a csapat is eredményes, a bónuszokkal együtt szép summát vigyen haza.

– Míg jó néhány évvel ezelőtt azért küzdött minden ambiciózus futballista idehaza, hogy légiósnak álljon, jelenleg inkább hazajönnek külföldről, mert ugyanazt a pénzt megkapják, mint odakint.
– Ez sem normális. Emlékszem, amikor ezerkilencszázkilencvennégyben Németországba kerültem, nem azért szerződtem oda, mert jaj de szép Németország, hanem azért, mert pénzt akartam keresni. Egy nejlonszatyorral mentem ki, azt hittem, csak néhány hónapig maradok, erre fel ott ragadtam, és ott telepedett le a családom. Felfoghatatlan, hogy annyi pénzt lehet néhány helyen keresni az NB I-ben, mint mondjuk a német másodosztályban. Úgyhogy csak hangsúlyozni tudom, ez elfogadhatatlan, és Diósgyőrben nem is engedjük.

– Márciusban lesz egy esztendeje, hogy kinevezték Diósgyőrben. Azt kapta a magyar labdarúgástól, amit várt?
– Bár sokan mondták, ez visszalépés, nem értek velük egyet: korábban a Videotonnál, Németországban vagy Dániában rendre „csak" asszisztens lehettem, míg Diósgyőrben sokkal több feladat és felelősség hárul rám szakmai igazgatóként. Szeretem ezt csinálni, élvezem. Szerencsére sikerült kiharcolnunk a bennmaradást az előző idényben, már előreléptünk, és szeretnénk még néhány lépcsőfokot megtenni. Az árnyoldalról nem akarok bővebben beszélni, ám értek kellemetlen meglepetések is.

– Célja, hogy újra külföldön vállaljon munkát?
– A hosszú távú céljaim között szerepel, de mint mondtam, remekül érzem magam Diósgyőrben. Ahhoz azonban, hogy legyen lehetőségem, el is kell érnem valamit. Nem úgy képzelem el magam a jövőben, hogy a nagy szürkeségben dolgozom, erről természetesen szó sem lehet, ez nagyon távol áll tőlem.

– Egyik legjobb játékosa, Ugrai Roland is távol áll attól, hogy légiósnak álljon?
– Jó alany, remek hozzáállású futballista. Ennek ellenére úgy érzem, még nincs olyan állapotban, hogy elmenjen. Lehet ezt a produkciót még fokozni, s nagyon bízom benne, hogy itt, Diósgyőrben akarja megtenni a következő lépést annak érdekében, hogy még jobbá váljék. Persze nem tudjuk, mit hoz a jövő, lehet, olyan ajánlat fut be érte, amelyre rábólintunk. Azonban nem akarjuk elherdálni az értékeinket, ráadásul egyelőre nem érkezett kecsegtető ajánlat érte. Vele szeretnénk szép sikereket elérni a tavasszal a bajnokságban és a Magyar Kupában is. De ehhez még rengeteg munkára van szükségünk. Úgyhogy irány a Magas-Tátra!

TÉLI JÁTÉKOSMOZGÁS A DIÓSGYŐRI VTK-NÁL
Érkezők: Szerhij Sesztakov (ukrán, Olimpik Doneck – Ukrajna), Dusan Brkovics (szerb, FC Riga – Lettország)
Kölcsönbe érkezők: –
Kölcsönből visszatérők: –
Az utánpótlásból felkerültek/ profi szerződést kötöttek: –
Kiszemeltek: Iago Borges (argentin, Club Atlético Douglas Haig – Argentína, próbajáték), Hursán György (1860 München – Németország, próbajáték), Bruno Sellanes (uruguayi, Defensor Sporting – Uruguay, próbajáték)
Távozók: Nemes Milán (BFC Siófok), Oláh Bálint (Mezőkövesd)
Kölcsönbe távozók: Kitl Krisztián (Sopron)
Kölcsönből visszatérnek klubjukhoz: –
Távozhatnak/érdeklődnek irántuk: Kitl Miklós

A DIÓSGYŐR TÉLI FELKÉSZÜLÉSI PROGRAMJA
A felkészülés kezdete: január 14.
Edzőtábor: január 21–24., Magas-Tátra (Szlovákia); február 1–11., Belek (Törökország)
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEK
Január 28., 11.00: Diósgyőr–MSK Rimavská Sobota (Rimaszombat, szlovákiai)
Február 17.: Diósgyőr–Debrecen