NB I: A visszalépés az lett volna, ha a hatévesekhez küldenek – Bognár

Vágólapra másolva!

2018.01.16. 10:05

Címkék

Minden megváltozott Bognár István körül, alig várja már, hogy újra bajnoki mérkőzésen szerepelhessen, és abban bízik, hogy főszerepe lesz a bennmaradás kiharcolásában.

Visszatért. Bognár István 2014 nyarán Diósgyőrbe szerződött Mezőkövesdről, 2017 elején az Üllői útra igazolt, de ferencvárosi szereplése nagyon nem úgy alakult, ahogy tervezte – 2018-ban ismét a Mezőkövesd játékosa lett a 26 esztendős középpályás.

MECCSMÉRLEG
Bognár István 2011-ben lépett először pályára az NB I-ben, még újpesti játékosként. Lila-fehérben két bajnoki meccsen játszott, aztán Mezőkövesden 24, Diósgyőrben 67 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt (Kövesden kettő, diósgyőriként nyolc gólt szerzett), a Ferencvárosban 2017 tavaszán nyolc alkalommal lépett pályára bajnokin, az ősszel már egyszer sem. A 101 első osztályú mérkőzést 70 NB II-es fellépés egészíti ki: Újpesten a B-csapatban 41 másodosztályú mérkőzésen kilenc, Mezőkövesden 29 találkozón ugyancsak kilenc gólt szerzett. Négyszer játszott NB III-as mérkőzésen, kétszer a Vasas, egyszer a DVTK és egyszer a Ferencváros második csapatában. Az élvonalban legutóbb májusban, a Videoton–FTC (4–1) összecsapáson futballozott, akkor is csak az első félidőben.

„Hogy mi változott azóta? Minden – mondta Bognár István. – Azok közül, akikkel annak idején a másodosztályból felkerültünk, már senki sincs itt, az NB I-es Kövesdből a Videotonból visszatérő Horváth Tamás, valamint Fótyik Dominik volt klubtársam ugyanitt – de ez a mai magyar futballban nem annyira meglepő. Én még egy félkész stadionban futballoztam, és bár azóta a DVTK játékosaként jártam itt mint a hazai csapat tagja, a kövesdi időszakhoz képest a stadion is sokat változott. Még az edzőpálya is, és ez nem akármi: nem emlékszem olyanra, hogy január elején füvön edzhettem volna, bármilyen időjárás volt, műfüvön gyakoroltunk – én ennek a változásnak is nagyon örültem.”

A lényeg a futball.

Amelyből – és ez a statisztikai adatainkból is kiderül – kevés jutott mostanában Bognár Istvánnak. Május óta nem lépett pályára bajnoki mérkőzésen.

„Végre újra futballistának érezhetem magam. Hogy ez mit jelent? Nem szeretnék erről túl sokat beszélni, de nem jó érzés, ha minden egyes edzésre úgy megy az ember, hogy pontosan tudja: dolgozhat bárhogy, rúghat bármennyi gólt, lehet élete formájában, a hét végén nem lesz ott a pályán. Egy edzést nem hagytam ki, és nem is tudom, mi lenne most velem, ha nem edzettem volna százszázalékos erőbedobással a Fradiban. Bíztam benne, hogy most télen lesz lehetőségem klubot váltani, ezért magamért dolgoztam, meg persze azért is, mert a labdarúgásban bármi előfordulhat.”

Hogy lehetett ezt a helyzetet elviselni, megszokni?

A futballista erre azt mondta, inkább előre tekintene, de annyit elárult, profi sportolóként nem lehet tudomásul venni és elfogadni a teljes mellőzöttséget.

„Meg akarom mutatni, hogy nemcsak futballistának érzem magam, hanem az is vagyok. Többen kérdezték, nem érzem-e visszalépésnek, hogy a listavezetőtől a kiesés ellen küzdő Mezőkövesdhez kerültem. Az ősz után a visszalépés az lett volna, ha a hatévesek közé küldenek, szóval erre nagyon határozott nem a válaszom. A pályán bizonyíthatok, számítanak rám, pozitívan állok a változáshoz, hatalmas a motiváció bennem.”

Csakhogy a Mezőkövesd nincs könnyű helyzetben. A középpályás szerint nagyon izgalmas, éles meccsek várnak csapatára, és bízik benne, hogy az élvonalban marad az együttes.

„A neheze még csak most következik… Élvezem a munkát, eddig is volt értelme, remélem, a klub segítségére leszek. Kuttor Attila vezetőedző felvázolta, milyen szisztémát képzel el és miben számít rám. Nagyon várom már a mérkőzéseket! Futballozni szeretnék, a játék iránti rajongásom semmit sem csökkent.”