Honvéd: Nem estem abba a hibába, mint a nyáron – Eppel

– Tudja, hogy a Honvéd játékosaként hányadik bajnoki gólját lőtte múlt szombaton a Fradinak?
– A huszonkilencediket és a harmincadikat – vágta rá az előző idény gólkirálya, Eppel Márton.

– És azt is tudja, hogy a Honvéd futballjával foglalkozó internetes oldal szerint ezzel hamarabb jutott harminc gólig Kispesten, mint a klub legendája, Puskás Ferenc?
– Olvastam róla. Öcsinek ötvennyolc meccsre volt ehhez szüksége, nekem „csupán” ötvenhétre (annyit azért jegyezzünk meg, hogy amíg Puskás az első 58 bajnokiját 16-17-18 évesen, gyakorlatilag gyerekként játszotta le a Kispestben, addig Eppel már felnőttként, kész labdarúgóként, 24-25-26 évesen játszotta első 57 bajnokiját a Honvédban – a szerk.). Igaz, a vonatkozó rangsorban Kocsis Sándorral és Tichy Lajossal az élen még így is többen megelőznek, de erre csak azt mondhatom, megtisztelő, hogy ilyen illusztris társaságba kerültem. Ám nem említeném magam egy lapon a korábbi klasszisokkal, már annak is örülök, hogy két év alatt idáig jutottam. Amikor 2016 januárjában a Honvédhoz igazoltam, nem gondoltam volna, hogy ennyi sikerben lesz részem. Nem csoda, hogy boldog vagyok itt.

– Az sem dühíti, hogy a hétvégi duplája is kevés volt az Üllői úti pontszerzéshez?
– Akkor rettenetesen bosszantott, mert az öt-kettes vereség nem nézett ki jól. Viszont amilyen gyorsan csak lehetett, túl kellett lépnünk rajta, mert nyakunkon volt a szerdai kupamérkőzés. Legalábbis szerda délig még úgy hittük… Jóllehet, nem bántuk, hogy elmaradt, mert a fagyott talajon, mínusz nyolc fokban veszélyes lett volna játszani. A Fradi elleni vereségre visszatérve: abból meríthetünk erőt, hogy a szünet után visszakapaszkodtunk, volt esélyünk az egyenlítésre is, sajnos sok múlt a kihagyott tizenegyesen.

– A büntetőt Davide Lanzafame hibázta el, aki az első gólnál parádés passzt adott önnek.
– Érezzük és kiegészítjük egymást. Amikor Lanza elindult, azzal a lendülettel meglódultam én is, biztos voltam benne, hogy bár körülveszik a védők, elém tudja tenni a labdát. Kétségkívül gyönyörű megoldás volt, nekem annyi teendőm maradt, hogy ellőjem a labdát Dibusz Dénes mellett. Végül a lábai között sikerült, de így is jó volt.

– A második gólja feltehetőleg nem begyakorolt figura eredményeként született.
– Valóban nem. Dibusz Dénes védését követően elém került a labda, s egy pillanatra megijedtem, hogy elpattan. Szerencsére nem így történt, és valahogy bepréseltem. Jó, hogy bement, ám el kell ismernem, ezzel aligha pályázom az év legszebb gólja címre.

– A Videoton ellen tehet egy újabb próbát, és ha már a Vidi: a székesfehérváriak elleni meccs közeledtével beugrik 2017. május huszonhetedike?
– Hogyne! Azt a napot, amíg élek, nem felejtem el, hiszen a Videotont legyőzve miénk lett az aranyérem. Csakhogy ez már másik bajnokság, már nem élünk meg a tavalyi sikerekből. Az imént azért is jelentettem ki, hogy szeretnénk játszani, mert ebben az évben még nem nyertünk tétmérkőzésen, jó lenne mihamarabb megtörni a jeget.

– Mekkora esélyt lát arra, hogy éppen a Videoton ellen sikerül?
– Miért ne győzhetnénk le újra? Presztízscsata lett ez a párharc, rendre színvonalas meccseket játszunk a fehérváriakkal. A májusban történtek miatt bizonyára dolgozik bennük a visszavágás vágya, mi meg szimplán nyerni akarunk. Mondom ezt úgy, hogy a Videoton és a Ferencváros kiemelkedik a mezőnyből, egy mérkőzésen azonban bármi előfordulhat…

– Tekintve, hogy a bajnoki cím gyakorlatilag elúszott, a Magyar Kupában vigasztalódhatnak. Fontosabb a kupasorozat, mint az NB I?
– Talán prioritást élvez, nagyon szeretnénk megnyerni a kupát. Más kérdés, hogy más csapatokkal ellentétben mi még a negyeddöntőbe sem jutottunk be, úgyhogy mindegy, hogyan, de a Siófokkal szemben tovább kell mennünk szerdán. Ha sikerül, jöhet a Debrecen. Kesereghetnék, hogy az egyik legerősebb riválissal kerülnénk össze, ám nem teszem, aki valamit nyerni akar, annak előbb-utóbb a legjobbakat is le kell győznie.

– Akárcsak a nyáron, a télen is szóba került, hogy külföldre szerződik, végül megint Kispesten maradt. Csalódott?
– Nem. Okulva a fél évvel korábban történtekből, úgy vágtam neki a januárban kezdődő felkészülésnek, hogy ha nem esik be visszautasíthatatlan ajánlat, maradok. Könnyebb volt így végigcsinálni az alapozást, nem estem abba a hibába, mint nyáron: nem „vitte el” a fejemet az esetleges klubváltás körüli huzavona.

– Az olasz Virtus Entella szívesen látta volna.
– Megköszöntem a lehetőséget, de visszautasítottam, mert szakmailag nem tartom előrelépésnek, hogy a Serie B-ben a kiesés ellen küzdő együtteshez igazoljak. Azért is dolgozom keményen, hogy a nyáron olyan csapattól keressenek, amelyért már érdemes elhagyni a Honvédot.

– Ha így folytatja, teljesülhet a vágya, két tétmeccsen három gólnál jár.
– Van eredménye, ha odateszem magam. Nem szépítem, az előző fél évben nem mindig volt ez így… Ahhoz, hogy jól teljesítsek, az kell, hogy alaposan meghajtsanak, a felkészülés során ezzel nem is volt probléma. Ennek is tudható be a három gól. Már csak a győzelem hiányzik, de az nagyon!

– A gólkirályi cím megvédése mennyire hajtja?
– A bajnokság elején utcahosszal elhúzott Varga Roland, akkor távolinak tűnt, de mostanra csökkent valamelyest az előnye. Meglátjuk, mit hoz a folytatás – azt javaslom, hat-hét forduló elteltével térjünk vissza erre a témára.

LABDARÚGÓ NB I
21. FORDULÓ (március 3., szombat)
17.00: Haladás–Vasas FC
17.00: Diósgyőri VTK–Ferencváros
17.00: Balmazújváros–Paksi FC
17.00: Puskás Akadémia FC–Debreceni VSC (Tv: M4 Sport)
17.00: Újpest FC–Mezőkövesd
19.30: Budapest Honvéd–Videoton FC (Tv: M4 Sport)