Rácz Gergő két nappal azelőtt született – 1995 novemberében –, hogy az FTC 3–3-at játszott BL-csoportmeccsen a Grasshoppersszel. Négyévesen már ő is a zöld-fehérek igazolt labdarúgója volt, és bár általános iskolásként klubot váltott, visszatért a Népligetbe, s összesen kilenc évig mondhatta magát Fradi-játékosnak.
„Gyerekként a mezőnyben futballoztam, tíz-tizenegy éves lehettem, amikor egy torna előtt a kapusunk a kezét törte – emlékezett Rácz Gergő a kezdetekre. – Akkor álltam először a kapuba, a torna legjobbjának választottak, s ma úgy látom, az élet akarta így, hogy ott próbáljam ki magam. Később, amikor a Fradiban Lipcsei Péter, Kakas László vagy Végh Zoltán azt mondta nekem, dolgozzak, mert eljuthatok az NB I-be, elhittem, hogy teljesülhet az álmom.”
Akár a mesében: a 2016-ban Paksra szerződő fiatalember éppen a Groupama Arénában lett élvonalbeli kapus, és sokat tett azért, hogy a Fradi ne tudjon győzni (2–2 lett a vége).
„A Ferencvárosnál nem újították meg a lejáró szerződésemet, így amikor a Paks megkeresett, igent mondtam. Szombaton különleges érzés volt éppen az Üllői úton bemutatkoznom az élvonalban, évek óta azért dolgoztam, hogy pályára léphessek bajnoki mérkőzésen. A korábbi kapusedzőm, Balogh Tamás sok sikert kívánt, Dibusz Dénes és Holczer Ádám is gratulált a debütáláshoz, ez azért nagyon jólesett. A paksi kapustársak is rengeteget segítettek, hiszen Molnár Péter és Verpecz István is biztatott.”
S hogy milyen az élet: Soroksáron Lovrencsics Balázs csapattársa volt, múlt szombaton ellenfélként találkoztak, és Rácz Gergő nagy bravúrral a lécre tolta a labdát a csatár fejese után.
„A kapusok között nem számítok magasnak, a gyorsasággal, lábmunkával próbálok kompenzálni. Rengeteget dolgoztam, és ennek a munkának most lett eredménye.”
Rácz Gergő az NB I-es meccsei számát már a hétvégén megduplázhatja – a Videoton vár a Paksra.