Az NB I többet költött idén télen – a legtöbbet a Ferencváros

Az összegzést a legfontosabb számoknál kezdjük, illetve érdemes azokat összehasonlítani az egy évvel ezelőtti, ugyancsak téli átigazolási időszakkal (azért nem a nyárival, mert nyáron mindig nagyobb a mozgás). Hét szempont alapján vizsgáltuk meg az NB I-es csapatok télen igazolt labdarúgóit, és ezeket a számokat vetettük össze az egy évvel korábbi mutatókkal.

TÖBBET KÖLTÖTTEK A KLUBOK, TÖBB JÁTÉKOS ÉRKEZETT – A FRADIVAL AZ ÉLEN

Ezen a télen 52 új játékost szerződtettek az NB I-es klubok, kilenccel többet, mint tavaly ilyenkor, és ebből a négy kölcsönjátékossal együtt 17 futballistáért kellett (átigazolási vagy kölcsönadási) díjat fizetni, vagy legalábbis 17 olyan labdarúgó volt, aki nem szabadon igazolhatóként érkezett, míg tavaly 11. Jó eséllyel már ebből is következik, hogy idén többet költöttek a csapatok új igazolásokra, és ezt a Transfermarkt számai is alátámasztják.

A piaci portál értesülései szerint tavaly télen 380 ezer eurót költöttek átigazolási díjakra a csapatok, ebből a legtöbbet a Ferencváros (200 ezer euró), a fővárosiakat pedig a Videoton (130 ezer euró) követte. Idén a Ferencváros neve mellett 1.5 millió eurós összeget tüntet fel a Transfermarkt, míg összesen az NB I-es csapatok 1.8 millió eurót költöttek új játékosokra a német piaci portál szerint. Az FTC-t kerestük az adatokkal kapcsolatban, de a klub nem kívánt reagálni a számokra.

Miután pedig a Transfermarkt számai nem a kluboktól, hanem javarészt menedzserektől származnak, így nem tekinthetők hivatalos adatoknak, ezért azt nem tudhatjuk, hogy mennyire pontosak. Viszont az tudható, hogy a legnagyobb vételárral szereplő ukrán Ihor Haratint (600 ezer euró), illetve a grúz Lasa Dvalit (500 ezer euró) és a norvég-kenyai Tokmac Nguent (400 ezer euró) is kivásárolta élő szerződéséből a Ferencváros. Ennyi légióst pedig semelyik másik hazai csapat nem vásárolt ki az élő szereződéséből. A Fradi egyébként nyáron is bevásárolt, akkor Davide Lanzafame, Marcel Heister, Abraham Frimpong és Matías Rodríguez érkezett átigazolási díj ellenében, utóbbi azóta már távozott is.

Télen az FTC szerződtette a legtöbb új játékost, nyolcat, ebből heten légiósok. Ugyanakkor az FTC-nél volt a legtöbb távozó is, heten mentek el a zöld-fehérektől, köztük öt légiós, igaz, a hétből négyen is csak kölcsönbe kerültek, nyáron visszatérhetnek. A Ferencváros után az MTK, a Haladás és a Paks igazolta a legtöbb új játékost, hatot-hatot, míg a legkevesebbet az egyaránt dobogón telelő Vidi, DVSC páros, kettőt-kettőt. Az újonnan igazolt játékosok között csak a Paksnál, a DVSC-nél és a Vidinél nem találunk külföldi labdarúgót, utóbbi azért mert meglepő, mert 2016 óta először fordult elő, hogy a fehérváriakhoz a télen nem érkezett külföldi labdarúgó.

*Azokat játékosokat vettük számításba, akik a télen érkeztek új csapatukhoz vagy ősszel, de akkor még nem nevezték őket az NB I-re.

**Légiósnak vettünk minden külföldi állampolgárt, miután a klubok és az MLSZ nem hozták nyilvánosságra, hogy a határon túlról érkezett futballisták közül kik lettek légiósként nevezve a bajnokságba, és kik azok, akik nem számítanak légiósnak, mert magyar felmenőik révén „futballmagyarok”.

***A kölcsönből visszatérők, a kölcsön után végleg megszerzett és a lejárt szerződésük után újat kötő játékosok nem szerepelnek a listában, csak az új igazolások.

NŐTT A LÉGIÓSOK SZÁMA ÉS A KÜLFÖLDRŐL HAZATÉRŐKÉ IS

Az NB I-be összesen 26 új légiós érkezett, öttel több, mint tavaly, miközben csak 15 távozott a télen, tehát ismét nőtt a külföldi játékosok száma az élvonalban. A Transfermarkt nyilvántartása alapján jelenleg az NB I-es játékosok 37 százaléka külföldi, míg az előző, 2017–2018-as évadban, amikor még létezett a „fiatalszabály” és a légiósokra vonatkozó MLSZ-ajánlás, 30.5 százalék volt ez az arány, tehát egy év alatt 6.5 százalékos emelkedés tapasztalható.

Ami még újdonság, legalábbis az egy évvel ezelőtti átigazolási időszakhoz képest mindenképp, hogy több mint duplájára nőtt a külföldről hazaigazoló futballisták száma. Tavaly hárman, idén viszont heten is az itthoni folytatás mellett döntöttek. Újdonság az is, hogy több olyan utánpótláskorú, illetve korábbi U-válogatott játékos is hazatért, akik külföldi klubjuknál az utánpótláscsapatban sem mindig kaptak lehetőséget, itthon viszont szeretnének a felnőttek között, az NB I-ben bizonyítani. Ebbe a sorba tartozik Burai Erik (DVSC), Szerető Krisztofer (FTC) és Schön Szabolcs (MTK). De a hazatérés mellett döntöttek olyan rutinos, korábban a magyar válogatottban is szereplő játékosok, mint Elek Ákos és Futács Márkó, vagy az itthon korábban már bizonyító, de külföldön a kispadra vagy a lelátóra szoruló Bobál Dávid és Windecker József.

Az már egy folyamatnak mondható, még ha elég lassú is ez a folyamat, hogy egyre értékesebb játékosokat sikerül Magyarországra csábítani, olyanokat is, akik már európai topligában is bizonyítottak. Ide tartozik a német élvonalban 101 bajnokin 15 gólt és 12 gólpasszt jegyző, korábban a Herthánál Dárdai Pállal is együtt dolgozó, 11-szeres tunéziai válogatott Enisz Ben-Hatira, akit a Honvéd szerződtetett, vagy az Újpestre nemrég „beeső”, Afrika-kupa-győztes, 13-szoros elefántcsontparti válogatott, Lacina Traoré. Utóbbi játszott többek között az orosz Anzsi Mahacskalában, a francia Monacóban, a spanyol Sporting Gijónban és az angol Evertonban is, a 28 éves játékos piaci értékét 2.5 millió euróra teszi a Transfermarkt.

Azonban még így sem őt tartják az NB I legértékesebb játékosának, hanem az ugyancsak télen, a Ferencvároshoz érkezett brazil Isael Barbosát. A 2.8 millió euróra taksált, 30 éves támadó szerződése lejárta után, ingyen érkezett a kazah Karjat Almatitól, amelynél a helyi kollégák szerint a bajnokság legjobbjai közé tartozott. Az orosz FK Krasznodartól szerződtették, négy és fél év alatt 155 bajnokin 38 gólt és 53 gólpasszt jegyzett Kazahsztánban. Hogy miért nem váltott már korábban? Úgy tudjuk, elsősorban a magas fizetése miatt nem igazolt Nyugat-Európába, ugyanis a kazahsztáni évei alatt havi 60 és 80 ezer dollár közé (16–18 millió forint) becsülték az ottani keresetét, és nem érkezett érte olyan ajánlat, amely neki és a klubjának is megfelelt volna.

Az persze szinte biztosra vehető, hogy említett játékosok Magyarországon kevesebbet keresnek, mint korábbi csapataiknál, de azt is gyaníthatjuk, hogy így is kiemelt bérezésben részesülnek, ami szintén alátámasztja, hogy ezen a télen többet költöttek a csapatok új játékosokra. Ráadásul azt is érdemes kiemelni, hogy válogatott futballisták sora érkezett a télen az NB I-be, olyanok, akik a közelmúltban is szerepeltek hazájuk nemzeti csapatában. A fent említtettek mellett a Kisvárda például román (Gheorghe Grozav), a Haladás bolgár (Galin Ivanov), míg a Honvéd a Fradihoz hasonlóan grúz (Zakaria Beglarisvili) válogatottat igazolt.

„ELTŰNTEK” A DÉLSZLÁVOK, EMELKEDETT A BAJNOKSÁG ÖSSZÉRTÉKE

Ami az NB I értéknövekedésével összefüggő érdekesség, hogy ezen a télen egyetlen délszláv labdarúgó sem érkezett az élvonalba (az MTK-ba szerződött Slobodan Mihajlovicot a származása ellenére azért nem vettük figyelembe, mert Ausztriában született és osztrák állampolgár). Miközben az elmúlt tíz évben gyakran írtunk arról a különböző, átigazolásokról szóló cikkekben, hogy már megint megjöttek az ingyen igazolható, „bálás szerbek”, a legutóbbi néhány idényben egyre inkább csökkent a délszláv (a szerbek mellett természetesen a horvátokat, szlovéneket, bosnyákokat, macedónokat is ide értjük) érkezők száma, aránya. A rendelkezésre álló adatbázisok alapján azonban legutóbb 19 éve, 2000 telén, az 1999–2000-es idényben fordult elő, hogy nem szerződtettek külföldről délszláv labdarúgót az NB I-es csapatok. Helyettük egyre többen érkeznek a volt Szovjetunió területéről, most télen hatan is (három ukrán, két grúz és egy fehérorosz), viszont legnagyobb számban afrikai labdarúgók érkeztek, összesen kilencen.

Az NB I játékosainak becsült összértéke 103.3 millió euró, ez a szám kétmillió euróval magasabb, mint egy évvel ezelőtt (az emelkedéshez a nyári átigazolások is hozzájárultak). Csapatonkénti bontásban, köszönhetően az említett téli igazolásoknak, a Ferencváros értéke emelkedett a legnagyobb mértékben. A zöld-fehéreket ugyan már tavaly is a legértékesebb csapatnak tartotta a Transfermarkt 15 millió euróval, ez a szám mostanra 19.68 millióra emelkedett, most is a Vidi a 2. 18.38 millió euróval, a fehérvári csapat értéke 3.4 millió euróval emelkedett egy év alatt. Viszont most a többi csapat tízmillió euró alatt marad, a 3. helyre pedig Traoré érkezésének köszönhetően az Újpest jött fel, megelőzve a becsült összértékben sokáig dobogós Puskás Akadémiát is.

Hogy aztán ezek a számok mit érnek majd a pályán, jelentenek-e tényleges minőségi előrelépést és színvonal-emelkedést, hozzájárulnak-e a hazai fiatalok fejlődéséhez, vagy éppen a nézőszámok további emelkedéséhez, illetve ami a legfontosabb, hoznak-e nemzetközi szinten is jobb eredményeket az elmúlt éveknél, nem tudjuk megmondani. Egyelőre csak a tényt rögzíthetjük, papíron egyre értékesebb játékosok futballoznak Magyarországon...