Marko Nikolics: A mostani idényben még nem produkáltunk ilyen szériát

PUSKÁS AKADÉMIA–DEBRECEN 2–0

Radoki János, a Puskás Akadémia vezetőedzője:

– Létfontosságú győzelmet aratott a csapata, amely az élvonalban először győzte le a DVSC–t.
– Furcsa mérkőzést játszottunk: a labda sokat volt a levegőben, keveset a pályán, márpedig a futballt többnyire a földön játsszák. Több gólhelyzetünk akadt, mint riválisunknak, ugyanakkor egy-nullás vezetés után inkább az előny őrzésére törekedtünk.

– A második játékrész elején megítélt tizenegyes döntötte el a párharcot?
– A mérkőzés képe azt mutatta, hogy amelyik csapat megszerzi a vezetést, az könnyebb helyzetbe kerül. Mindként oldalon adódott helyzet, de miután megszereztük a vezetést, egyértelműen jobb pozícióba kerültünk.

– Fenyegető a kiesőzóna: nem tartott attól, hogy a teher agyonnyomja a futballistákat?
– Nem. Magyarországon amikor nyersz, minden rendben van, ha pedig veszítesz, minden rossz. Egy edző azonban ezt másképp látja. Láttam, miként dolgozik a csapat az edzéseken, ezért nem voltam ideges. Persze, kell az eredmény, és ha nyersz, az építi a csapatot.

Herczeg András, a Debreceni VSC vezetőedzője:

– Vérszegényen futballozott a DVSC, ilyen játékkal nem lesz könnyű a dobogóra érni.
– Kiegyenlített mérkőzést játszottunk, nem tudom elmarasztalni a játékosainkat. Ugyanakkor én vagyok a csapat edzője, én vagyok a felelős a vereségért. A télen egyetlen klubként nem igazoltunk labdarúgót, pedig most is bebizonyosodott, gondjaink vannak a támadójátékkal.

– Nem kérdés, a tizenegyes döntően befolyásolta a találkozót. Látta pontosan, mi történt?
– Egy hét alatt három mérkőzésen három büntetőt ítéltek ellenünk. Ami a mostani játékhelyzetet illeti, úgy láttam, Kusnyír Erik vállát találta el a labda, az pedig egyértelmű, hogy döntően befolyásolta a mérkőzést.

– A tavasszal öt bajnokin csak négy pontot szerzett a Loki, ennél nyilván jobb indulást remélt.
– Egyértelműen jobbat. Biztos vagyok benne, ha nem lennének hiányzóink, több pontunk lenne, ugyanakkor ez a mérkőzés is megmutatta, hogy Bódi Ádám és Szécsi Márk mennyire hiányzik. Velük egyértelműen erősebbek lettünk volna.

ÚJPEST FC–MTK BUDAPEST 0–0

Nebojsa Vignjevics, az Újpest FC vezetőedzője:

– Kilenc meccs óta veretlen a csapata, harmadik helyen áll a bajnokságban, mégsem tűnik boldognak. Miért?
– Mert nyernünk kellett volna. Noha tudtuk, nehéz meccs vár ránk, az idénybeli két meccsen gólt sem tudtunk szerezni az MTK ellen, s itt a harmadik, amelyen nem találtunk be a kapujába.

– Pedig a helyzeteik ezúttal is megvoltak.
– Igen, főleg a második félidőben. A szünetben azt kértem a játékosoktól, hogy bátrabban vállalkozzanak lövésekre, gyorsabban futballozzanak, teremtsenek minél több helyzetet a vendégek kapuja előtt. Összességében ez sikerült, csak a labda nem került a kapuba. Sajnos a pálya talaja sem kedvezett nekünk, hiszen a legfontosabb passzok éppen a pálya minősége miatt nem sikerültek.

– Mit gondol, mi történt volna, ha korábban küldi pályára Zsótér Donátot és Giorgi Beridzét?
– Erre nehéz válaszolni, mert bár valóban sokat lendítettek a csapat játékán, lehet, ha korábban lépnek pályára, sokkal nagyobb terület nyílt volna az MTK kontrái előtt.

Feczkó Tamás, az MTK Budapest vezetőedzője:

– Bár nem nyert a csapata, ezúttal sem kapott gólt az Újpesttől, így elégedett is lehetne.
– Az is vagyok. Pozitívum, hogy ilyen jó csapatot megakadályozunk a gólszerzésben. Ezt fegyelmezett és tudatos futballunknak köszönhetjük, pedig ne felejtsük, a tizedik percben Deutsch Bence megsérült, át kellett szervezni a játékot, s olyan futballistát küldtem a pályára, Bidzilya Antont, aki egyébként jobb oldali középpályás, és most kényszerűségből védőt kellett játszania. Élete első NB I-es mérkőzésén megoldotta a feladatot, dicséret jár érte.

– Tudatos volt, hogy az első félidőben átengedték a területet az Újpestnek?
– Természetesen, mert tudtuk, ha terület nyílik a hazaiak előtt, gyors játékosaik révén kihasználhatják, mögénk kerülhetnek, de fegyelmezetten futballoztunk.

– Egyébként mi történt Deutsch Bencével, s miért nem volt a keretben sem Kanta József?
– Balszerencsés a védőnk, mert ismét műteni kell, a nyolc védő közül ő a harmadik, akinek kés alá kell feküdnie. Kanta József pedig a Vidi elleni meccsen megsérült, pedig ő aztán szeretett volna futballozni, hiszen pályafutása során az Újpestnek lőtte a legtöbb gólt.

MOL VIDI–KISVÁRDA 2–1

Marko Nikolics, a Mol Vidi FC vezetőedzője:

– Mit mondott a szünetben a játékosainak?
– Utólag könnyű lenne okosnak tűnni, így ebbe nem szeretnék részletesen belemenni. Fontos győzelmet arattunk, és elégedett vagyok a játékosaim teljesítményével, mert megfelelő mentalitással futballoztak, és rengeteg energiát mozgósítottak a győzelemért.

– Minek köszönhették a fordítást?
– Annak, hogy a fordulás után kihasználtuk a ziccereket, és az első másodperctől kezdve egyértelmű volt, mit szeretnénk elérni a pályán. A Magyar Kupát is beleszámítva sorozatban öt győzelemnél járunk, a mostani idényben még nem produkáltunk ilyen szériát.

– A játékosok hozzáállása bizonyára megfelelő volt, ám mintha a sebesség és a dinamika hiányzott volna az együtteséből.
– Nehéz érvényesíteni a gyorsaságot, ha az ellenfél visszahúzódik a kapuja elé, és szervezetten védekezik. Emellett a kötelező udvariasság nélkül megemlíteném, hogy a Kisvárdát remek labdarúgók alkotják, mindenkinek javaslom, hogy böngéssze végig a játékosok eddigi pályafutását. A Ferencvároson és a Vidin kívül nincs olyan NB I-es csapat, amelynek ennyi rutinos és képzett futballistája lenne.

Dajka László, a Kisvárda vezetőedzője:

– Mi hiányzott a pontszerzéshez?
– Talán a széleken a kelleténél sebezhetőbbek voltunk, ott többször mögénk került a Vidi. Ugyanakkor a címvédő otthonában nem könnyű a mostani produkciónál is többet nyújtani. Az egyéni hibáinkat kihasználta az ellenfél.

– Igazságos a végeredmény?
– Mondhatnám, hogy egy góllal valóban jobb volt a Vidi, de mivel a hazai gólok előtt butaságokat csináltunk, a végén pedig egyenlíthettünk volna, maradt bennem hiányérzet. Ugyanakkor büszke vagyok a játékosaimra, mert kilencven percen keresztül helytálltak.

– Vigasztalja, hogy a kiesés elől menekülő csapatnak elsősorban nem a címvédő otthonában kell nyernie?
– Ott kell három pontot szereznünk, ahol csak tudunk. Mondhatjuk, hogy ez az idény egyik legnehezebb meccse, de számunkra minden kilencven perc nehéz, csak mindig más ok miatt. Ezzel együtt jó úton járunk, a futball minden elemében fejlődtünk az őszhöz képest. Ha a hátralévő fordulókban kijavítjuk a hibáinkat és hatékonyabban támadunk, minden találkozón esélyünk lesz a győzelemre.

MEZŐKÖVESD–PAKSI FC 2–0

Kuttor Attila, a Mezőkövesd Zsóry FC vezetőedzője:

– Megvan az idei első hazai győzelem.
– Korábban két hazai találkozón összesen egy pontot gyűjtöttünk, így érthető, hogy az első hazai sikerünk elérésére törekedtünk. Rengeteget dolgoztunk érte, és rá is szolgáltunk a három pontra. Masszív ellenféllel szemben diadalmaskodtunk, tudtuk, hogy aki gólt szerez, lépéselőnybe kerül.

– Sztefan Drazsics hiánya megmutatkozott a csapat támadójátékán?
– Nagyon fontos láncszeme csapatunknak, kifejezetten nagy munkát végez, és az egyéni kvalitásait is az együttes érdekének rendeli alá. Koszta Márk más típusú labdarúgó, de rendkívül hasznos tagja csapatunknak, ráadásul hidegvérű is, amit a tizenegyes értékesítésekor bizonyított.

– Nehezebb volt a mérkőzés, mint gondolta?
– Nem, éppen ilyenre számítottam. Tudtuk, hogy jó csapat az ellenfelünk, ráadásul nagyon régen kapott ki idegenben. Meg kellett harcolni minden labdáért, hiszen ilyen kiélezett találkozón bármi előfordulhat.

Csertői Aurél, a Paksi FC vezetőedzője:

– Meglepte valamivel a Mezőkövesd?
– Nem, ilyen harcmodorú ellenfélre számítottunk, jól ismerjük egymást. Nem is csalódtunk, mert a hazaiak masszívan védekeztek, és gyorsan lendültek előre támadásba. Úgy tűnt, hogy az a csapat nyer, amelyik egy gólt szerez, de a végén másként alakult.

– Az alapelképzelésből mi valósult meg?
– Azzal a céllal léptünk pályára, hogy nyerünk, erre nemcsak az eddigi házon kívüli mérleg jogosított fel bennünket, hanem csapatunk ereje is. Sajnos a győzelem ezúttal elmaradt, túlságosan sokat kapkodtunk, és elkövettünk néhány elemi hibát is.

– Hátrányban mire számított?
– Gondoltam, hogy nagy erőket mozgósítunk, és felcsillant a lehetőség az egyenlítésre is. Igaz, nagy helyzeteink nem voltak, de a második félidő második felében mi irányítottunk és többet kezdeményeztünk. A végén sajnos újabb hibát követtünk el, amit a Mezőkövesd azonnal gólra váltott.

HONVÉD–HALADÁS 1–3

Supka Attila, a Honvéd vezetőedzője:

– Váratlan vereség. Nem vette túl könnyen a Honvéd ezt a mérkőzést?
– Nem hiszem, hogy ez lett volna a probléma. Tudtuk, mire készül a Haladás, s egy hibát kihasználva kontratámadásból vezetést szerzett, ez pedig döntően meghatározta a mérkőzés képét.

– Mi hangzott el a szünetben? A második félidőt úgy kezdték, ahogy alighanem kérte a játékosaitól, hiszen azonnal egyenlítettek.
– Úgy gondoltam, további gólokat tudunk szerezni, és megnyerjük a mérkőzést, de rossz döntéseket hoztunk az ellenfél tizenhatosánál, a szélekről belőtt labdákra nem reagáltunk, nem cseleztünk a Haladás kapujának közelében, ráadásul az ellenfél a hibáinkat kihasználva sokszor megindulhatott.

– A szerkezeti váltás sem vált be, amikor csatárt küldött be védő helyett.
– Arra alapoztam, hogy Tischler Patriknak lesznek lehetőségei a kapu előtt, de az utolsó passzoknál elkövetett rossz döntések miatt nem sok helyzetünk volt. Nagyon bánt ez a vereség, hiszen a győzelemmel nagyot léphettünk volna előre.

Horváth Ferenc, a Haladás vezetőedzője:

– Nagyszerű győzelem – de nem túl későn?
– Nekem otthon mindig azt mondják, sosincs késő… Nagyon jó csapatot győztünk le. Nyerni mindig jó, annak pedig különleges érzés, aki olyan régen élhette át ezt.

– Még értékesebbé tehetné a sikert, hogy nem sokkal a szünet után a Honvéd egyenlített, pedig nyilvánvalóan ezt akarták elkerülni.
– Valóban, ez nagy fegyvertény, ráadásul két nagyon nagy gólszerzési lehetőségünk lehetett volna, amikor létszámfölényben vihettük a labdát a hazai védelemre, és az sem törte össze a társaságot, hogy mind a két helyzetet elpuskáztuk. Igaz, a győzelemhez kellett egy remek szabadrúgásgól is.

– Mi működött ezen a mérkőzésen, ami eddig nem?
– Tudom, kevesen hitték el, hogy ez a Haladás teljesen másképp játszik, mint a korábbi időszakban. Mégpedig azért, mert a jobb játék nem látszódott meg az eredményeinken, a tabella sem azt mutatta, hogy előre tudtunk lépni. A szünetben arról beszéltünk, hogy egy-nullára biztosan nem tudjuk megnyerni a mérkőzést, mert a Honvédnak minőségi támadói vannak, de most mi rúgtunk három gólt.

FERENCVÁROS–DIÓSGYŐRI VTK 7–0

Szerhij Rebrov, a Ferencváros vezetőedzője:

– A héten átütő futballt emlegetett. Erről beszélt?
– Ez lehet a mi stílusunk. Az akaratot lehetett látni a csapaton, remélem, a stadionba kilátogató csaknem tízezer szurkoló is látta. A Diósgyőr nem ennyire rossz csapat. Öt-nulla után is ment előre, de a mieink is, a játékosaink is hajtottak, küzdöttek. Szóval ez az, amit várok tőlük.

– Érzi, hogy egyre élesebb a harc a játékosai között a csapatba kerülésért?
– Mindenki tudja, aki nem hajt, nem megy előre, nem tesz meg mindent, jön a helyére más. Az érkezésemet követően is ezt mondtam: konkurenciaharcra van szükség. Eredményeket csakis így lehet elérni.

– Az önbizalomnak mekkora jelentősége lehet a bajnoki hajrában a Vidi elleni harcban?
– Már a találkozó elején nekiugrottunk a Diósgyőrnek, a játékosok is érzik, jó erőben, jó formában vagyunk, az első tíz percben is szerezhettünk volna három gólt. Az önbizalmunk a helyén van, de a védekezésben voltak problémáink. A helyzet pedig az, hogy engem ez is érdekel.

Fernando Fernández, a Diósgyőr vezetőedzője:

– Mi történt?
– Negyvenöt percet töltöttünk a pályán, de már három-nullával mentünk a szünetre, s onnantól nehéz volt tűzben tartani a futballistákat. Nem könnyű megszólalni a hétgólos vereség után, hiszen nem mindennap fordul elő ilyen az edzővel vagy futballistával. A Ferencváros sokkal jobb volt, ezt el kell ismernem

– Mégis, mi nem működött ezen a szombat estén?
– Gyermeteg hibákat követtünk el. Különösen az első három gólnál. Onnantól pedig olyan helyzetbe hoztuk magunkat, amelyből csakis ez sülhetett ki.

– Utóbbi két bajnokijukon tizenkét gólt kaptak – padlóra kerültek? Mit gondol, milyen lesz a folytatás?
– Nem lesz könnyű helyre tenni a lelkeket. Nehéz helyzetben vagyunk, a kiesés elkerülése a célunk, így még kiélezettebb a helyzetünk. Nagyon remélem, csak kisiklás volt az újpesti és a mostani találkozó. A tizenkét kapott gól, két ilyen súlyos vereség nem lehet a véletlen műve. Minél gyorsabban meg kell állítani ezt a negatív szériát.

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!