1871. június 11.: Két évvel azt követően, hogy levált Vecsésről, Kispest önálló település lett. Három esztendővel később megkapta a nagyközségi rangot. Akkor még csak nyomokban lehetett felfedezni futballt a környéken…
Született: 1909. augusztus 3., Kispest Névváltozások: Kispesti Athlétikai Club (1909–1926), Kispest FC (1926–1944), Kispesti AC (1944–1949), Budapesti Honvéd Sport Egyesület (1949–1991), Kispest-Honvéd FC (1991–1996), Kispest-Honvéd TIG FC (1996), Kispest-Honvéd FC (1996–2003), Budapest Honvéd FC (2003–) Kiemelkedő sikerei: 14x magyar bajnok, 12x magyar bajnoki ezüstérmes, 6x magyar bajnoki bronzérmes, 7x Magyar Kupa-győztes, 1x Közép-európai Kupa-győztes Olimpiai bajnokai: Bozsik József, Budai II László, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Kocsis Sándor, Lóránt Gyula, Puskás Ferenc, Katona Sándor, Komora Imre, Nógrádi Ferenc, Kocsis Lajos Világbajnoki ezüstérmesei: Bozsik József, Budai II László, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Kocsis Sándor, Lóránt Gyula, Puskás Ferenc Gólkirályai: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Machos Ferenc, Czibor Zoltán, Tichy Lajos, Kozma Mihály, Détári Lajos, Gregor József, Illés Béla, Eppel Márton, Davide Lanzafame, Holender Filip |
1904: A korabeli feljegyzések szerint a kispesti grundokon ekkor már tétre menő mérkőzéseket vívtak különböző csapatok, amelyeket egyszerűen szabadcsapatokként emlegettek. Négy társulatot tartottak számon, a Kakasokat, a Sólyom-Bikákat, az Összetartást és a KAC-ot. Mindeközben egy tanárember, Bede István vezetésével megalakult a nagyközség első klubja, a Kispesti Sport Club. Három szakosztály működött, de felnőtt szinten a labdarúgók, a tornászok és a vívók sem neveztek be a sportági szövetségek versenyrendszerébe.
1908. augusztus 16.: Nem sokon múlt, hogy már ekkor megalapítsák a Kispesti Athlétikai Clubot. Történt, hogy az Éder vendéglőben egy másik tanár, Varga Bálint tett kísérletet arra, hogy egyesületi formába „öntse” a KAC-ot, ám az alakuló közgyűlés nem a várt eredményt hozta: a tagok nem fogadták el az alapszabályt. Varga Bálint néhány órányi regnálás után távozott a posztjáról.
1909. augusztus 3.: Ami alig egy évvel korábban nem jött össze, aznap igen: megalakult a KAC! A tisztújító választmányi gyűlésen döntöttek arról is, hogy az egyesület nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, labdarúgás, ökölvívás, tenisz, torna, vívás) kezdje meg működését. A Belügyminisztérium október 21-én hivatalosan is bejegyezte, a Magyar Labdarúgó-szövetség pedig december 10-én felvette a tagjai közé – a magyar futball történetében ezzel megnyílt egy csodás fejezet.
1909. szeptember 19.: Az MLSZ Pestvidéki bajnokságában a kispesti csapat lejátszotta első hivatalos mérkőzését: 3:1-re nyert a Monor ellen.
1912. április 7.: Az első nemzetközi barátságos mérkőzését is megvívta a KAC, Ortner József két góljával 2:1-re legyőzte a DFC Brünnt.
1913: Abban az esztendőben már a Sárkány utcai sporttelepen lelt otthonra az együttes, azon a telken, amelyet a nagyközség adományozott a klubnak. A pályát helyi kisiparosok és kereskedők, mindenekelőtt Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő támogatásával építették meg, a futballisták ezt a maguk módján viszonozták: fennállása első bajnoki címét ünnepelhette a KAC. Igaz, akkor még csak a III. osztályban.
1916. szeptember 13.: A kispestiek lejátszották első meccsüket az élvonalban. A végeredmény ismert, de mindmáig nem szívesen emlegetik, hogy a premier sikerülhetett volna jobban is: a III. Kerületi TVE 3:0-ra győzött.
1920: Az első érem a legjobbak mezőnyében: a 15 csapatos bajnokságot a 2. helyen fejezte be a Kispesti AC.
1926. december 19.: Történelmi diadal: a fiatalokkal teletűzdelt KAC amatőr csapata a Magyar Kupa – megismételt – döntőjében, maratoni hosszúságú találkozón 3:2-re legyűrte a jóval esélyesebbnek tartott BEAC-ot. A Postás SE Rónai utcai pályáján 150 néző előtt lejátszott mérkőzésen Gregor Győző szerezte a mindent eldöntő gólt – a 157. percben…
1927. április 1.: Legenda született, világra jött a kispesti – és a magyar – futball legnagyobb alakja, Puskás Ferenc.
1938. június 26.: Az első nemzetközi tétmérkőzését is elkönyvelte az idősebb Puskás Ferenc által vezetett csapat: a Közép-európai Kupa 1. fordulójában az olasz bajnok Ambrosiana (lásd még: Internazionale) volt az ellenfele. A milánói meccs úgy hozott 4:2-es hazai győzelmet, hogy a 66. percben még 0:2-t mutatott az eredményjelző. A négy világbajnokkal felálló olasz gárda azonban fordított, s a július 2-i visszavágón – az 1:1-es döntetlennek köszönhetően – megőrizte előnyét.
1944: A Szent László Kupa fináléjában a Kispest 3:2-re nyert a Ferencváros ellen. A győztes csapatot két ifjú tehetség, Puskás Ferenc és Bozsik József is erősítette.
1950: Kettő az egyben: abban az esztendőben lett először, aztán rögvest másodszor is magyar bajnok a menet közben a Bp. Honvéd nevet felvevő és piros-feketéről piros-fehérre váltó együttes. Előbb az 1949–1950-es idényt nyerte meg, majd miután az MLSZ úgy döntött, hogy 1951-ben áttér a tavaszi-őszi rendszerre, az 1950 őszén rendezett „félidényes” bajnokságban is az élen zárt. Ezzel éveken át tartó sikerszéria vette kezdetét – a kispesti aranykorszak végét az 1956-os forradalom jelentette. A Honvédra – amint azt a klubkrónika is feleleveníti – a gyűlölt klub szerepét osztották, a külföldön „ragadó” világklasszisok nevét sokáig le sem lehetett írni.
1980: Beletelt negyed évszázadba(!), mire újra bajnok lett a Honvéd. A kispestieknek ez volt a hatodik élvonalbeli elsőségük, a csapat kispadján egy másik klublegenda, a játékosként kétszeres bajnok, ötszörös gólkirály Tichy Lajos ült. A XIX. kerületben úgy tartják, a „II. aranykorszak” alapjait ő rakta le. A nyolcvanas években ismét a piros-fehérek domináltak, terjedelmi okok miatt nem is soroljuk fel az az idő tájt elért sikereket…
1993. június 19.: A 13. bajnoki címét egy külföldi szakember, nevezetesen a finn Martti Kuusela vezérletével hódította el a Honvéd. Az ünneplés pillanataiban aligha gondolta volna bárki is, hogy a következő bajnoki aranyra 24 évet és egy másik külföldi edzőt kell várni.
2003: A Kispest históriájának legsötétebb éve. A csapat nem csupán kiesett az NB I-ből – eddig először és utoljára –, hanem a megszűnés szélére sodródott. Innen is volt visszaút, olyannyira, hogy az NB I B-t megnyerve azonnal visszajutott az első osztályba.
2013. június 1.: Tizenkilenc esztendő után kapaszkodott fel megint a dobogóra a Honvéd, Marco Rossi segítette bronzéremhez…
2017. május 27.: Az egyik legemlékezetesebb meccs a klub történetében: a Videoton elleni mérkőzésen – a gólkirályi címért zajló versenyt is megnyerő Eppel Márton találatával – 1–0-ra győzött a Honvéd, így 1993 után lett újra aranyérmes. Akkor pezsgő folyt a Bozsik-stadionban, ma már a munka – a tervek szerint 2020 nyarára készül el az új aréna.
2019. augusztus 3.: 110 éves lett a klub.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Hosszabbítás 2019. augusztus 17-i lapszámában jelent meg.)