Feczkó Tamás: Tökéletes célfutball, sorsfordító lehet a siker

PAKS–FERENCVÁROS 0–4

Tomiszlav SZIVICS, a Paksi FC vezetőedzője

– Mi lehetett a szünet előtti rövidzárlat oka?
– Egyéni hibák döntöttek. Kétszer is rossz döntést hoztunk a kapunk előterében, és a második gól gyakorlatilag eldöntötte a mérkőzést. A Ferencváros jó csapat, gyorsan lerendezett bennünket. Nem tudom, miért volt a rövidzárlat, ezt most még nem tudnám megmondani. A mi játékunkból az utolsó passzok hiányoztak, az első félidőben voltak veszélyes kontráink.

– Mi járt a fejében a szünetben az öltöző felé ballagva?
– Bosszús voltam. Át kell alakítani a csapatot, és szerencsére ez sikerült is, a második félidő jobban nézett ki, nem estünk szét. Amikor nekünk kellett volna gólokat szerezni, mindig mi kaptuk. Jobban is kijöhettünk volna ebből a mérkőzésből, ismerjük el, sok munka vár ránk, de ezzel nincs gond, dolgozunk, igyekszünk mindenen javítani.

– Böde Dánielről muszáj szót ejteni, hiszen ő volt az este egyik főszereplője – és legalább helyzetbe került.
– Ez nem olyan mérkőzés volt, amikor villoghatott volna. Akart, ment, de ennél messze többet tud.

Szerhij REBROV, a Ferencváros vezetőedzője

– Nehezen indult, kiütés lett a vége. Könnyű siker volt?
– Nem mondanám annak. Az első gólig nehéz volt, a Paks jól védekezett, lezárta a területeket, nehezen találtuk a rést a védekezésén. De az első gólunk után jött a többi is, és a végére akár még többet is szerezhettünk volna. A játékosok többsége élvezte a játékot, és ez fontos volt ezen a napon.

– Néhányan a lábukat fájlalva jöttek le a pályáról.
– Jó, hogy ez szóba került. A talajt már a bemelegítésnél is néztem, sétálgattam rajta, és miután egyáltalán nem volt nedves, így sérülésveszélyes volt. A talaj minőségével nem volt semmi gond, de nagyon száraz volt, ami talán a hazai csapatot segítette, de a jó játékot nem.

– A játékosok önbizalma szempontjából mennyire fontos egy-egy ilyen győzelem az Európa-liga csoportköre előtt?
– A Ferencváros az a csapat, amely teljesen mindegy, hol indul, mindig győzni szeretne. A mostani siker nyilvánvalóan jót tett a futballisták önbizalmának, a második félidőben már könnyedén futballoztunk. De ezt a mérkőzést vasárnapra el kell felejtenünk, és máris az Espanyol elleni Európa-liga-találkozóra készülünk.

ÚJPEST–DVSC 3–2

Nebojsa VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője

– Hogy élte meg ezt a hangulati hullámvasutat?
– Herczeg András traumatikus meccsről beszélt – hát akkor mit szóljak én?! Iszonyatos feszültségben telt a mérkőzés, és sokan voltak ma a stadionban, akik elsősorban nem a találkozóra voltak kíváncsiak, és nem az eredmény érdekelte őket. Természetesen boldog vagyok az eredmény, és különösen a játékosaim miatt, akik nagyon megérdemelték már ezt a sikert.

– Azt azért aligha mondhatjuk, hogy jól futballoztak.
– Valóban nem játszottunk jól, nagyon idegesen teljesítettünk, hosszú ideig görcsösek voltunk. Kétszer is hátrányba kerültünk, nem voltunk jó helyzetben. Nem ez volt a legszebb meccsünk, de ezen született az egyik legszebb eredmény. A szívünkkel nyertük meg a meccset.

– Feczesin Róbert két meccsen már három gólnál tart.
– Ő tartotta ma a lelket a többiekben. Régóta szükségünk volt ilyen karakteres, harcos játékosra, aki igazi vezéregyéniség, meccseket képes megfordítani azzal, hogy soha nem adja fel, legyen bármilyen reménytelen helyzetben is a csapat.

HERCZEG András, a Debrecen vezetőedzője

– Nagyon bosszús?
– Borzasztó érzések kavarognak bennem, traumával ér fel, a kezünkben volt a meccs, vereséget semmit esetre sem érdemeltünk, hiszen a nyolcvanötödik percben szereztünk vezetést. Leginkább az bosszant, hogy a gólokat beívelés után kaptuk. A játékosaim szerint a tizenegyest megelőzően az újpestiek löktek, ezt nem tudom, vissza kell néznem, de nagy tanulság ez nekünk is, hogy a büntetőterületen belül sokkal határozottabbaknak kell lennünk.

– Csaknem végig kézben tartották a meccset, gyanítható, a döntetlennek sem tudott volna szívből örülni.
– Valóban úgy érzem, mi uraltuk a találkozót, és egy egynél is csalódást éreztem. A második gólt már nagyon a végén kaptuk, ott már kezdtem beletörődni, hogy itt kell hagynunk két pontot, annak ellenére, hogy átálltunk támadó futballra, nagyon csalódottak vagyunk, hogy végül egy pont sem maradt nekünk.

– Az Újpest vendégeként hosszú évek óta nem megy a csapatnak. Ezek szerint nem a Szusza Ferenc Stadion van elátkozva.
– Magam sem értem, miért, de az Újpesttel idegenben mindig szoros meccset játsszunk, és valamiért mindig feléjük billen a mérleg nyelve.

PUSKÁS AKADÉMIA–KAPOSVÁR 2–0

HORNYÁK Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője

– A szünet után két perc alatt eldöntötték a három pont sorsát.
– Nagyon nehéz meccset vártam, arra számítottam, hogy a Kaposvár a védekezésre helyezi a hangsúlyt. Az első játékrészben hiányzott a türelem a játékunkból, majd fontos volt, hogy az ellenfél ziccert hibázzon a szünet után. Ezután két szép gólt szereztünk, a csapat megmutatta karakterét, ugyanakkor kicsit bántó, hogy két-három gyengébb teljesítmény is akadt.

– Tévedünk, amikor azt gondoljuk, kettő nulla után nem igazán volt elégedett csapata futballjával?
– Sok labdát veszítettünk a középpályán, szerettem volna, ha előbb eldöntjük a mérkőzést.

– Mi az, amiben a győzelem ellenére előre kell lépnie a csapatának?
– Például a pontosságban, de nagyobb türelemre van szükség, ha hasonló stílusú ellenféllel futballozunk. Emellett több jó beadás szükséges, hiszen nyomás alatt lehet megbontatni az ilyen riválist.

DISZTL László, a Kaposvári Rákóczi vezetőedzője

– Az első játékrész nem azt mutatta, hogy sima vereség lesz a vége.
– A meccs első felében a védekezésünk jól működött, és bár próbáltunk minél többször odaérni az ellenfél kapujához, kevés gyors kontrát vezettünk. A szünet után rögtön nagy ziccerben hibáztunk, ez sokkolta a csapatot, az ellenfél pedig kihasználta. A folytatás kiegyenlített játékot hozott, volt három-négy ígéretes lehetőségünk, benne volt, hogy betalálunk.

– Mi jár az edző fejében, amikor csapata olyan ziccert hibáz el, mint amilyet Beliczky Gergő?
– Nagyon nehéz ezt megfogalmazni. Gyönyörűen kijátszott támadás végén az üres kapuba kellett volna betalálni, hihetetlen, hogy nem született gól. Ilyenkor arra gondolsz, ne jöjjön a büntetés, az ellenfél viszont azonnal büntetett.

– Sokadszor bizonyosodott be, az olyan hibát, amely a másodosztályban esetleg belefért, az élvonalban kegyetlenül megtorolják.
– Luxus az olyan helyzeteket elhibázni, mint amilyeneket ezúttal kihagytunk. Ha megszereztük volna a vezetést, egészen másként alakul a mérkőzés.

KISVÁRDA–MEZŐKÖVESD 1–2

MIRIUTA László, a Kisvárda Master Good vezetőedzője

– Elismeri, hogy nem játszott jól csapata az első félidő elején?
– Tökéletesen igaz, mert úgy láttam, hogy tizenöt percig a pályán sem voltunk. De nem csak ez volt a baj, hanem az is, hogy hiába tudtuk, hogy a Mezőkövesd szögletei veszélyesek, hiába ismertük a variációikat, mégis gólt kaptunk, mert figyelmetlenek és fegyelmezetlenek voltunk. Sajnos immár a negyedik vagy ötödik gólt kapjuk szögletrúgás után.

– Viszont pozitívum, hogy nem adták fel a játékosai...
– Igen, tulajdonképpen az ellenfél vezetése után kezdtünk el futballozni, jól is játszottunk, de gól mégis csak a második félidő elején esett. Hiába egyenlítettünk, a meccset nem tudtuk megnyerni, mert az ellenfél a mai napon jobban futballozott, mint mi, s ezért megérdemelten nyert.

– Láthattuk, hogy cserékkel megpróbált változtatni, ám ez sem sikerült. Miért?
– Azért, mert rövid a kispad, több játékosunk is sérült, pénteken például Gosztonyi András jelezte, hogy fáj a lába és nem tud játszani. Ami pozitívum, hogy egy percre sem adta fel a csapat, mentek előre a játékosok, ám ahelyett, hogy a meccs hajrájában a széleken megbontottuk volna az ellenfél védekezését, inkább ívelgettünk.

KUTTOR Attila, a Mezőkövesd Zsóry vezetőedzője

– Mennyire volt tudatos, hogy az első perctől kezdve átvették a játék irányítását?
– Erre készültünk, s bár tudtuk, nem lesz könnyű meccs, de mert jobban futballoztunk a hazaiaknál, értékes győzelmet szereztünk.

– Azzal egyetért, hogy előbb is eldőlhetett volna a három pont sorsa?
– Korábban is lezárhattuk volna a meccset, ám kimaradtak a helyzeteink, de mert ragaszkodtunk az elveinkhez – ahhoz, hogy bármi történik is, megpróbáljuk érvényesíteni az akaratunkat –, ez végül is sikert eredményezett. Természetesen akadtak nehéz pillanatok, főként a Kisvárda egyenlítése után, de úrrá lettünk a helyzeten, és megszereztük a három pontot.

– Több olyan futballista is ült a Mezőkövesd kispadján, aki más csapatokban kezdőként futballozhatna. Pedagógiai szempontból miként kezelhető az állapot?
– Egy csapat sosem tizenegy emberből áll, hiszen nemcsak a cserejátékosok, hanem a stáb is egy egységet alkot, mi így legalább negyvenen akarjuk a sikert, negyvenen gondolkodunk egyféleképpen. A játékosok tudják, bármikor szükség lehet rájuk, s akkor kell jól teljesíteni, amikor pályára lépnek. Tíz-tizenegy emberrel nem lehet végigjátszani egy bajnokságot, ezzel mindenki tisztában van, s elfogadja ezt a helyzetet.

DVTK–ZTE 1–0

FECZKÓ Tamás, a Diósgyőri VTK vezetőedzője

– Minek köszönhette csapata a győzelmet?
– Értékes, fontos sikert arattunk, amely sorsfordító is lehet. Az együttest töretlen küzdőszellem jellemezte, hajtottunk, mentünk az első pillanattól az utolsóig. Ráadásul helyzeteket is teremtettünk, nagyobb különbséggel kellett volna nyernünk. Mindenképpen megérdemeltük a három pontot.

– Ilyen bemutatkozásról álmodott?
– Mindenképpen győzni akartam, és mindegy, hogyan. Csapatom tökéletes célfutballt mutatott be, a nézők is láthatták, hogy van egy kis fejlődés, igaz viszont, hogy játékban még javulnunk kell. Az mindenesetre biztató, hogy nem kaptunk gólt, a győzelem pedig növeli a játékosok önbizalmát. Jobb lett volna egy nulla után lezárni a meccset, de így sem panaszkodom.

– Minden úgy történt, ahogyan eltervezte?
– Nem, a támadások befejezésében ugyanis súlyos hiányosságaink mutatkoztak. Legalább ötször kerültünk a vendégek védelme mögé, de tizenhat méterről egyszer sem találtuk el a kapujukat. Szervezett és jól játszó csapatot győztünk le, de a helyzetkihasználásban javulnunk kell.

DOBOS Barna, a ZTE FC vezetőedzője

– Pontért jöttek, így most nyilván csalódott.
– Igen, és több is volt ebben a mérkőzésben. Most ennyire futotta, ez rutintalanságunk és az összpontosítás hiánya miatt következett be. Nagy tanulság, hogy sokkal jobban oda kell figyelni a kritikus helyzetekre, ezt a két kiállítás is jól mutatja.

– Egygólos hátrányban hogy érezte, lesz erő csapatában az egyenlítéshez?
– Bíztam benne, és tettem is annak érdekében, hogy változtassunk az eredményen. A cserékkel igyekeztem átszervezni a csapat játékát, de több esetben elkövettük azt a hibát, hogy kinyíltunk és lehetőséget adtunk ellenfelünknek a gyors kontratámadásokra. Tanulság, hogy sokkal jobban kell megoldani a sárga lapos eseteket, jóval közelebb kell állni az ellenfél játékosaihoz.

– Volt meglepetés a Diósgyőr játékában?
– Körülbelül azt kaptam, amire számítottam. Tudtam, hogy a hazaiak saját pályájukon nagy erőket mozgósítanak a támadás érdekében. Az a bosszantó, hogy most is kiderült, energiafelhasználásunk messze van az ideálistól, ráadásul olyan hibákat követünk el, amelyeket ezen a szinten azonnal megbüntetnek. A jó játék kevés a sikerhez, a támadásokat be is kell fejezni.

A Honvéd–Mol Fehérvár (0–1) edzői értékeléseit IDE KATTINTVA tekinthetik meg.