Újpest: Nem tudnám megmondani, futballozom-e még külföldön – Feczesin

– „Szerdán utazom Olaszországba, és a hét végén kezdjük el a felkészülést. Van bennem drukk, hiszen Serse Cosmi sztáredző keze alatt dolgozhatok a jövőben. És megtiszteltetés olyan együttesben futballozni, amelyben Roberto Baggio is megfordult.” Vajon kitől idéztem?
– Nem mostanában volt... – felelte a Nemzeti Sportnak Feczesin Róbert, aki 2007 júliusában nyilatkozta ezt a Nemzeti Sport hasábjain, miután karrierje elején járva négyéves megállapodást kötött a Brescia együttesével.

– Mintha tegnap történt volna...
– Én is így érzem. Fiatal voltam, alig múltam huszonegy, amikor Olaszországba szerződtem. Most pedig elmúltam harminchárom. Elrepült ez a több mint tíz év. Pontosan emlékszem mindenre, hogy előbb orvosi vizsgálaton kellett részt vennem, majd nem sokkal később már alá is írtam új szerződésemet. Gyorsan történt minden, egyik pillanatban idehaza, Sopronban rugdostam a gólokat, a másikban pedig az olasz másodosztályban kellett bizonyítanom.

– Tizenhárom év után tért vissza a Megyeri útra, ehhez képest öt perc sem kellett az első góljához.
– Ebből a szempontból jól sikerült a visszatérésem, hiszen a csatároknak mindig fontos, hogy új közegbe kerülve minél hamarabb megszerezzék első góljukat. Ettől nyomban távozik a görcsösség. De az örömöm nem lehetett felhőtlen, hiába a gólom, kikaptunk a Honvédtól. De van miből erőt merítenem, a szerződésem aláírása utáni első mérkőzésen azonnal kezdő voltam, és végigjátszottam az összecsapást.

– Ezek szerint nincs is lemaradása?
– De, valamennyi van. Törökországban a csapatommal végigdolgoztam a felkészülést, csupán a távozásom utáni két hetet edzettem egyedül. Ennyi kiesés hamar behozható.

– Mielőtt Nebojsa Vignjevics a kezdőbe jelölte, kikérte a véleményét az erőnléti állapotáról?
– Természetesen. De nem a véleményemet kérte ki, hanem nekem szegezte a kérdést: vállalom-e a játékot, mert ha igen, az első perctől számít rám.

– Miben más a mostani Feczesin Róbert, mint a tizenhárom évvel ezelőtti?
– Felnőttem. Érettebb futballista lettem, benőtt a fejem lágya. Lássuk be, elmúltam harminchárom, pályafutásom nagy része már a hátam mögött van. Tizenhárom év nem csupán a futballban, a magánéletben is sok idő, ezen a téren is megkomolyodtam. Párkapcsolatban élek, boldog vagyok, és bár nincs még napirenden a gyerekvállalás, időnként ez is szóba kerül.

– Megismert több kultúrát, játszott Olaszországban, Dél-Koreában, Törökországban. Hol voltak a legnehezebbek a hétköznapok?
– Egyértelműen Dél-Koreában. Az a típusú ember vagyok, aki szeret új kultúrákkal megismerkedni, aki nem szereti a monoton hétköznapokat. Nem lehet mondani, hogy unalmas karrierem lett volna, az életemet is mindig úgy éltem, hogy legyen mire emlékezni. Dél-Koreában a távolság jelentette a legnagyobb problémát, onnan nem lehetett csak úgy hazaugrani. Volt olyan, hogy tíz hónapon át nem jutottam haza Magyarországra. Ettől függetlenül ott is szerettem, az ottani életritmust, ételeket, szokásokat.

– Harminchárom esztendősen végleg hazatért Magyarországra?
– Jó kérdés. Most jól érzem magam a bőrömben, szívesen jöttem Újpestre. Annak idején is kedveltem itt futballozni, úgy voltam vele, egyszer biztosan visszatérek – most érkezett el az ideje. De nem tudnám megmondani, hogy futballozom-e még valaha külföldön. Ennyi évesen sok mindent kell mérlegelnem, no meg a klub érdekeit is figyelembe kell vennem.

– A gyenge bajnoki rajt után mire lehet képes a csapat?
– Annál biztosan többre, mint amit eddig mutatott. Egyelőre nincs nagy rálátásom a folyamatokra, hiszen mindössze egy mérkőzést játszottam, egyszer voltam a pályán, hogy belülről is lássam, mi a probléma. Ebből a szempontból nekünk kifejezetten jól jött a válogatott mérkőzések miatti szünet, van két hetünk az összecsiszolódásra. Nem féltem a csapatot, hamar kiegyenesedünk és elkezdjük gyűjtögetni a pontokat.

– Hány gólt tervez a bajnoki idényben?
– Nem szoktam tervezgetni. Tényleg nem.

– Ezek szerint a gólkirályi cím sem érdekli?
– Csatár vagyok, fontosak a gólok, de ezekben a napokban nem ezen töröm a fejem. A gólkirályi cím nagy egyéni elismerés, de egyelőre nálam az Újpest az első. Minden más csak utána következik.