Újpest: „Megszoktam, hogy szidnak” – Vignjevics nem gondolkodik a távozáson

– Hogy van a dereka?
– Köszönöm, sokkal jobban, de az orvos azt mondta, már nem lesz a régi – mondta a Nemzeti Sportnak Nebojsa Vignjevics, a bajnokságban a hatodik helyen álló Újpest 51 esztendős szerb vezetőedzője.

– A csapat játéka igencsak hullámzó. Erről árulkodik, hogy két idegenbeli győzelem után legutóbb hazai pályán kettő nullára kikaptak a Diósgyőrtől.
– Időnként nagyszerűen, csapatként futballozunk, máskor meg érthetetlenül gyenge produkcióval rukkolunk ki. Ez a legnagyobb problémánk, hiányzik a játékunkból az állandóság.

– Mi az oka?
– Volt két-három jó meccsünk, sokan talán elhitték, ez mostantól mindig így lesz, de a Diósgyőr ellen rosszul játszottunk, nem úgy néztünk ki, ahogyan kellett volna. A válogatott szünet miatt többen nem tudtak velünk készülni, a sérüléséből felépülő Litauszki Róbert hosszú idő után tért vissza. Vannak problémáink, amelyek közrejátszottak a gyengébb teljesítményben, de ez önmagában nem mentség.

– A Diósgyőrtől elszenvedett vereség után azt mondta, játékosai közül sokan nem voltak elég motiváltak. Ha így látja, miért nem próbálta motiválni őket?
– Először is szeretném leszögezni, ha bármikor kikapunk vagy gyengén játszunk, elsősorban az én felelősségem. Ezúttal leginkább abban hibáztam, hogy a legutóbbi két győzelem után én sem számítottam arra, hogy ismét ennyire gyengén futballozunk. Természetesen próbáltam felrázni a csapatot, elmondtam, mennyit számítana a győzelem – nem jártam sikerrel.

– Mi az oka, hogy idegenben sokkal jobban szerepelnek, az albérletnek számító Vasas-pályán pedig csak szenvednek?
– Fogalmam sincs, valamiért nem fekszik nekünk az a stadion. Alig várom, hogy hazatérjünk a Megyeri útra.

– Mit szólt hozzá, hogy a szurkolók ismét a távozását követelték?
– Akkor is szidtak, amikor nyertünk... Ez nem most kezdődött, hozzászoktam. Gyengén kezdtük az idényt, érthető, ha csalódottak emiatt, és abban is igazuk van, hogy a hétvégi meccs után kifakadtak, mert tényleg gyengén játszottunk.

– Volt olyan időszak, amikor elgondolkodott azon, hogy talán jobb lenne máshol folytatni?
– Ezen akkor gondolkodnék el, ha azt látnám, nem tudok segíteni a csapatnak, és nincs hova fejlődni. De ebben az együttesben van lehetőség. A mostani idényben is bizonyítottuk, tudunk kimondottan jól futballozni, és a legjobbakkal is felvesszük a versenyt a pályán. Ha elbukunk, az elsősorban mindig az én hibám, de mindig azt nézem, miben tudunk javulni. Minden mérkőzésből igyekszem tanulni. Harcos típus vagyok, nem adom fel.

– Mivel lenne elégedett az idény végén?
– Azért is lett volna fontos a Diósgyőr elleni győzelem, hogy közelebb kerüljünk az élbolyhoz. A cél továbbra is az, hogy kiharcoljuk az európai kupaindulást.

– Ehhez a helyzetkihasználáson is javítani kell. A Ferencváros ellen hiába játszottak jobban, egy nullás vereséget szenvedtek, majd a ZTE ellen rengeteg helyzetük volt, de ismét nem tudtak a kapuba találni.
– A Fradi elleni meccsen Dibusz Dénes parádésan védett, nagyon sajnáltam a srácokat. Szívüket-lelküket kitették a pályára, többet érdemeltek volna. Sajnos az idény eleje óta problémáink vannak a helyzetkihasználással, és a védekezésben is vannak gondok.

– Feczesin Róbert érkezése érezhetően sokat lendített a csapat teljesítményén, de nem lehet kizárólag tőle várni a meccsek eldöntését.
– Ezért is örültem nagyon, hogy a Kaposváron három kettőre megnyert meccsen három másik játékos, Zsótér Donát, Simon Krisztián és Obinna Nwobodo szerezte a gólokat. Feczesin nemcsak a góljai miatt fontos láncszeme az Újpestnek, igazi vezér, aki önbizalmat sugároz, a többiek felnéznek rá, a fiatalok sokat tanulhatnak tőle. Mindig a csapat érdekeit helyezi előtérbe, hozzáállásának, motiváltságának példaként kell szolgálnia a többiek előtt.

– Ki a legjobb csatár, akivel valaha dolgozott?
– Kabát Péter, de Feczesin is a legjobbak között van. Csak azt sajnálom, hogy egyikükkel sem dolgozhattam akkor, amikor fiatalabbak voltak.

– Enisz Bardi két éve igazolt a spanyol élvonalbeli Levantéhoz. A mostani csapatban vannak olyan játékosok, akikben megvan a potenciál ahhoz, hogy a jövőben magasabb szinten folytassák?
– Mindig is törekedtünk rá, hogy felépítsük a tehetséges fiatalokat, Bardi és a Törökországban játszó Souleymane Diarra példája is bizonyítja, Újpestről is lehet erős ligába igazolni. Több futballistának is nyílhat erre esélye – de csak akkor, ha nem lesz hullámzó a teljesítmény. Bardi sokáig nem volt stabil kezdő, de sohasem adta fel, az utolsó idényében alapemberré vált, remekül szerepelt, több csapat érdeklődését is felkeltette. Állandó jó teljesítmény kell az előrelépéshez.

– Az FTC elleni vereség után azt mondta, ha annyi pénzből gazdálkodhatnának, mint a Ferencváros, minden évben az Európa-ligában szerepelnének. Tényleg így gondolja?
– A meccs után talán kissé provokatívan fogalmaztam. De azt vallom, ha akkora költségvetésünk lenne, mint a Ferencvárosnak, minden idényben versenyben lennénk a bajnoki címért és az európai kupaindulásért.

– Johan Cruyff híres megállapítása szerint sohasem egy zsák pénz lő gólt, vagyis a pályán nem az számít, melyik csapatnak van több pénze.
– Tiszteltem Cruyffot, de ő a legjobbakkal dolgozhatott. Szokás manapság topligás edzők hangzatos kijelentéseit idézni, csak azt felejtik el sokan, hogy ami igaz a topcsapatok esetében, amelyeknél kevésbé számítanak az anyagi különbségek, az nem feltétlenül állja meg a helyét alacsonyabb szinten. A mi szintünkön igenis számít a pénz. De a Bajnokok Ligájában is, ahol a csoportkörben a nagyok könnyedén továbbjutnak, a kicsiknek gyakorlatilag esélyük sincs. Ha nem számít a pénz, miért van Lionel Messinek negyvenmillió eurós fizetése? Tényleg érdemes erről beszélni, mert ha tetszik, ha nem, egy-egy csapat lehetőségeit igenis behatárolják a pénzügyi lehetőségei.

– Van kedvenc edzője?
– Régebben nagyon kedveltem José Mourinhót. Nem volt nagy név a szakmában, ügyesen felépítette magát, pedig sok ellensége volt. Diego Simeone stílusa, karaktere is közel áll hozzám, a korábbiak közül pedig nagyon tisztelem Marcello Lippit. Nemcsak a futballról, az életről is rengeteget lehet tőle tanulni.