Dibusz Dénes: Erre igenis büszke lehet az ember!

– Sikerült lazítani az elmúlt hetekben?
– Próbálkoztam, igen – utalt Dibusz Dénes arra, hogy a közelmúltban született meg kisfia, Bence, így a hétköznapokban immár édesapaként is helyt kell állnia. – Jóval több a tennivaló odahaza, mint korábban volt, de a tekintetben mindenképpen jó volt kikapcsolódni, hogy a futballt némileg a háttérbe szorítottam, és másra figyeltem.

– Ilyenkor a televízióban sem néz bele egy-egy mérkőzésbe?
– Na, az azért nem menne. Ne feledjük, volt egy Barcelona–Real Madrid rangadó, de a Premier League-meccseket is követtem, még ha nem is mondom, hogy reggeltől estig a képernyő előtt gubbasztottam. Szóval, nem volt teljesen focimentes az elmúlt két-három hét, de jóval kevesebbet foglalkoztam vele, mint idény közben.

– Híreket azért olvasott? A minap bekerült az Európa-ligában szereplő csapatoknál pályára lépő kapusok közül a legjobb tíz közé, olyan kiválóságokat megelőzve, mint a Manchester Unitednél szereplő vébéezüstérmes Sergio Romero vagy éppen a portugálokkal Eb-győztes Rui Patrício. Számít ez?
– Abból a szempontból mindenképpen, hogy az ember önbecsülésének jót tesz egy ilyen rangsor. Napi rendszerességgel olvasom a futballról szóló híreket, az internetet is böngészem, bevallom, nagyon örültem neki, amikor megláttam az összeállítást. Erre igenis büszke lehet az ember! Örülök, hogy ilyen előkelő helyen végeztem, az Európai Labdarúgó-szövetségnél a Ferencvárosból az én teljesítményemet értékelték a legjobbra – ez is külön öröm. De… Senki se gondolja, hogy ezt a cikket most kiragasztottam a nappalink falára, és reggeltől estig nézegetem. Már az előttünk álló feladatokra összpontosítok.

– Már csak azért is, mert vasárnap elkezdték a felkészülést.
– A szokásos orvosi vizsgálatokkal, fizikai tesztekkel kezdtünk. Nincs ebben semmi meglepő, minden esztendőben ez az első két nap programja, ezúttal sem volt másképp.

– Önöknek, kapusoknak ugyanaz a penzum, mint a mezőnyjátékosoknak?
– Részben igen, de vannak feladatok, amelyek teljesen mások. A mi posztunkat mégsem lehet egy lapon említeni, mondjuk, a befejező csatáréval vagy az irányító középpályáséval. Nekünk némileg más feladatokat írnak elő. A fizikai állapotunkkal nem lehet gond, hiszen ilyen rövid téli szünet alatt igazából le sem lehet ereszteni. Főleg úgy, hogy az elmúlt tíz napban már edzésben voltunk mindannyian, Szerhij Rebrovtól és a szakmai stábtól mindenki megkapta a személyre szóló programot. Az állóképességgel senkinek sem lesz gondja, abban biztos vagyok.

– Kedden aztán már útra is kelnek, a spanyolországi Benidorm felé veszik az irányt. Várja a spanyolországi edzőtábort?
– Ez nem kívánságműsor. Vasárnap és hétfőn idehaza vagyunk, úgymond felvesszük a ritmust, kedden pedig útra kelünk. Spanyolország nem ismeretlen nekünk, hiszen korábban jártunk már ott, ezúttal két hétig készülünk ott a tavaszra. A mostani téli időszak a tekintetben mindenképpen speciális, hogy január végén már tétmérkőzés vár ránk, azaz nincs sok idő készülni. Az edzőtáborból már olyan állapotban kell hazatérnünk, hogy a Paks elleni mérkőzésre mindenki tökéletes állapotban legyen.

– Spanyolországban a kolozsvári CFR mellett három német csapattal is összemérik az erejüket, az Union Berlin, a Hannover és a Wehen Wiesbaden elleni meccs még akkor sem ígérkezik könnyűnek, ha csupán felkészülési mérkőzésekről van szó.
– Valóban jó csapatok ellen mérhetjük le a tudásunkat. Mindig is szerettem, ha erős ellenfelekkel találkozunk a felkészülési időszakban, hiszen az ilyen összecsapásokon jönnek ki igazából a hibák, amelyeket a tétmérkőzésekig ki kell javítanunk. Hiába győznénk öt vagy hat nullára egy papíron gyengébb együttes ellen, nem ez a cél. Látnunk kell, miben kell fejlődnünk, miben kell előrelépnünk. Szerhij Rebrov sem véletlenül választott erősebb csapatokat ellenfélül. Alighanem a mi megítélésünket is megváltoztatta, hogy az elmúlt fél évben az Európa-liga csoportkörében szerepeltünk, sőt helyt is álltunk.

– A tavalyi utolsó fordulóban, a Diósgyőr elleni bajnokin felszakadt a bőre, ápolni is kellett. Rendbe jött azóta a szemöldöke?
– A seb nem múlt el nyomtalanul, de ragtapaszra nincs szükségem. Szerencsére nem szenvedtem agyrázkódást, mindenre emlékeztem. Az ilyesmi benne van a futballban, egyébként is rutinosnak számítok már az ilyen sérülések terén: az utóbbi években legalább negyedszer kaptam kötést a fejemre. De a sérülés immár semmiben sem akadályoz, teljes erővel vetettem bele magam újra a munkába.