Koronavírus: mit csinálnak a sportban dolgozó orvosok?

Nem kétséges, az orvosok, a futballon belül a sportorvosok vállán nagy a felelősség. Most, krízishelyzetben még inkább, mivel mindenki a doktoroktól várja a megoldást.

Mit csinálnak most ezek a szakemberek, mennyiben változott az életük, a munkájuk, mióta nincs futball?

Mi az, amire a megváltozott helyzetben a szokottnál jobban kell figyelni?

Magyarországon a Diósgyőr rendelkezik egyelőre az egyetlen sportorvosi, diagnosztikai és rehabilitációs központtal, amelynek vezetője, dr. Szabó Zsolt félállásban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház traumatológus és kézsebész főorvosa is.

„Bár a bajnokság szünetel, a labdarúgókról napi információkkal rendelkezünk – mondta dr. Szabó Zsolt, a DVTK Medical vezetője. – A rendkívüli helyzet miatt előírt egészségügyi normákat figyelembe véve a labdarúgókat egyenként hívjuk be a központba, hogy a különböző vizsgálatokat, erőnléti felméréseket, az izomerő-változások méréseit elvégezhessük. Mindezt megtettük a bajnokság leállásakor, majd két héttel később is, és a továbbiakban is folyamatosan elvégezzük. Részletes adatbázissal rendelkezünk a labdarúgók élettani mutatóiról, így a későbbiekben könnyebben lehet összeállítani a különböző terhelhetőségi normákat. Mert abban mindenki biztos lehet, ha folytatódik a bajnokság, a labdarúgók a szoros határidő miatt jelentős terhelésnek lesznek kitéve, amely fokozott sérülésveszélyt rejt magában.”

A traumatológus a vészhelyzeti megszorítások előtt heti három napot a megyei központi kórházban dolgozott, s hetente tizenöt-húsz műtétet is elvégzett. Mindemellett a Diósgyőrnél a labdarúgó-, a jégkorong- és a kosárlabda-szakosztálynál, illetve az akadémiai rendszerben dolgozó sportorvosok, gyógytornászok, terapeuták, rehabilitációs szakemberek, gyógymasszőrök és különböző egészségügyi dolgozók munkáját koordinálja.

„Jelenleg az életmentő műtéteken, illetve a maradandó károsodással fenyegető eseteken kívül a kórházakban szünetelnek a beavatkozások, a diagnosztikai központban azonban fokozott elővigyázatossággal folyik a munka. A sportolók számára járványhelyzetben is elérhető az MR-, az ultrahangos és röntgenvizsgálat, illetve sérülés esetén ortopéd sebész és traumatológus is rendelkezésre áll, ezzel is tehermentesítve a megyei kórházat. Általában egy húszfős egészségügyi stáb heti rendszerességgel értekezik rendszerint hétfőnként nyolc és tíz óra között, amelyet azonban a járványügyi előírások miatt átmenetileg internetes tanácskozás váltott fel, de az online rögzített diagnosztizálás és terápiás javaslat valamennyi szakosztálynak továbbra is elérhető. Ebben a rendszerben a gyors és egyszerű áttekinthetőség segítése céljából a részletes leírások mellett könnyen értelmezhető színkód mutatja az arra jogosult stábtagoknak a sportolók hadrafoghatóságát. A név melletti zöld jelzés jelenti, hogy a játékos a szakmai stáb rendelkezésére áll, a sárga a rehabilitáción lévő, míg a piros a kórházban vagy otthon fekvő sportolót jelöli.”

A Diósgyőrnél tehát a kétezerhatszáz igazolt sportoló – beleértve a labdarúgókat – folyamatosan modern egészségügyi ellátásban részesül.

Az MTK Budapest orvosa, dr. Dreissiger Imre speciális helyzetben van, a Heim Pál Gyermekkórház ortopédiai szakorvosa elmúlt hatvanöt esztendős, így nem is dolgozhat – az első napokban nyilvánossá tette, mi a követendő a kék-fehéreknél.

„A Dorog elleni Magyar Kupa-meccsen már érezhető volt, hogy lépni kell, aztán a Vasas elleni bajnokit még lejátszotta a csapat, de zárt kapuk mögött – mondta dr. Dreissiger Imre. – Másnap még találkoztunk, de az MLSZ felfüggesztette a bajnokságot, s a következő, Nyíregyháza elleni mérkőzésünk már elmaradt. Azóta mindenki otthon, egyénileg készül a személyre szabott edzéstervek szerint. Szó volt arról, hogy a konditermet esetleg használnák a labdarúgók, de ezt is megtiltottuk. Muszáj otthon maradni!”

Amint kiderült, hogy a bajnokságot felfüggesztik, Dreissiger Imre a klub honlapján részletes leírást adott, hogy az MTK játékosainak mire kell figyelniük – ebből amúgy bárki profitálhat.

„Nyomatékosan felhívtuk a figyelmet, ha bárki a legkisebb problémát érzékeli magán, azonnal jelezzen. Időközben egy játékos szólt, hogy hőemelkedése van, de kiderült, nincs köze a vírushoz. Játékosaink kaptak immunerősítéssel kapcsolatos tanácsokat is, és megvan az összeköttetés, hogy tünetek előfordulása esetén tesztet végezzünk el – szerencsére eddig nem volt szükség rá.”

Noha több klub is kiscsoportokban edz, az MTK-nál nem vetődött fel ez a megoldás.

Zalaegerszegen igen: Domiter Eszter fizioterapeuta lapunknak elmondta, megnehezítette a mindennapi munkát, hogy a vírus miatt sokkal nagyobb odafigyelésre van szükség stábtagoktól, játékosoktól egyaránt.

„Kezelést nyilván csakis az kaphat, akinek arra egyértelműen szüksége van – mondta a ZTE munkatársa arra a felvetésünkre, hogy a testi kontaktus kerülése miatt a megszokott masszázstól is el kell tekinteni. – Eddig egyéni edzéseken vettek részt a játékosok, kisebb volt a sérülésveszély. Ha vizsgálatra, kezelésre kerülne a sor, csakis az adott labdarúgó és a fizioterapeuta tartózkodhat a szobában, az ágyat kezelés előtt és után fertőtleníteni kell, csak maszkban, gumikesztyűben léphet be a szobába bárki is.”

Domiter Eszter elmondta, Barczi Dávid asztmás, így rá még jobban kell figyelni, ő a többiektől lényegesen távolabb mozoghat csak, úgy tartanak neki labdás gyakorlatokat.

„Sokat kell erről beszélnünk: muszáj kerülni a kontaktust, de a futball esetében ez nem olyan egyszerű – mondta a szakember. – Alkalmazkodnunk kell ehhez a helyzethez, és reméljük, mielőbb visszatér az életünk a normális kerékvágásba.”