NB I: a Mezőkövesdről cikkezik a vezető angol futballszaklap

Az 1960-ban alapított, és az új időkben sem Premier League-központú, hanem továbbra is „global football”, azaz a világ labdarúgásának bemutatása mellett elkötelezett, havonta megjelenő angol lap számos nagynevű szakírót foglalkoztat, mások mellett Keir Radnedge és Brian Glanville visz állandó rovatot, és visszatérő szerző Jonathan Wilson is, akinek szakkönyvei Magyarországon is megjelentek.

A magyar labdarúgás többnyire pár soros hírek szintjén jelenik meg a lapban, és különösen fájó, hogy a minden lapszámban több oldalt elfoglaló, öt-hat fiatal játékost bemutató tehetségkutató rovatban sem nagyon bukkanunk rá a mieinkre.

Ezt tudván fordul egyet a világ az emberrel, amikor a címlapján Erling Haalandot, a Barca-üdvöske Riqui Puigot, az Atalanta BL-menetelését, Eb-pótselejtező-elemzést és a koronavírus futballbénító tombolásával foglalkozó cikket hirdető áprilisi kiadás 26. oldalára lapozva megpillantja a „The Minnows of Mezokovesd eye Europa League” címet egy gigantikus Budu Zivzivadze-fotó kíséretében.

A „kis hal” Mezőkövesdet szinte már az Európa-ligában látó Peterjon Cresswell cikke azzal a felütéssel kezdődik, hogy miközben az európai elit a Bajnokok Ligájának gazdagon terített asztala körül tolong, a kisebb klubok játékosainak szeme előtt az Európa-liga trófeája is Szent Grálként lebeg – és lám, a korábban Bukarestben, Bakiban megrendezett finálé eljut Gdanskba, majd 2022-ben Budapestre is.

Ezzel meg is érkezünk Mezőkövesdre, „a híres egri borvidék közvetlen közelébe”, és a rövid klubtörténeti ismertető után következik az NB I-be először 2013-ban feljutó, eddig többnyire a bennmaradásért küzdő csapat felfutásának két kulcstényezője: az infrastruktúra és a vezetőedző személye.

Az ideális feltételek megteremtéséről szólva a szerző nem hagyja ki a „rendíthetetlen stadionépítő miniszterelnök”-ként emlegetett Orbán Viktort, a szintén fideszes mezőkövesdi polgármestert, Fekete Zoltánt – érdekesség ugyanakkor, hogy nem ejt szót Tállai Andrásról, a klub elnökéről, miközben idehaza elsősorban őt szokták összefüggésbe hozni a csapat legújabbkori, korábban nem látott sikereivel, élvonalbeli szereplésével.

Aztán a cikk áttér a futballszakmára, a másik megszólaló ugyanis a vezetőedző, „a játékosként nagy vándor” Kuttor Attila, aki a szerző szerint „nem is kaphatott volna jobb edzői iskolát”, mint amilyet az Illés Béla és Király Gábor fémjelezte Haladás nyújtott neki. Ami pedig a mezőkövesdi munkáját illeti:

„Amikor 2017-ben idekerültem, a csapat a bennmaradásért küzdött, és az egyetlen cél az volt, hogy ne essünk ki – idézi a WS Kuttor Attilát. – Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kezdtünk volna el már az első pillanatban következetesen dolgozni annak érdekében, hogy a csapatot a saját elképzeléseim szerint formáljam át. S mivel nem estünk ki, azt hiszem, a módszereim beváltak.”

Kuttor méltatja a mostani idény felfedezettjét, a csapat vezérét, a mezőkövesdi játékrendszer lelkét, Cseri Tamást – „nem is tudom, a sok pozitív tulajdonsága közül mit helyezhetnék az első helyre” –, és bár a csapat eddigi szereplése kiváló, előnye hatpontos a harmadik helyen, a tréner állítja: az öltözőben nem téma az esetleges nemzetközi szereplés.

„Egyáltalán nem foglalkozunk az európai kupaszereplés lehetőségével. Folyamatosan javulni akarunk, csapatként még jobban összeérni. Csak az éppen előttünk álló feladatra összpontosítunk.”

Ez az egy, amiben némi eltérést észlel Kuttor és Hagyacki véleménye között – jegyzi meg a szerző, mielőtt a cikk végén újra átadja a szót az ügyvezetőnek:

„Nem akarok hátrafelé tekintgetni, bízom benne, hogy meg tudjuk tartani ezt a pozíciót. Titokban bizony beszélünk az Európa-ligában esetleg megnyíló lehetőségről...” – így Hagyacki.

Azt pedig mi tesszük hozzá: hamarosan megjelenik a World Soccer májusi száma, és az előzetes szerint – ha egyszer egy üzlet beindul! – a sztárinterjúk rovatának főszereplője nem más lesz, mint Gulácsi Péter.