Futball, tudomány, művészet – tanulmánykötetet mutattak be a Puskás Akadémián

Ha nem fekteti két vállra a sportvilágot (is) a koronavírus-járvány, ezen a hétvégén a Puskás-Suzuki-kupa meccsei zajlanának a Pancho Arénában. A pandémia azonban elsöpörte a nemzetközi utánpótlástornát is, Felcsút mégsem maradt esemény nélkül ezen a szombaton sem. A Puskás Akadémia Sport- és Konferencia-központjában mutatták be a Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem kiadásában megjelent Labdarúgás és tudomány című tanulmánykötetet.

A rendezvényen – mások mellett – részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója, Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia elnöke, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Szöllősi György, lapunk főszerkesztője, az akadémia korábbi sajtófőnöke és Jakab János, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia felügyelő bizottságának elnöke, az NB I-be feljutó Budafok tiszteletbeli elnöke.

„A Puskás Akadémia és a Testnevelési Egyetem tudományos együttműködése két esztendeje kezdődött, s ennek egyik mérföldköve a tíz fejezetből álló, 432 oldalas munka, amely másfél év alatt készült el, és 13 év szakmai tapasztalatait összegezi– mondta Mészáros Lőrinc, aki hozzátette:–A könyv nemcsak a labdarúgásban, hanem más sportágakban is a modern képzés alapvetése lehet.” Az akadémia történetében egyébként nem ez az első könyv: 2015-ben jelent meg a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gondozásában magyarul és angolul a Pancho Aréna című, a PFLA épületegyüttesét, Makovecz Imre és tanítványa, Dobrosi Tamás építészetét bemutató kiadvány.

A futball ugyanis a Puskás Akadémia munkáját, látványvilágát is meghatározó filozófia szerint: művészet – mondta hozzászólásában Orbán Viktor. Hozzátette: „a magyar futball alapvetően a zseniális megsejtések és ihletettség története”, azaz maga a művészet. Felidézte a kezdeteket, amikor az MTK példáját követve életre hívták a felcsúti akadémiát, amely az időközben létrehozott többi klubakadémiával szemben az egész magyar futball számára neveli az utánpótlást, s ennek nem mond ellent az sem, hogy „házon belül” is van ma már egy élvonalbeli együttes, amely szakmai perspektívát kínál a fiataloknak. Ennek kapcsán citálta a néhai Kovács Ferenc mesteredző mondását. A Videoton tiszteletbeli elnöke egy alkalommal épp arról beszélt a kormányfőnek, hogy „a fejre kell sapka is”, vagyis szükségük van a fiataloknak szakmai jövőképre, elérhető profi csapatra, másképp elvesztik a motivációjukat. S ha már a régi nagyok: Orbán Viktor megemlítette a korábbi Videoton-edző, Paulo Sousa véleményét is. A portugál tréner úgy vélte, a futball jövője azon múlik, sikerült-e az utánpótláscsapatok mellé megfelelő szakmai stábot összeállítani. „A régi futballisták tapasztalatára éppúgy szükség van, mint a modern tudományok vívmányainak alkalmazására, egyik a másik nélkül nem működik” – jegyezte meg a miniszterelnök. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nagy focit csak nagy klubokban, jelentős szurkolói bázisra alapozva lehet csinálni, „ezért fontos, hogy tudjuk, hol a helyünk, mi a küldetésünk”.

Hozzátette: a PFLA növendékei nem csupán a sport világában érvényesülhetnek, s ennek bizonyságára név szerint is megemlítette az idei végzősök közül személyes kedvencét, az „örökmozgó középpályást”, Nagy Lorenzót, aki az Egyesült Államokban folytatja tanulmányait (s persze sportol tovább), s olyan remek felvételit produkált, hogy 57 amerikai felsőoktatási intézmény várja tárt karokkal.

Trianon közelgő századik évfordulója kapcsán a kormányfő arról beszélt, nem véletlen, hogy az országot megcsonkító békediktátum utánra datálható a magyar labdarúgás első aranykora, míg a második az ötvenes évekre, az Aranycsapat időszaka tehető. „A magyar foci mindig is vigaszt és elégtételt jelentett a nemzet számára, hiszen a nehéz időkben a zöld gyepen, szemtől szemben le lehetett győzni a megszálló ország csapatát is, tehát a futballt a kultúra és a történelem részeként kell kezelni” – tette hozzá. Megosztott a hallgatósággal ennek kapcsán egy sztorit: a történelemkönyvek ugyan róla írnak úgy, mint aki elsőként küldte haza az oroszokat, a Fradi legendás csatára, Szokolai László azonban egy beszélgetés során emlékeztette a politikust, hogy ő már 1978-ban vert seregként indította útjára a szovjet válogatottat. Nevezetesen azon az októberi Eb-selejtezőn, amikor egy máig emlékezetes fejes góllal biztosította be a magyar győzelmet...

A tanulmánykötetre visszatérve Orbán Viktor elmondta, a Puskás Akadémia életre hívását követően sikerült megalkotni az országos akadémiai rendszert, amelynek szakmai sokszínűsége jelentős érték, ezért hiba lenne egységesítésre törekedni, mert „lehet haptákban állni és menetelni, futballozni viszont nem”. Az akadémiai rendszer tehát kiépült, immár a tudományos igényességű szakkönyv is rendelkezésre áll, „türelmetlenül várjuk, hogy a könyv átköltözzön a valóságba, és végre igazi jó futballisták kerüljenek ki az akadémiákról”– tette hozzá a miniszterelnök.