A Sporthírlap angol mintára létrejött Pickford rovata az 1913–1914-es, utolsó békeévben azt írta: „A Tatabányai SC, a Győri ETO, a Temesvári Kinizsi, a Nagyváradi AC és a Pozsonyi TE tartozott a vidék legjobbjai közé.” Néhány hónappal később a Sporthírlap adott még egy érdekes minősítést: „Magyarország három legmodernebb pályája: az Üllői úti, a Hungária körúti és a kolozsvári.”
A magyar labdarúgás történetéről szóló, Dénes Tamás, Sándor Mihály és B. Bába Éva által írt ötkötetes sorozat így összegzett: „A háború szinte teljesen szétzúzta az egyébként is gyenge lábakon álló vidéki labdarúgást. A ritkánál is ritkább kivételnek számítottak az olyan jeles események, mint 1916 tavaszán a kieséses rendszerű hadikupa-sorozatban a Győri ETO és a Temesvári Kinizsi helytállása. Előbbi a harmadik fordulóig jutott, s ott a Nemzeti SC-től kapott ki, utóbbi még jobban kitéve magáért, egészen a legjobb nyolcig jutott, az UMTE, a Festők és az UTE legyőzése után 5:0-ra kikapott a kor legjobb csapatától, az MTK-tól. De ezen eredmények alapján biztosan állíthatjuk, hogy a Temesvári Kinizsi a háborús években elérte legalább az élvonal középcsapatainak szintjét.”
Az MLSZ teljes megemlékezését IDE KATTINTVA olvashatják el.