Nem panaszkodhat, mostanában bőven kijut neki az elismerésekből. A Mezőkövesd Zsóry labdarúgója, Cseri Tamás a Nemzeti Sport osztályzatai alapján az első helyen végzett a jobb oldali szélsők rangsorában, s bekerült az év csapatába, majd a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) RangAdó elnevezésű díjátadóján az idény legjobb játékosának választották. A 32 éves futballista egyértelműen pályafutása legjobb időszakán van túl: 32 bajnokin hét gólt szerzett, és főszerepet vállalt abban, hogy klubja fennállása legjobb szereplését produkálva negyedikként zárt a bajnokságban, nem mellékesen Magyar Kupa-döntőt játszott (és veszített el 2–1-re) a Budapest Honvéd ellen.
A középpályás Nyilasi Tibortól vette át a hazai szövetség díját (Fotó: mlsz.hu) |
„Természetesen jólesik, amikor díjazzák a teljesítményemet – nyilatkozta lapunknak Cseri Tamás. – Azért ha lehet, nem magamra hegyezném ki a mögöttünk hagyott idényt, hanem a klubra, és ha lehet, visszamennék egy kicsit az időben. Amikor három évvel ezelőtt Mezőkövesdre igazoltam, még Radványi Miklós volt a vezetőedző, és mert az eredmények nem úgy jöttek, ahogy a vezetők és mi is szerettük volna, Kuttor Attila vette át a szakmai munka irányítását. Az idény végén kilencedikként zártunk, majd a tudatos építkezésnek köszönhetően sikerült előrelépni, a csapat idényről idényre fejlődött. Kuttor Attila mindig azt hangoztatja, nem az a fontos, hogy hányadikok leszünk, azt akarja látni, hogy fejlődünk, hogy meg tudjuk valósítani, amit elterveztünk. Tudom, sokan azt gondolják, csalódottak vagyunk, mert elveszítettük a Honvéd elleni kupadöntőt, ráadásul annak ellenére nem lettünk bronzérmesek, hogy a második fordulótól kezdve végig dobogósok voltunk. Úgy gondolom azonban, az idény előtt ezeket az eredményeket sokan aláírták volna. Tény, nem jöttünk ki jól a koronavírus-járvány utáni időszakból, de összességében nem lehetünk elégedetlenek.”
Nem először írjuk le, és vélhetően nem is utoljára: Cseri Tamás három évvel ezelőtt, 2017. július 15-én, a Mezőkövesd Zsóry színeiben mutatkozott be az NB I-ben (csapatával 2–1-re nyert Debrecenben) – 29 évesen. Megérne egy misét, miért kellett ennyit várnia az élvonalbeli bemutatkozásra, hogy miért nem találkozott, mondjuk, tíz évvel korábban olyan szakemberrel, aki nemcsak meglátja a benne rejlő tehetséget, hanem képes hatni is rá, és nem engedi, hogy »elvigye« az élet. A kövesdiek karmestere sosem titkolta, mielőtt megismerkedett feleségével, Boglárkával, nem feltétlenül a futball volt neki a legfontosabb. Miután azonban megházasodott, majd apa lett – két kislánya van, Panna és Zoja –, gyökeresen megváltozott az élete, és ez visszaköszön a futballjában is. Játékintelligenciájával magasan kiemelkedik a mezőnyből, nagyon erős az egy egy elleni párharcokban, helyzeteket teremt és gólokat szerez. Ugyanakkor igazi csapatember, aki tisztában van vele, ahhoz, hogy jól teljesítsen, kellenek a társak is.
„Nem tudom, miként alakult volna a pályafutásom, ha korábban megkapom az élvonalban a lehetőséget, de nem rágódom ezen, úgy tűnik, nekem ez a történet volt megírva – folytatta Cseri. – Mindig mindenért meg kellett küzdenem, talán jobban is, mint másoknak. Nagyon jó lett volna dobogón befejezni a bajnokságot, de nem szabad elfelejteni, az idénynek úgy indultunk neki, hogy legyen meg a biztos bennmaradás. Hogy a következő bajnoki évad mit hozhat nekünk? Látni kell, nagyon kiegyenlített a mezőny, bárki megverhet bárkit. Nem zárható ki, hogy a mostaninál is jobb évünk lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy csakis akkor lehetünk elégedettek, ha érmesek leszünk. Fontos, hogy csapatként fejlődjünk, aztán majd meglátjuk, ez mire elegendő. Egyelőre Németországban vagyok a családdal, az itteni lakásunkban pihenem ki az idényt, de jövő héten már jövünk vissza Magyarországra, hogy aztán nekifussunk egy remélhetőleg sikeres idénynek.”