„A koronavírus-járvány átírta a forgatókönyvet, így jelen állás szerint a 2020–2021-es idényben még nem vezetjük be az NB I-ben a VAR-t, hanem csak a 2021–2022-esben kerülhet erre sor” – válaszolta az NSO kérdésére az új technológiával kapcsolatban Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője.
Márciusban az MLSZ már rendezett egy háttérbeszélgetést a témában.
„Úgy gondolom, a legjobb időpontban szállunk be – mondta akkor Vági Márton, az MLSZ főtitkára. – Több szövetséggel is kapcsolatban állunk, amelyek már bevezették a VAR-rendszert, s rengeteg hasznos tapasztalatot kaptunk tőlük, így például, mik azok a nehézségek, amelyekre fel kell készülni, melyek azok a hibák, amelyeket elkövettek, és mi már ne kövessük el, másfelől a szolgáltatók is fejlődnek, piaci verseny van, és ez az árat is befolyásolja.”
Tudni kell, hogy három különböző rendszer létezik. A centralizált, amikor egy központi helyszínen nézik a televízió felvételeit – ehhez optikai kábelkapcsolat kell a központ és valamennyi stadion között, és mert ennek a digitális alapjai nincsenek meg, messze ez a legdrágább megoldás. A decentralizált rendszernek két típusa van: amikor minden stadionban kiépítik a VAR-szobát, és oda telepítik a kamerarendszert, a másik a mobil megoldás: a segítők egy minibuszban, kisteherautóban ülnek, és onnan figyelik az eseményeket. Tekintve, hogy ezek a kisbuszok bármelyik stadion mellett elférnek, gazdasági szempontból messze a legjobb megoldásnak minősül, így az MLSZ ehhez keresett szolgáltatót, minden szempontot mérlegelve. Eldőlt: a VAR-rendszert a kanadai Evertz cég telepíti majd a magyar labdarúgásban – egyebek mellett az NBA és a belga bajnokság technológiai partneréről van szó. Minden NB I-es mérkőzésen tizenkét kamera pásztázza majd a pályát, és minden stadion alkalmas lesz arra, hogy ennyi felvevőt elhelyezzenek – ezzel párhuzamosan tovább nőhet a televíziós közvetítések színvonala.
„Kulcskérdés a játékvezetők továbbképzése – fogalmazott márciusban Vági Márton. – A nemzetközi protokoll szerint minden kisbuszban két játékvezető figyeli az eseményeket. Nemzetközi oktatók képezik majd a játékvezetőket, az előzetes kalkulációk szerint harminc–ötven szakemberre lesz szükség – a pályákon és a kisbuszokban. Az elméleti oktatást követően szimulátoron gyakorolnak majd a jelöltek.”
Az már márciusban is látszott, hogy az új idény elejére aligha áll majd készen minden feltétel a VAR NB I-es bevezetéséhez, de a koronavírus-járvány miatt most úgy tűnik, jövő nyártól kaphatnak technikai segítséget a hazai játékvezetők a bajnoki meccseken.