A nemzet katonái – „Az új évben új Fradi született”

„A szilveszteri budapesti éjszakában külön kis sziget volt a ferencvárosiak klubtanyája” – kezdi riportját a Sporthírlap 1942. január 3-án, megállapítva, hogy akik ott voltak a mulatságon egész évben ott voltak az Üllői úton, „sok örömmel és sok keserűséggel a szívükben”. Mert a Fradi hiába nyerte meg az 1940–1941-es bajnokságot, hiába remekelt az idény előtt a Szent István-kupában, az őszi szezon végén a 6. helyen állt.

Mondta is Kemenesy Sándor főtitkár, hogy nem ünnepelni jöttek össze, de hozzátette: „De mégsem vagyunk reménytelenek, a Ferencváros hagyományaiban ma is bízunk. A zöld-fehér szívben és a lelkesedésben is. Ez csodákra volt képes a múltban s csodákra lesz képes a jövőben is.”

A vacsora után kártyáztak a fiúk  („Kiszelynek nagyon nem ment”), majd következett a tánc („Dimény edző Lázárnéval, Csikós a feleségével, Tátrai Polgárnéval siet a parkettre”), a hangulat egyre emelkedettebb.

Éjfélkor pezsgő, Himnusz, majd a játékosok Mailinger Béla elnököt betuszkolják a különszobába, ahol a középcsatár, Finta Károly vitte a szót: „Elnök úr! Most »vérszerződést« kötünk. Azok a ferencvárosi játékosok, akik itt vannak, ünnepélyesen megígérjük, hogy tavasszal minden tudásunkkal és igyekezetünkkel azon leszünk, hogy méltók legyünk a Ferencváros régi hagyományaihoz...”

Az ünnepélyes pillanatok alatt öt üveg pezsgő fogy el, aztán újakat bontanak – rögzíti a Sporthírlap, majd a lényeggel zárja beszámolóját:  „A Ferencváros elfelejtette a keserű tegnapot. Az új évben új Fradi született.”

Ami a vezérkart illeti, mindenképpen, hiszen január 20-án Kemenesy Sándor így beszél:  „A múlt héten több ülést tartottunk. (...) Én egy teljes órán át kifejtettem a Ferencváros őszi balsikerének okait. Elmondottam, hogy ez tovább így nem mehet! Beszéltem játékosokról, vezetőkről. Elmondottam, hogy változásra van szükség. Mailinger Béla ügyvezetőnk az ősszel megbetegedett s akkor ideiglenesen Usetty Béla vette át a Ferencváros ügyvezetői tisztségét. Az ülésen tárgyaltunk arról, hogy ki legyen a Ferencváros új ügyvezetője. Ez most már el is dőlt. Darnay László dr.-t, az FTC alelnökét kértük fel erre a tisztségre. Darnay László dr. elvállalta az ügyvezetést s teljhatalmat kért. Ezt meg is kapta. Darnay dr. nyomban kérte azt, hogy tanácsokat ne adjanak neki Azokat csak akkor veszi szívesen, ha ő kér fel valakit tanácsadásra.”

Darnay dr. civilben a Mester utcai Szent István felsőkereskedelmi iskola igazgatója volt, szigorú tanárember, a későbbiekben megesett, hogy leteremtette azt, aki nem állt vigyázban, amikor megszólította...

A direktor úr azonnal megnevezte a közvetlen munkatársait, Kemenesy maradt a főtitkár, a szakmai főnök pedig Pataki Mihály, aki így kommentálta, hogy visszahívták az Üllői útra: „Felfelé, a felettes hatóságoknak meg kell mutatnunk, hogy lelkiismeretesen munkálkodunk, hogy képesek vagyunk a mai áldozatos idők szellemének megfelelően dolgozni s hogy szerepünket be tudjuk tölteni. Ugyanígy nemcsak nekünk, vezetőknek, hanem a játékosainknak is be kell bizonyítaniuk azt, hogy tudnak lelkiismeretes, becsületes munkát végezni. Nekik is érezniök kell azt, hogy a nemzet katonái.”

Hogy „felfelé” bizonyítani akarnak, annak bizonyítéka, hogy a vezérkar (Darnay, Kemenesy és Hönig­berger János intéző) már másnap elment az MLSZ-be, ahol Gidófalvy Pál dr. országos elnök vitéz Ginzery Dénes társelnök, Gálfy András főtitkár és Vághy Kálmán országos JT-elnök társaságában fogadta a küldöttséget. A háromnegyedórás megbeszélés után „a Fradi-vezetők láthatóan jó hangulatban és elégedetten távoztak az MLSz székházából”.

Másnap – a diplomácia követelményeinek megfelelve – az MLSZ viszonozta a gesztust, a Nemzeti Sport pedig úgy összegez, hogy „a jelek szerint ezzel a kölcsönös látogatással helyre állt a Ferencváros és az MLSz között a jóviszony, amely nélkülözhetetlen előfeltétele a zavartalan együttműködésnek. Ebből a szempontból a Ferencváros új vezetőségének az MLSz-ben történő látogatása történelmi jelentőségűnek mondható az új magyar labdarúgás életében”.

Az Üllői úton Gidófalvy dr. hosszú beszédet mondott, a kommentár: „Meg vannak győződve arról, hogy a Ferencváros a helyes úton fog haladni s éppen ezért számíthat a felettes hatóságok támogatására is.” Egyértelműen arra utalva ezzel, hogy a Fradi addig mereven ellenállt a kötelezővé tett WM-rendszernek (3–2–1), ám a jövőben másképp lesz. (Patakinak a WM pártolása miatt kellett távoznia korábban.) Gidófalvy dr. is igyekezett a játékosok lelkére hatni,  „figyelmeztette őket arra, hogy nemcsak az egyesülettel szemben vannak kötelességeik, hanem a hazával szemben is”.

Az első edzésen a tornaterembe kényszerült a csapat, hiszen a játékteret 25 centiméteres hó fedte, mínusz 10 fok alatt volt a hőmérséklet. Az új élet jegyében teljes a létszám, „olyan sokan vannak, hogy nincs elég olyan cipő, amely a tornateremre is megfelelő. így hát néhányan vastag harisnyában vonulnak ki. A tornateremben felállnak. Dimény Lajos edző először elimádkoztatja a magyar hiszekegyet, azután kihirdeti: »Mától kezdve mindig pontosan kezdjük az edzéseket. Mindenki délután négykor mindig legyen itt, mert 4 óra 15 perckor bevonulunk a tornaterembe. Akik messzebb laknak, azok induljanak korábban s az edzések előtt ne egyen senki«.”

Darnay dr. is jelen van, hol itt, hol ott vesz észre némi fegyelmezetlenséget, nem tetszik neki, hogy egyesek beszélgetnek az egyperces (!) bemelegítő futás alatt. Szóvá teszi – azonnal csend lesz.

Az igyekezet nem lankad, egy hét munka után a Nemzeti Sport megállapítja, hogy „ha valaki majd összehasonlítja a Ferencváros idei edzésnaplóját a tavalyival, vagy a tavalyelőttivel, vagy még régebbivel, akkor azt fogja tapasztalni, hogy a Ferencváros edzései 1942 telén szokatlanul látogatottak voltak. Hja, az új vezetőség... Új seprő jól seper”.

A vastag hótakaró, a szűnni nem akaró havazás nem mindenhol akadály, a Gamma például kivonul a pályára, s két csapatra osztva futballozik. Immel-ámmal vetkőztek a játékosok, csak a jobbösszekötő, Sütő Károly vonta meg a vállát, „ő nemrégen tért vissza sebesülten a keleti frontról. »Hát már az is valami, ami itt van? – mondta nekünk vidáman. – Októberben játszottam utoljára mérkőzést az orosz fronton, (...) de olyan havazásban, hogy ez ahhoz képest semmi«”.

A Fradi végül február elsején lépett először pályára (Ferencváros A–Ferencváros B 5:1), de a Gamma nem ment sokra a sietséggel, mert az első tavaszi bajnokin éppen a Fraditól kapott ki (2:5).

Darnay dr. továbbra is ott van minden gyakorláson. Szigorú, mint egy iskolaigazgató (elvégre az!), főként a késést veszi zokon. Amkor Gyetvai László néhány perccel később fut be a kelleténél és mentegetőzni kezd, az ügyvezető máris mondja: „Megmondtam előre, hogy ez öt pengőt jelent. Velem nem lehet alkudni.”  Az iskolai szokások máskor is előjönnek nála, amikor például Nagy András érkezéskor elfelejti beírni a nevét a naplóba, meghúzza a fülét.

És ez még csak a felkészülési időszak. Nincs hír arról, hogy mi történt később egy-egy vesztes bajnoki után, meglehet, hogy jött a tintaleves és a papírgaluska.

Viszont a csapat nem lett jobb.