Orosz–ukrán háború: horvát vb-2. és kanadai csatár is jöhet az NB I-be?

Vágólapra másolva!

2022.06.02. 12:38

Címkék

Miközben a magyar és az európai sportsajtó jelentős részében egyre inkább az átigazolási hírek kerülnek előtérbe, Ukrajnában és Oroszországban is rendkívül bizonytalan a piaci helyzet a két ország közti háború miatt. Az ukrán futball szerdán, válogatott szinten, a skótok elleni vb-selejtezős győzelemmel életjelet adott magáról, de klubszinten továbbra is nagy kérdés, hogyan alakul a játékosok jövője, kinek a megszerzésére lehet esélye akár magyar kluboknak is, és kire nem?

Kedden a sport.ua írt arról, hogy a Ferencvárosnál is szóba került a korábban a Mol Fehérvár által is figyelt, grúz válogatott Giorgi Citaisvili szerződtetése a Dinamo Kijevből, de értesüléseink szerint rajta kívül is több játékost figyelnek a magyar klubok Ukrajnából és Oroszországból is. Olyanok is képbe kerülhetnek a szomszédban dúló háború miatti rendkívüli helyzetben, akik korábban egy NB I-es csapat számára elérhetetlennek számítottak. Arról, hogy kik jöhetnek szóba, kire van reális esély és kire nincs, Simon Balázzsal, a kijevi székhelyű ProStar ügynökség magyar képviselőjével beszélgettünk.

KÉRDÉSES, EL TUDNAK-E INDULNI A NEMZETKÖZI KUPÁKBAN
A játékosügynököt a nemzetközi kupainduló ukrán csapatok helyzetéről is kérdeztük. Mint ismeretes, a Bajnokok Ligája csoportkörében a Sahtar Doneck, a selejtező rájátszásában a Dinamo Kijev, az Európa-liga selejtezőjének rájátszáskörében a Dnipro, az Európa-konferencialiga selejtezőjében pedig a Vorszkla Poltava és a Zorja Luhanszk indulhat. Aztán hogy valójában mely csapatok tudnak majd pályára lépni az európai porondon és hol játszanák a hazai meccseiket, az még kérdés. „A háború elején sokáig elérni is nehéz volt az egyes klubokat, de most sem egyszerű a kapcsolattartás – fogalmazott a menedzser. – Az ukrán kupacsapatoknak jelenleg az a fontos, hogy egyáltalán pályára tudjanak lépni a nemzetközi sorozatokban, mert ez is kérdéses. Egyrészt a légiósok miatt, akik nem szeretnének visszatérni a klubokhoz, másrészt azért, mert jótékonysági meccseket ugyan játszottak egyes csapatok, de nem teljes kerettel, és kérdéses, hogy ezek a mérkőzések mennyire jelenthetnek felkészülést a kupameccsekre. A BL-indulók közül a Dinamo Kijev annyival jobb helyzetben van, mint a Sahtar, hogy nincsenek légiósai, könnyebben összeállítható az együttes. A Sahtarnál problémát jelenthet, ha a kilenc légiós kiesik, de a Mariupolban több tehetséges ukrán Sahtar-játékos is szerepelt kölcsönben, ők pótolhatják a kieső külföldieket a BL-ben, ha el tud indulni a klub a sorozatban.”

„Az ukrajnai helyzet elemzését érdemes azzal kezdeni, hogy a helyi futballszövetség május végén döntött arról, tizenhat csapattal megrendezik a 2022–2023-as élvonalbeli bajnokságot. Ezt a döntést a helyi ifjúsági és sportminisztérium is jóváhagyta, de hogy milyen formában, hány együttessel és hol rendeznék meg a bajnokságot, miközben továbbra is háború dúl az országban, az még bizonytalan – fogalmazott a menedzser. – A légiósok többsége érthető okokból már jelezte, nem szeretne visszatérni. A korábban a Barcelonában is szerepelt brazil Marlon volt az első a Sahtarból, aki leszögezte, hiába az élő szerződése, nem fog Ukrajnában futballozni. Ezért arra számítunk, hogy a nemzetközi szövetség lépni fog az ügyben és lehetővé teszi az élő szerződéssel rendelkező játékosok klubváltását is. Azzal együtt, hogy a klubok álláspontja is érthető, azaz hogy nem szeretnék elherdálni értékes labdarúgóikat, akiknek a játékába pénzt fektettek, senki sem kötelezhető arra, hogy visszatérjen egy olyan országba, ahol háború van.”

Simon Balázs megemlítette példaként a ProStar által képvisel iráni Sahab Zahedit, aki tavasszal a Puskás Akadémia játékosaként nyolc bajnokin négy gólt szerzett az NB I-ben; vannak iránta magyarországi, valamint nyugat-európai érdeklődések is, és kölcsönszerződése lejártával sem szeretne visszatérni a Zorja Luhanszkhoz, de egyelőre nem tudni, milyen feltételekkel távozhat a hivatalosan egyébként Európa-konferencialiga-induló klubtól. Zahedi kapcsán pedig adja magát a kérdés, kik lehetnek azok az értékesebb futballisták, akik Ukrajnából, vagy a háborút kirobbantó Oroszországból akár kölcsönbe, akár végleg Magyarországra igazolhatnak.

„Az orosz klubokkal kapcsolatban egyelőre az az érdekesség, hogy a nemzetközi sorozatokból történt kizárás ellenére ők továbbra is keresnek légiósokat a piacon, miközben onnan is inkább távozni akarnak a külföldiek, semmint oda igazolni. Amit alapvetően elmondhatunk, akár az ukrajnai, akár az oroszországi légiósokról, hogy a latin-amerikai, kiváltképp a brazil játékosok saját magukon kívül nem ritkán harminc embert is eltartanak, a hazájukban élő nagyszülőkkel, unokatestvérekkel, egyéb rokonokkal együtt, ezért számukra elsődlegesek az anyagi szempontok, nem nagyon engednek a fizetési igényeikből. Viszont amíg az orosz bajnokságban a negyedik helyen végzett FK Krasznodar is képes egymillió eurós fizetést adni a légiósainak, nem beszélve a hét brazilt is foglalkoztató ukrán Sahtarról, Magyarországon ilyen fizetések elképzelhetetlenek. A két ország legértékesebb légiósai az NB I-es klubok számára elérhetetlenek.”

Simon Balázs szerint a nyáron tovább nőhet az NB I-ben az ukrán és az orosz élvonalból érkező játékosok száma (Fotó: Földi Imre)


Simon Balázs menedzser: Az ukrán futballisták közül volt, aki haza akart menni harcolni

Tehát Malcom (brazil, Zenit – Oroszország, becsült érték: 22 millió euró), David Neres (brazil, Sahtar – Ukrajna, 20 millió euró), Wilmar Barrios (kolumbiai, Zenit, 20 millió euró), Dodo (brazil, Sahtar, 20 millió euró) vagy Wendel (brazil, Zenit, 19 millió euró) nem fog az NB I-be szerződni. De vajon kik jelenthetik a határt? Lehet-e esély például a korábban a Ferencvárosban szereplő, ecuadori válogatott balhátvéd, Cristian Ramírez (FK Krasznodar, 5.5 millió euró) visszatérésére, vagy mondjuk a 26 éves, vb-ezüstérmes horvát válogatott belső védő, Tin Jedvaj (Lokomotiv Moszkva, 4 millió euró) érkezésére?

„Ramírez a magyar felesége miatt már abba a sorba tartozik, akit talán meg lehet győzni, hogy az NB I-be szerződjön, de a krasznodari fizetéséből valószínűleg neki is engednie kellene. Horvátország közelsége miatt talán Jedvajra is lehet esély. Ám amíg a FIFA nem hoz rendkívüli szabályozást, ezeknek a játékosoknak élő szerződésük van. Azoknak van szerencséjük, akik előrelátóak voltak, és már korábban belevették a szerződésbe a rendkívüli felmondás indokai – amibe eddig elsősorban a természeti katasztrófa tartozott – közé a háborús helyzetet: voltak ilyen játékosok, ők már távoztak is.”

Simon Balázs kifejtette, az ismertebb, rutinosabb futballisták NB I-be érkezése helyett inkább olyan ukrán tehetségek, illetve fiatalok szerződtetésére lát nagyobb esélyt, akik a felnőttek között még nem vagy nem sokat játszottak, nemzetközileg kevésbé ismertek.

„Sok jó fiatal játékos van Ukrajnában. A napokban például a Boavistához és a Gil Vicentéhez is vittünk próbajátékra két utánpótláskorút, ám Magyarországról is van egy klub, amelyik kimondottan két tizennyolc éves ukrán labdarúgóiránt érdeklődik. De az élvonalban már bizonyító ukránok közül is tudok több olyan játékost mondani, aki biztosan erősítést jelentene az NB I-ben és van is iránta érdeklődés Magyarországról. A Zorja Luhanszkból Jegor Nazarina és Vladiszlav Kabajev, a Sahtar utánpótlásnevelő partnerének számító, a Fradi előtt Olekszandr Zubkovot is foglalkoztató Mariupolból Makszim Cseh, a Ruh Lvivből Olekszij Szics, a Dinamo Kijevből a grúz válogatott Citaisvili,és említhetem Oroszországból, a Nyizsnyij Novgorodból (ahonnan egyébként Kecskés Ákos is távozni készül – a szerk.) a kanadai válogatottal világbajnokságra készülő Richlord Ennint is. A felsoroltak, a télen a Honvédhoz került Olekszandr Petruszenkóhoz hasonlóan, megállnák a helyüket a magyar bajnokságban”

A játékosügynök kérdésünkre arról is beszélt, hogy bár a háborús helyzet, illetve a sorkötelezettség miatt ugyan szükség van a már említett minisztérium külön engedélyére, ha egy ukrán játékos külföldön szeretne futballozni, de ez egy járható út. Ezt mutatta Petruszenko mellett a tavasszal kölcsönbe Gyirmótra érkező Denisz Bezborodko példája is. A tavasszal Ukrajnából kölcsönbe a ghánai Mohammed Kadiri (a Dinamo Kijevtől a Honvédhoz) jött még az NB I-be, míg Oroszországból, a Nyizsnyij Novgorodból a kameruni Petrus Boumal (Újpest), azonban szinte biztosak lehetünk benne, hogy a nyári átigazolási időszakban tovább bővül az Ukrajnából, illetve Oroszországból az NB I-be érkező légiósok sora.