Mol Fehérvár FC: Nekem nem elfogadható a második hely – Emil Rockov

Az osztrák-szlovén határnál, Regedén (Gornja Radgona), játssza következő felkészülési mérkőzését a Mol Fehérvár FC. Michael Boris vezetőedző csapata ciprusi együttessel szemben tesztel, a limassoli Arisszal találkozik. Beszámoltunk arról, hogy a Vidi nyara ugyanolyan fájdalmas hírt hozott, mint a tavalyi: akkor Rúben Pinto, ezúttal Alef Achilles-ina szakadt el. A brazil játékost azonnal meg is kellett operálni, ilyenkor általában hat-nyolc hónap a felépülési idő – a klub honlapján társai szeretetteljes üzenettel biztatták hetekig járásképtelen társukat.

A német szakvezető talán arra is keresi a választ, ki álljon a piros-kékek kapujában. Az éveken át meghatározó egyéniség, Kovácsik Ádám (31 éves) korábban sérülés miatt hiányzott, és hiába épült fel, Kovács Dániel (28) maradt a kapuban, miközben a szerb-magyar Emil Rockov (27) kölcsönben a szerb élvonalbeli Vojvodina, Gundel-Takács Bence (24) a horvát másodosztályú Jarun kapuját védte az előző bajnokságban, továbbá a keret tagja még Dala Martin (18) is.

Öten egy posztért – nem akármilyen verseny!

Emil Rockov 2020-ban érkezett Fehérvárra, 18 NB I-es és két NB III-as bajnokin szerepelt, az előző idényben 16 szerb bajnokin és két kupamérkőzésen védett.

„Nem volt könnyű a mögöttem hagyott időszak  – idézte fel a közelmúlt történéseit a magyar nyelvet remekül használó kapus.  – A szeméremcsontom gyulladt be, fájdalommal járt az edzés és a mérkőzés, aztán elkerülhetetlenné vált a műtét, de az sem segített igazán – csaknem egy évet ki kellett hagynom. Tavaly márciusban már nagyon fájt, körülbelül novemberre jött csak rendbe. Mire felépültem, elkaptam a koronavírust, emiatt a téli edzőtáborom úszott el, szóval ahhoz képest, hogy életemben nem voltam sérült, megtanultam, megtapasztaltam, milyen a pályán kívülre szorulni.”

2022 elején a Vojvodina kapusa megsérült, és azonnal Emil Rockovot kereste meg az újvidéki klub: tudna-e segíteni? A Mol Fehérvár igent mondott a kölcsön­adásra, így a futballista hazatérhetett.

„Nekem az volt a legfontosabb, hogy nem hagytam ki edzést, minden bajnokin én védtem, erre volt a tavasszal a legnagyobb szükségem  – mondta lapunk érdeklődésére.  – Ismertem a klubot, a bajnokságot, ez segített nekem, de a lényeg az volt, hogy edzhettem, védhettem, nem voltak fájdalmaim. Az idény végére egészen jó formába lendültem, felőlem tarthatott volna még a bajnokság néhány hétig, nem bántam volna.”

A vajdasági kitérő elegendő volt ahhoz, hogy önbizalommal telve érkezzen vissza Székesfehérvárra.

„Megvannak a céljaim, és azt fürkészem, miképp érhetem el őket  – folytatta a kapus arra a felvetésre, mekkora konkurenciaharc van a pozícióért a csapaton belül. – Nagyszerű kapusai vannak a klubnak, de én csak saját magamra figyelek. Jó erőben vagyok, az elmúlt hetekben jelentős erőnléti terhelést kaptunk. Elbert András személyében új kapusedző érkezett, élvezzük vele a közös munkát, az általa kitalált feladatokat, remélem, kialakul a munkához szükséges összhang közöttünk. Mint minden profi sportolónak, nekem is az a célom, hogy megkapjam a lehetőséget, szeretném megmutatni, mire vagyok képes. Úgy érzem, eddig csak a töredékét adtam abból, amit valójában tudok, azon dolgozom, hogy kiérdemeljem a bizalmat. Céltudatos vagyok, az a típus, akinek a második hely nem fogadható el.”

Feladat pedig lesz bőven: az Arisz után a török sztárklubbal, a Galatasarayjal játszik felkészülési mérkőzést a Vidi július 13-án, 21-én pedig már az azeri Qabala elleni Európa-konferencialiga-selejtező következik.