NB I: rekord a 17 külföldre szerződő magyar, de van még lemaradásunk

Az idei nyári piac egyik legfontosabb tanulsága, hogy folytatva a tavalyi tendenciát tovább javult az OTP Bank Liga, vagyis a hazai élvonal nemzetközi megítélése, ami értékes légiósok ide érkezéséből és egyre több NB I-es, köztük egyre több magyar játékos erősebb bajnokságba szerződéséből is következik. 

A Transfermarkt piaci portálnál október 1-jei állapot szerint 157 millió euróra becsülték az NB I összértékét, ez 21 millió eurós ugrás az egy évvel ezelőtti, 136, és 24 milliós előrelépés a 2022-es és 2021-es, 133 millió körüli összeghez képest. Az átlagos keretérték pedig több mint másfél millió euróval emelkedett egy év alatt (11.33 millióról 13 millióra) – a környező országokkal összevetve a nyolcas listán ugyan továbbra is 6. az NB I ebben a mutatóban (a szlovák és a szlovén bajnokságot előzzük meg), de néhány értékesebb igazolással a román (14.36 millió euró) és a 4. helyen álló szerb SuperLiga (16.77 millió euró) is utolérhető lenne, legalábbis ezen a téren…

A 2023-AS, ŐSZI PIACELEMZÉSÜNK:

Az NB I becsült értékének növekedése a Ferencváros folyamatos értékemelkedése mellett annak is köszönhető, hogy 2023-mal ellentétben most már nem három, hanem öt csapat becsült értéke is 10 millió euró fölé kúszott. Az FTC, a Fehérvár és a Puskás Akadémia után a DVSC és az Újpest is átlépte ezt a határt. Az új tulajdonosi kör, a most már a MOL-csoport által irányított Újpest 12.55 milliós becsült értékkel egészen a 2. helyre lépett előre és jelentősen hozzájárult a bajnokság értéknövekedéséhez azzal, hogy a korábbi évekkel ellentétben klub nélküli, ingyen igazolt játékosok helyett ezen a nyáron a Transfermarkt számai alapján klubrekordot jelentő 3.1 millió euróért szerződtetett futballistákat a nyári átigazolási időszakban. A piaci portál adatai szerint a két legdrágább igazolás, Fran Brodic 1.5, Horváth Krisztofer pedig 1 millió euróba került. Ugyanakkor nem is önmagukban a számok az érdekesek, hanem az, hogy a térség kirakatcsapatában, a Dinamo Zagrebben tavasszal 13 tétmeccsen hét gólt szerző csatárnak vonzó ajánlatot tudott tenni az Újpest, ahogy a nyári Eb-keretbe is bekerült magyar válogatott támadónak is. Ugyanakkor hasonló bravúr, hogy az MTK szerződtette az előző idény szlovák gólkirályát, az 1 millió euróra taksált Róbert Polievkát, de a holland és a portugál élvonalból is érkezett játékos (Laros Duarte a Puskás Akadémiához, Joao Nunes Újpestre).

Persze a fent említett 21 millió eurós ugrás nagyobbik felét a Ferencváros „vállalta magára”, azzal, hogy újabb hazai értékcsúcsot felállítva 48.2 millióról egy év alatt 59.33 millióra növelte a becsült értékét. Ez persze nagyban köszönhető az NB I történetének legdrágább és az értékbecslések meghonosodása óta a legértékesebbnek tartott igazolásának, a 3 millió euróért a szerb Partizantól szerződtetett brazil Matheus Saldanhának. Mondhatni, még a rekord ellenére is áron alul szerezte meg a Fradi, mert a Transfermarkt 8 millióra teszi az értékét, és ha csak azt nézzük, hogy az FTC-ben 112 perc alatt hat góllal nyitott, talán nem is ok nélkül.

Ugyanakkor az igazi értékmérője, mint ahogy a Ferencváros számára is a nemzetközi porond lesz. Márpedig a Fradi azon a téren, a pályán nyújtott teljesítményben, akárcsak tavaly nyáron, idén is elmaradt a szurkolók várakozásaitól. Az FTC a környező országok topklubjainak összevetésében jelenleg az 5. legértékesebb (1. továbbra is az osztrák Red Bull Salzburg, 169.48 millió euróval), megelőzve például a román FCSB-t (36.85 millió euró) is, csakhogy a vizsgált nyolc csapatból öt ott van a Bajnokok Ligája főtábláján, a Ferencváros viszont nincs (ahogy a szlovén Celje és az FCSB sincs). Eközben a csak 28.78 millió eurósra becsült pozsonyi Slovan éppen az FTC-t legyőző dán Midtjyllandot verte ki a BL-ből. Ez mutatja, hogy a becsült érték nem minden, de azért nagy egészében reális képet ad az erőviszonyokról, hiszen a térségünk (csak a szomszédos országokat értve ez alatt) másik négy BL-szereplője, az osztrák Red Bull Salzburg, az ukrán Sahtar, a szerb Crvena zvezda és a horvát Dinamo Zagreb is a Ferencváros előtt van keretértékben.

Ugyanakkor ami a számháborút idéző értékbecslések mellett egy megfoghatóbb képet ad bajnokságunk megítélésének, piaci helyzetének változásáról, az a külföldre igazoló magyar játékosok számának emelkedése, az előző évekhez képest. 2022 és 2023 nyarán összesen is csak kilenc magyar futballista igazolt külföldre, idén 17! Ebből öten kerültek topligás ország alacsonyabb osztályú csapatához (Schön Szabolcs, Szűcs Kornél és Tóth Balázs Angliába, Szabó Levente Németországba és ide számoljuk a jelenleg a Frankfurt II-ben szereplő Lisztes Krisztiánt is), ketten a magyar bajnokságnál jelenleg magasabban jegyzett további élvonalbeli bajnokságba igazoltak (Csoboth Kevin és Szappanos Péter), Kiss Tamás a lengyel másodosztályba ment, kilencen pedig a környező bajnokságok élvonalában helyezkedtek el.

Utóbbiak közé tartozik a Puskás Akadémiától a szlovén élcsapatba, a Mariborba szerződött Komáromi György és ki kell emelni a magyar tulajdonban lévő külhoni klubokat, melyek egyre nagyobb szerepet játszhatnak magyar tehetségek fejlesztésében. A DAC-nál jó példa erre a 21 éves, magyar U-válogatott Redzic Damir, akit idén nyáron vásároltak ki a végleg ferencvárosi szerződéséből a dunaszerdahelyiek, és ebben az idényben négy gólt szerzett már a szlovák élvonalban. A szlovén első osztályban újonc NK Naftában pedig több olyan magyar labdarúgó is meghatározó embernek számít, akik itthon maximum csak az NB II-ben kaptak rendszeres lehetőséget (mint például Klausz Milán, Szalay Szabolcs vagy Kálnoki-Kis Zsombor).

Ráadásul meg kell említeni, hogy a külföldre igazoló játékosaink többségéért átigazolási díjat is fizettek, összesen mintegy 8 millió euró értékben, ha a bónuszok nélkül 4.5 millió eurós Lisztes Krisztiánt is az idei eladásokhoz soroljuk. Rajta kívül jelentősebb összeg, 1.2 millió euró érkezett az angol másodosztályú Blackburnbe szerződött Tóth Balázsért (Fehérvárra) és 1 millió Csoboth Kevinért a svájci St. Gallentől (Újpestre). A külföldre igazoló magyarok mellett pedig további 11 millióért távoztak játékosok az NB I-es együttesektől, a legnagyobb összeget a brazil Marquinhosért fizeti több részletben a Szpartak Moszkva a Ferencvárosnak. Az FTC egyébként összesen 10.7 millióért adott el játékosokat, tehát a 19.2 millió eurós teljes hazai eladási összeg több mint felét a töld-fehér egylet produkálta. Lisztes és Marquinhos mellett a suriname-i válogatott Myenty Abenáért is érkezik 1.2 millió euró Moszkvából. Lisztes esete amúgy azért bonyolult, mert az ő vételárának egy részét már tavaly nyáron kifizette a Frankfurt, de ha őt az idei eladásokba nem számoljuk bele, akkor is NB I-es eladási rekordról beszélhetünk 14.7 millió euróval. Ebben említettek mellett benne van Hamzat Ojediran is, aki 1.35 millió euróért került a DVSC-től a francia élvonalbeli Lenshoz, ő volt az egyetlen olyan labdarúgó ezen a nyáron, aki közvetlenül topligába szerződött, egyben a legdrágábban eladott nem ferencvárosi futballista a nyáron. Ugyanakkor a kiadási oldal 13.275 millió eurója is NB I-es rekord a piaci portál számai alapján, amiből 8.2 milliót a Fradihoz köt a Transfermarkt, de a 12 gárdából csak a DVTK nem fizetett átigazolási díjat új játékosért a nyáron.

Persze a környező országokhoz viszonyítva a játékoseladásokból származó bevétel sorában nyolcas összevetésben még mindig csak hatodik az NB I (a szlovák és a szlovén bajnokság előtt), de például játékosvásárlásra öt millió euróval már a horvát kluboknál is többet költöttek a magyar csapatok (a szlovénok és a szlovákok megelőzésén túl). Érdekesség még, hogy minimálisan ugyan (39.5 százalék), de 40 százalék alá csökkent a légiósok aránya az NB I-ben; a magyar bajnokságon kívül a szomszédok közül az ukránoknál (21.3), a szerbeknél (30.5), a horvátoknál (35-1) és a románoknál (35.6) alacsonyabb a légiósok aránya 40 százaléknál. Itthon az első csapatokban számításba vett külföldiek számában az ETO FC Győr 22 külföldi futballistával beérte a Ferencvárost. 

A fenti kedvező tendenciák ellenére zárásként ezúttal is le kell szögeznünk, amit tavaly is: vannak arra utaló jelek, hogy a magyar bajnokság valós értéke és nemzetközi megítélése javul, de amíg nem tudjuk növelni az európai kupákban főtáblára jutó csapataink, valamint a topligába igazoló játékosaink számát – a nyáron külföldre igazoló magyarok közül csak Lisztes szerződött topligás klubhoz, de jelenleg nem tagja a Frankfurt első keretének –, nem beszélhetünk jelentős előrelépésről. Hogy mást ne mondjunk, a több összehasonlításban is az NB I mögött végző szlovák Niké Ligából is több helyi játékos (kettő) ment topligába, mint tőlünk, és nekik van BL-főtáblás együttesük, míg a szintén több mutatóban mögöttünk lévő szlovénoknak még két csapatuk is versenyben van a Konferencialiga főtábláján.

ÁTIGAZOLÁSI KÖRKÉP CSAPATRÓL CSAPATRA: