Magas védekezés és agresszív letámadás várható a Keane-féle Ferencvárostól

Mint ismert, az NB I-ben szereplő Ferencváros hétfőn bejelentette, hogy a City Group által a szerződéséből kivásárolt holland Pascal Jansen helyét Robbie Keane veszi át a csapat kispadján. A szakember nagyszerű futballista, ösztönös tehetségű csatár volt, 146-szor szerepelt az ír válogatottban, és pályafutása csúcsán a Tottenhamben ontotta a gólokat.

Ebből persze semmilyen következtetést sem lehet levonni arra vonatkozóan, hogy edzőként milyen, hiszen tudvalevő, hogy bár a saját játékoskori tapasztalatok nagyban segíthetik egy tréner munkáját, mégiscsak két külön szakmáról van szó. Egyelőre nehéz átlátni, hogy a Ferencváros miért éppen mellette tette le a voksát, hiszen szakvezetőként nem dolgozott még olyan sokat, hogy mélyebb elemzéseket lehessen készíteni a futballfelfogásáról, taktikai elképzeléseiről, edzői stílusáról. 2018-as visszavonulása után egy rövid ideig edzősködött utolsó csapatánál, az indiai ATK-nál, majd az ír szövetségi kapitány, Mick McCarthy segítőjeként dolgozott, aztán – részben ezzel párhuzamosan – korábbi csapattársa, Jonathan Woodgate asszisztense lett az angol másodosztályú Middlesbrough­­­-nál, utána pedig egy hónapig, a csapat Premier League-ből történő kieséséig Sam Allardyce stábjának tagja volt a Leeds Unitednél.

Így vezetőedzői munkáját kizárólag az izraeli Maccabi Tel-Aviv előző idényén keresztül vizsgálhatjuk. Ami nem volt sikertelen, a csapat hétpontos előnnyel megnyerte a bajnokságot, az Európa-konferencialigában pedig a legjobb tizenhatig jutott, és úgy esett ki a későbbi győztes Olympiakosz ellen, hogy az első meccset 4–1-re megnyerte Athénban, majd a topolyai visszavágón 6–1-re kikapott. Nem voltak meg a jó körülmények a futballra, hiszen októberben kitört Izrael és a Hamász háborúja, egy ideig szünetelt a bajnokság, az európai kupameccseit pedig nem játszhatta Izraelben az együttes. Keane kétéves szerződést írt alá, második idénye elején, 2024 novemberében mégis felállt a kispadról a háborús helyzet miatt, illetve azért, mert mind a palesztinpárti, mind az Izrael-barát politikai oldal támadta, amiért nem áll ki az ügyükért, családja súlyos fenyegetéseket is kapott.

Rory Delap, a bedobások mestere segíti Robbie Keane munkáját

Új taktikai fegyver jelenhet meg a Ferencvárosnál Rory Delap érkezésével. Robbie Keane vezetőedző stábjának fontos láncszeme a 48 éves segédedző, aki játékosként nem tartozott a különösen pengés középpályások közé, ám az egész Premier League rettegett a bedobásaitól. Ha a Stoke City az ellenfél alapvonalától 30-35 méterre bedobáshoz jutott, az a csapatnak szöglettel ért fel. A Premier League statisztikáival foglalkozó OPTA Twitter-oldala szerint Rory Delap ötször adott gólpasszt bedobásból, további kétszer öngól született a középre érkező labda után. Az Everton akkori menedzsere, David Moyes 2008 augusztusában az „Emberi Csúzli” becenévvel illette, miután a Stoke mindkét gólja az ő bedobása után esett – a labdát átlagban 38 méterre és 60 kilométer/órás sebességgel dobta el. Rory Delap Robbie Keane segítőjeként 2023 júniusától dolgozott a Maccabi Tel-Avivnál, ahol tavaly nyárig összesen 53 mérkőzésen ült a kispadon. Meglehet, hogy a Ferencváros jelenlegi keretében nincs olyan játékos, aki meg tudná közelíteni azt a távolságot bedobásaival, amire a maga idejében képes volt, az azonban biztos, hogy tapasztalatával könnyen szélesítheti a zöld-fehérek taktikai repertoárját.

De vissza a futballhoz! A totalfootball­analysis.com elemző oldal rövid izraeli edzősége ellenére terjedelmes cikket szentelt Robbie Keane ottani munkájának, amelyet „feltűnést keltőnek” nevez. A cikkből az derül ki, hogy az ír sport­ember edzői stílusán erősen érződik Jonathan Woodgate és Sam Allardyce hatása, de az is, hogy mint volt csatár szereti, ha csapata magasan védekezik, sokat időzik labdával az ellenfél térfelén, és agresszívan támad.

A Maccabi Tel-Aviv az ő irányítása alatt leginkább 4–3–3-as felállásban játszott, és igyekezett minél jobban kihasználni a pálya szélességét. A három középpályás közül egyet mindig védekező, amolyan szűrő szerepkörbe rendelt, míg a másik kettő befutotta a saját oldalát, illetve befelé mozdulva helyet csinált a felfutó szélső védőknek. Ők gyakran fenn is maradtak, hogy nyomást fejtsenek ki és létszámfölényt próbáljanak teremteni az ellenfél térfelén is.

Labda nélkül pedig általában 4–1–4–1-es alakzatban állt fel a csapata. Attól függően, hogy az ellenfél melyik játékosa birtokolta a labdát, nem volt ritka, hogy a csatár mögötti négy futballista közül az egyik feljebb lépett, hogy labdaszerzés esetén azonnal kombinációs lehetőségek álljanak ellő.

Robbie Keane Maccabija a hazai bajnokságban és az európai porondon is szeretett magasan védekezni, labdavesztés után pedig azonnal visszatámadni, de természetesen ebben eredményesebb volt az izraeli bajnokságban, mint a Konferencialigában. A védelem nagy érdeme volt, hogy az ellenfél kontratámadásainak kevesebb mint fele végződött kapura lövéssel. A védekező harmadon belüli keresztlabdákkal viszont igencsak zavarba lehetett hozni a tel-aviviak védelmét.

VÉLEMÉNY: Nyilas Elek, a Ferencváros korábbi 14-szeres válogatott játékosa

„Játékosként természetesen jól emlékszem rá, edzőként éppen egykori klubommal, a Maccabi Tel-Avivval szerzett bajnoki címet. Meglepő lehetett az edzőváltás, de a sportigazgatói képzésen sokat tanultunk a City Group felépítéséről, ha ők kivásárolnak, az jelentős elismerés, gyorsan kellett szabad edzőt találni. Egy korábbi kiváló futballistának mindig szeretnék megmutatni a labdarúgók, mire képesek, tiszta lappal indul mindenki, nagy motiváció az összes játékosnak, hogy most be lehet kerülni a csapatba. Pezsdítő hatása lehet tehát az edzőváltásnak, az edzőtábor jó lehetőség megismerkedni, átadni fontos információkat, és jöhetnek az Európa-liga-mérkőzések, reményeink szerint sikerül a továbbjutás. Ha Robbie Keane olyan eredményes lesz a Ferencváros edzőjeként, mint amilyen futballista volt, szép időszak várhat a klubra, kíváncsian várom, jobb lesz-e a csapat a tavasszal, mint amilyen az ősszel volt.”

Alapvetően tehát magasan védekező, a labdát sokat birtokló, az ellenfél térfelén is sokat tartózkodó, az első perctől a meccs uralására törekvő futballt szeretett látni együttesétől az ír szakvezető. Persze tegyük hozzá, hogy Izraelben a Maccabi Tel-Aviv mindenkori trénerétől ilyen szemléletet várnak el, hiszen a rekordbajnokról van szó, amely 25-ször nyerte már meg a bajnokságot – vagyis némiképp hasonló szerepben van, mint idehaza a Ferencváros, ilyen szempontból Keane még passzolhat is a zöld-fehérek elképzeléseihez. Magyarországon is ugyanaz a feladat várhat rá: a mezőny legerősebb, kimagaslóan legjobb játékoskerettel felálló csapatával uralni kell a mérkőzéseket, rákényszeríteni az akaratát minden ellenfélre, miközben az európai porondon is helyt kell állni.

Az eddig látottak biztatóak tőle, de hangsúlyozzuk: Robbie Keane még mindig nagyon az elején jár edzői pályafutásának, és lényegében egyetlen izraeli idény van a háta mögött, amelyből ki lehet indulni. Így a szerződtetése nem mentes a kockázatoktól, mindenesetre azt már bizonyította, hogy tudja érvényesíteni a papírformát egy bajnokság favoritjának élén.

VÉLEMÉNY: Gyepes Gábor, a Ferencváros korábbi 26-szoros válogatott játékosa

„Robbie Keane nagyon jó játékos volt, sajnos nem játszhattam ellene. Viszont volt szerencsém Cristiano Ronaldo, Zlatan Ibrahimovic vagy Didier Drogba ellen harcolni, csaknem ezen a szinten futballozott ő is. Ami fontos lehet: ha edzői tapasztalata nincs is sok, az ír válogatott vagy a Tottenham csapatkapitányaként vezérnek kell lenned, ez olyan meghatározó egyéniséget feltételez, aki képes megszólítani az öltözőt, tud hatni a játékostársakra. Majd menet közben derül ki, milyen szemlélet jellemzi, hajtós, sokat futó, küzdeni tudó csatár volt, vélhetően ezeket az erényeket látja szívesen a csapatától. És az ősszel döcögött a támadójáték, az elöl játszóknak biztosan tud hasznos tanácsokat adni, de az egész együttest fejlesztenie kell. Szoros a bajnokság, mert a riválisok előreléptek, a Fradi pedig kissé visszaesett, és az Európa-ligában is nehéz meccsek várnak rá. Egy új edző megörökli a keretet, kérdés, az ő felfogásához mennyire passzolnak meglévő futballisták, vagy ő mennyire tudja vagy akarja megváltoztatni, a kerethez igazítani az elképzelését.”