Meccsenként öt hazai játékos az NB I-ben, csak magyar edzők az NB II-ben – nagy változtatásokra készül az MLSZ

A szövetség hétfőn közzétette a tervezett napirendi pontokat és az ahhoz kapcsolódó legfontosabb részleteket, dokumentumokat – szúrta ki a csakfoci.hu. Mint Az MLSZ 2025–2030 közötti stratégiájának elfogadása című dokumentumból kiderül, számos területen további feladatok, kihívások előtt áll a labdarúgás.

„Az utánpótlásképzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól. Az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik” – olvasható a dokumentumban.

Emellett az élvonalbeli klubok működésével sem elégedett az MLSZ: „Az NB I-es klubok finanszírozási szerkezete sérülékeny, játékos-bérinflációs hatás érvényesül, gyakran átgondolatlan, ad hoc a játékoskeret kialakítása, a klubmenedzsmentből sokszor továbbra is hiányzik a stratégiai szemlélet. A játékostranszferek nettó egyenlege – a régióban egyedülálló módon – negatív, miközben a képzést jelentős mértékben az állam finanszírozza.”

Mint az MLSZ írja, minden segítséget megad a kluboknak: „A transzferbevételek növeléséhez a kluboknál folyó utánpótlás-nevelés hatékonyságának növekedésére, valamint átgondolt játékospolitikára van szükség, ehhez az MLSZ a kluboknak a jövőben is minden segítséget meg fog adni. A klubok gazdálkodásának lehetőségeit szintén javíthatja a fiatal játékosok szerepeltetésére vonatkozó ösztönzők minél teljesebb kihasználása. A régiós benchmarkadatok azt mutatják, hogy a nézőszám növelése, valamint a sikeres nemzetközi szerepléshez kapcsolódó UEFA-juttatások további bevételi potenciált jelenthetnek a hazai kluboknak. A kiadási struktúrában régiós összehasonlításban kiemelkedően magas a személyi jellegű ráfordítások aránya. A fenntartható működés érdekében a klubok gazdálkodását pénzügyi monitoring keretében még fókuszáltabban ellenőrizni fogja az MLSZ.”

A szövetség több magyar labdarúgót szeretne látni az élvonalban. A hazai játékosok pályán töltött átlagos ideje stabilan 60 százalék körül alakult, viszont „ebben a mutatóban elég nagy a szórás, hiszen van olyan klub, amelyik csak magyarokkal játszik, ugyanakkor két-három sportszervezetben magyar labdarúgót is alig találni”.

Több célt is megfogalmaz a szövetség a következő, ötéves időszakra.

Cél: a magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben

Cselekvési terv: az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie.

Cél: a fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása

Cselekvési terv: az utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása, a támogatás minőségi munkához való igazítása minden szinten. Az egységes mérések, protokollok szigorúbb ellenőrzése.

Cél: a magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztése

Cselekvési terv: a sportszakmai vezetői licencek bevezetése, tanulmányutak, nemzetközi tapasztalatok biztosítása.

Cél: a magyar edzők presztízsének javítása

Cselekvési terv: az NB II-ben a támogatáshoz kötött előírás, hogy kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok.

További célokat is megfogalmazott az MLSZ a 2025–2030-as időszakra, melynek a szövetség szerint egyértelműen a minőségről kell szólnia. Emellett a cél minél több nemzetközi szintű játékos nevelése, értékesítése. Elvárás, hogy a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA-tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőttválogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát. Az utánpótlás-válogatottaknál az U17-es és U19-es válogatottakkal szemben elvárás legalább egy-egy kijutás Európa-bajnokságra.

Emellett kiemelik, hogy a piaci alapú gazdálkodás és gondolkodás terén nem történt előrelépés. „A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban.”

Mint írják, komoly kihívást jelentenek az MLSZ számára a stadionokban tapasztalható nézőtéri rendbontások. „A zavarkeltők azonosítása és kizárása érdekében a feltételek rendelkezésre állása esetén bevezetjük a biometrikus személyazonosítást és az arcfelismerés technikai infrastruktúráját, melyet a sporttörvény legutóbbi változásai már lehetővé tesznek.”

Természetesen ezeket a terveket még el kell fogadnia az MLSZ-nek a május 9-i közgyűlésen.