Ferencváros: 10 éves csúcson a magyar és NB I-es igazolások, az eladási rekord mellett

A Ferencváros labdarúgócsapatát az elmúlt években gyakran érte az a kritika, hogy kevés magyar játékost foglalkoztat. Nos, ebben az idényben a múlt csütörtökön bejelentett, és azóta az Újpest FC ellen gólpasszal bemutatkozó Osváth Attila az ötödik magyar szerzemény az ugyancsak Paksról igazolt Ötvös Bence, a Frankfurtból visszatérő Lisztes Krisztián, a korábban szintén a Ferencvárosban is nevelkedő, a nyáron Nyíregyházáról érkezett Nagy Barnabás, valamint a határon túli Magyarcsügésről származó, kettős állampolgárságú Marius Corbu mellett. Az NB I-es igazolásokat nézve pedig Osváth a negyedik a sorban Nagy, Ötvös és a Diósgyőrből ugyancsak télen érkezett holland-ghánai Elton Acolatse után.  

A négy NB I-es és összesen öt magyar érkező egy adott idényben egyaránt rekordot jelent 2016–2017-től, vagyis tíz évad adatait számolva (lásd 1. számú táblázatunkat). Négy NB I-es érkezőre egyszer sem volt példa egy idényen belül a vizsgált időszakban, míg összesen legalább öt magyar igazolás legutóbb csaknem tíz évvel ezelőtt, a 2016–2017-es idényben érkezett az első csapathoz. Akkor az NB I-ből Bognár István (Diósgyőr) és Botka Endre (Bp. Honvéd), külföldről Kleinheisler László (Werder Bremen) és Lovrencsics Gergő (Lech Poznan), az NB II-ből Holczer Ádám (Soroksár) érkezett közvetlenül az első csapathoz. 

Érdekes megfigyelni, hogy az NB I-ből, illetve külföldről a legtöbb magyar játékos a 2016–2017 és a 2017–2018-as idényben került az FTC-hez. Akkor, amikor még nem jutott főtáblára a csapat a nemzetközi porondon. Az említett két idényben egyébként előszeretettel igazolt külföldről hazatérő légiósokat a klub, 2016 és 2018 között összesen hatot (Kleinheisler és Lovrencsics mellett Bőle Lukácsot, Nagy Dominikot, Otigba Kennethet és Priskin Tamást is hazacsábították a zöld-fehérek). A Ferencváros 2019-től szerepel folyamatosan valamely európai kupasorozat főtábláján, azóta három magyarnál több egyik idényben sem csatlakozott az első csapathoz mostanáig.     

A jelenlegi emelkedésben nyilván szerepet játszhat az úgynevezett „fiatalajánlás” és „magyarszabály”, és az is, hogy rekordnagyságú bevételt könyvelhetett el az FTC a játékospiacon, aminek egy részét visszaforgatta oda.  

A mostani idény kapcsán ugyanis azt is ki kell emelni, hogy távozott az erdélyi születésű Pászka Lóránd (Csíkszeredába), nyáron végleg elhagyta az FTC-t Baráth Péter (a lengyel Rakówhoz szerződött), télen pedig Varga Barnabás játékjogát az AEK Athénnak, Tóth Alexét az angol AFC Bournemouthnak adta el a Ferencváros. Mind a négy futballistát átigazolási díj ellenében értékesítette az FTC, összességében, a Transfermarkt adatai szerint 17.2 millió euró értékben (lásd második táblázat).

Ráadásul ha ehhez az összeghez még hozzávesszük a nyári eladásokat is, akkor 26.08 millió eurós eladási bevételt kapunk a Transfermarkt adatai alapján, ami abszolút rekord, valószínűleg nemcsak a vizsgált időszakban, hanem a klub történetében is. Ez az összeg elsősorban abból adódik, hogy a vizsgált tíz idény legdrágábban eladott játékosai közül három is most kelt el. Tóth Alex (12 millió euró) és Varga Barnabás (4.5 millió euró) mellett a nyáron az Arab Emírségekbe eladott brazil Saldanha is.

Az eladott labdarúgók toplistáján jól látszik, hogy a legnagyobb értéket a saját nevelésű fiatalok jelentik, hiszen Tóth Alex mögött a 2. helyen Lisztes Krisztián áll (6 millió euróval). Ugyanakkor az is látható, hogy ha országokra bontjuk a tíz legértékesebb játékost, akkor is a magyarok vannak fölényben, három futballistával, míg a 2. helyen a brazilok jönnek, kettővel (Saldanha és Marquinhos).  

A táblázatban a Ferencváros NB I-ből igazolt játékosait és a külföldről szerződtetett magyarokat összegeztük tíz idény alapján. Magyar játékosnak az számít, aki a szerződtetésekor magyar állampolgár. 
*A megelőző idényben NB I-ben játszó, de csapatával kieső játékosokat az NB I-es érkezők közé soroljuk, ha a klubváltás előtt közvetlenül a másodosztályban már nem léptek pályára.

Forrás: transfermarkt.de
Dőlt betűvel szedtük a légiósokat, az adott idényben nem élvonalbeli vevőnél külön jelöltük az osztályt is.