Az évek mennek, de a gólok még jönnek – Böde Dániel éremre hajt a paksiakkal

– Mi járt a fejében, amikor vasárnap a Madocsa–Bölcske szomszédvári rangadón 2–0-s vezetésnél a játékvezető büntetőt ítélt a vendégek javára, majd miután a kapus hárított, a partjelző intése után újrarúgatta a tizenegyest?
– Hogy a kapusunk, Kovács Flóri ismét megfogja, és megfogta… – válaszolta lapunknak Böde Dániel, a paksiak ikonja, aki vasárnap kora délután győztes gólt szerzett a Puskás Akadémia ellen, nem sokkal később pedig már edzőként dirigálta vármegye hármas bajnokin a Madocsát. – Azt persze nem mondhatom el, mi zajlott le akkor bennem, de az egyik gondolatom az volt, hogy a játékvezetőt és a segítőit nekem kell majd kimenekítenem a sporttelepről.

– Az első huszonöt perc nem azt mutatta, hogy simán, 4–1-re megnyerik a meccset, az ellenfél játékosai gyorsabbnak, energikusabbnak tűntek.
– Mert fiatalabb csapatuk van, és ők edzenek is. De amikor emberhátrányba kerültek a második félidő elején, már éreztem, meglesz a győzelem, és így is lett.

– A Madocsa egy mérkőzéssel kevesebbet játszva hat ponttal van lemaradva az éllovas Pálfai SE mögött, ráadásul hazai pályán futballozik még ellene. Megszerezhető a bajnoki cím?
– Hogy legyen cél, még ilyen szinten is fontos. Van egy elmaradt mérkőzésünk, elképzelhető, hogy a végén pontazonosság lesz a két csapat között. Vasárnap a velünk azonos pontszámmal álló, ám két meccsel többet játszó Iregszemcsével játszunk idegenben, igaz, Tamásiban, semleges pályán, mivel a sajátját felújítják. Hibátlan tavaszt kell produkálnunk, és erre lenne is esélyünk, ha mindig úgy állnánk fel, mint vasárnap, ám ez már a mostani hétvégén sem jön össze, mert a Paks és a Madocsa egy időpontban játszik.

– Nos, sokkal szebb vasárnapot nem remélhetett: az élvonalban a gólja döntött a Puskás Akadémia ellen, felesége, Böde-Bíró Blanka remekelt a Metz ellen 31–31-re végződő kézilabda BL-negyeddöntőben, majd következett a Madocsa győzelme a Bölcske elleni presztízsmeccsen.
– Valóban tökéletes nap volt.

– Maradjunk az NB I-nél, azon belül is a Paksnál: létfontosságú volt a Puskás Akadémia legyőzése?
– Itthon kellett tartanunk a három pontot dobogós reményeink megtartása érdekében. Nem állítom, hogy sziporkáztunk, de a csapategység rendben volt, és ez különösen a kiállítás után mutatkozott meg: ha arra volt szükség, hárman vetődtek a labda útjába. 

– Az első nagy helyzet a felcsúti együttes előtt adódott, aztán viszont a Hahn János elleni szabálytalanság miatt tizenegyeshez jutottak. Nem akarta ön rúgni?
– Nem voltam kijelölve, és bár „Janó” kihagyta, csak az tud hibázni, aki odaáll. Túl sok büntetőt egyébként nem rúgtam a pályafutásom során, ugyanakkor az előző idény hajrájában éppen a Puskás Akadémiának, valamint a Kecskemétnek igen, mindkettőből gól is lett. Talán emlékszik, az előző hazai bajnokin, a Kazincbarcika ellen volt már két gólom, amikor büntetőhöz jutottunk. Utólag többen is mondták, miért nem álltam a labda mögé, hiszen ha betalálok, mesterhármasom van, és ez csereként beállva, közel a negyvenhez nem lett volna semmi. Ám úgy voltam vele, rúgja csak Ádám Martin, hiszen úgyis betalál, és a gól építi őt.

– Olyan lövésből szerzett győztes gólt, amilyenből nagyon sokan kirúgják a stadionból a labdát.
– Éppen az ETO–Ferencváros találkozón láttam, hogy az egyik játékosnak majdnem sikerült is… Ilyenkor az az elsődleges, hogy találjál kaput, az sem feltétlenül gond, ha nem megy sarokra a labda.

– A fiai nem voltak kint a mérkőzésen? Ezt azért kérdezem, mert kivételesen a paksi B-közép előtt ünnepelt.
– A Madocsai Református Általános Iskola felső tagozatos osztályai mind kint voltak a meccsen, Dani és Gergő is ott ült közöttük, viszont éppen a másik kapunál. Azért integettem nekik.

– Három fordulóval a befejezés előtt egy pontra vannak a negyedik ZTE-től, illetve kettőre a harmadik DVSC-től. Odaérhetnek a harmadik helyre?
– Megyünk a Ferencvároshoz, fogadjuk a Debrecent, majd Diósgyőrben fejezzük be az idényt. Egy biztos: a bronzéremre csak akkor lehet sanszunk, ha a jövő héten legyőzzük a Lokit.

– A jól sikerült ősz után van hiányérzete amiatt, hogy lépéshátrányban vannak a dobogóért zajló küzdelemben?
– Tagadhatatlan, többet reméltem az idénytől, noha fontos játékosok távoztak, és átalakulóban vagyunk. Az a hét mérkőzés nagyon nem esett jól, amikor sérülés miatt nem futballozhattam, ráadásul az eredmények elmaradtak, nagyon fontos időszakban nem tudtam segíteni a csapatnak. Ha mindezek dacára sikerül megszerezni a harmadik helyet, az igen szép lenne.

– Az előző idényben harminc bajnokin lépett pályára – abból nyolcszor kezdőként – és tizenöt találattal gólkirály lett. Az akkori szintet most is tartja, hiszen húsz meccsen kilenc gólja van, pedig csak háromszor kezdett. Ami pedig igazán megsüvegelendő: a tavasszal eddig összesen százkilencven percet játszott, és így is eljutott négy gólig…
– Kevesebb bajnokin léptem pályára, mint az előző évben, kevesebbszer kezdtem, és kevesebb a játékpercem is, nyilván jó érzés, hogy így is van kilenc gólom. Örülnék, ha ezúttal is eljutnék a két számjegyű mutatóig, mert az a tizedik lenne NB I-es pályafutásom során. Tudja, voltam védekező és támadó középpályás, játszottam belső védőt is, azt hiszem, ez egész szépen mutatna.

– Mit gondol, az ETO vagy a Fradi lesz a bajnok?
– Az idényrajt előtt biztos voltam benne, hogy a Ferencváros sorozatban nyolcadszor is behúzza az aranyérmet, most, három fordulóval a vége előtt ez már egyáltalán nem biztos. Ha vasárnap az ETO nem kap ki Debrecenben, Győrbe kerül az aranyérem.