NB I: 12 év után nyert újra magyar edző, 20 év után ismét újpesti a gólkirály

♦  Az köztudott, hogy az ETO megtörte a Ferencváros hetes bajnoki győzelmi sorozatát, ami holtversenyben a 2. leghosszabb széria volt a magyar élvonal történetében (az MTK vezet tízzel 1914 és 1925 között, 2. az Újpest 1969–1975 közötti és a Ferencváros 2019 és 2024 közötti hetes szériája). A győriek történetük során ötödször nyertek bajnokságot.

♦  Nyolc év elteltével avattak ismét vidéki bajnokot, az ETO előtt 2018-ban a Videoton volt a bajnok. Az ETO ezzel egy olyan fővárosi sikersorozatot zárt le, amire legutóbb 1984 és 1993 között volt példa. Akkor a mostaninál is több, kilenc év telt el vidéki bajnoki cím nélkül. A Verebes József vezette Rába ETO 1983-as sikere után legközelebb a Csank János irányította Vác FC tudott vidéki csapatként bajnokságot nyerni, a kettő között pedig hétszer nyert a Honvéd (de nem egymás után), egyszer-egyszer pedig a Ferencváros, az MTK és az Újpest. A vidéki csapatok nagy sikersorozata 2000-ben kezdődött, az ezerfordulótól 2018-ig bezárólag a 19 bajnoki címből 13 vidékre került (hét Debrecenbe, három Fehérvárra, egy-egy pedig Dunaújvárosba, Zalaegerszegre és Győrbe). Ezt a szériát zárta le a Ferencváros, most pedig a Fradiét az ETO.

♦ Az ETO bajnoki címével egy másik nagy sorozat is megdőlt. 2015-től kezdődően csak külföldi tréner nyert bajnokságot az NB I-ben: spanyol, német, olasz, szerb (2), ukrán (3), orosz (2), ír. Borbély Balázs előtt Kondás Elemér tudott magyar nemzetiségű edzőként bajnoki címet ünnepelni, 2014-ben a Debrecennel. A felvidéki, Dunaszerdahelyen született, játékosként 13-szoros szlovák válogatott Borbély Balázs személye azért is kuriózum, mert, bár a 20. század első felében bajnokságot nyert edzőkről nincsenek pontos statisztikák, az biztos, hogy nagyon kevés olyan magyar szakember volt, aki nem Magyarországon született (tehát a szülőhelye a születése pillanatában az aktuális országhatáron kívül található), de vezetőedzőként bajnokságot nyert a hazai élvonalban.

* Azokat a szakembereket vettük figyelembe, akikkel konkrétan megnyerte a csapat a bajnokságot, tehát a bajnokavatás pillanatában irányították az adott csapatot.

♦ Szintén megszakadt egy sorozat a gólkirályok sorában is. A jelenlegi idényben Lukács Dániel (Puskás Akadémia) és a szlovén Aljosa Matko (Újpest) végzett az élen 17-17 góllal. Ezt megelőzően 2020 és 2025 között csak magyar játékosok nyertek gólkirályi címet: Radó András (ZTE, 13 gól), Hahn János (Paks, 22 gól), Ádám Martin (31 gól), Varga Barnabás két (Paks, 26 gól és Ferencváros, 20 gól), Böde Dániel (Paks, 15 gól). 2019-ben a mostanihoz hasonlóan egy magyar és egy külföldi játékos végzett az élen holtversenyben, akkor Holender Filip (Bp. Honvéd) és az olasz Davide Lanzafame (Ferencváros) 16-16 góllal.

♦  Aljosa Matko az NB I történetének első szlovén gólkirálya, és csak a hetedik olyan gólkirály, aki légiósként bizonyult a legeredményesebb játékosnak az NB I-ben. Matko előtt Igor Nicsenko (ukrán), Tomás Medved (szlovák), Nikolics Nemanja (2010-ben még szerb légiósként, később lett magyar állampolgár), André Alves (brazil), Adamo Coluibaly (francia, kétszer) és Davide Lanzafame (olasz, kétszer is) nyert légiósként gólkirályi címet az NB I-ben.  Az Újpest 20 év után ad ismét gólkirályt, a 2005–2006-os idényben Rajczi Péter szerezte a legtöbb gólt lila-fehérben, 23-at, Rajczi előtt a két hete elhunyt elhunyt Fazekas László lett újpestiként gólkirály 1980-ban. Matko az Újpest történetének 22. gólkirálya a magyar első osztályban, a Puskás Akadémia viszont először ad gólkirályt.

♦  Végül még egy érdekesség, ami már inkább a következő idényre vonatkozik. A Honvéd és a Vasas feljutásával a 2016–2017-es idény, vagyis tíz év elteltével fordul elő újra, hogy az öt legeredményesebb fővárosi klub – Ferencváros, MTK, Újpest, Honvéd, Vasas  mindegyike az élvonalban indulhat. Velük együtt összesen nyolc korábbi bajnokcsapat lesz tagja a mezőnynek, ez a 12 csapatos és 33 fordulós bajnoki lebonyolítás (2015–2016 óta) történetében rekordnak számít.