Nagy Antal úgy érzi, a Honvédnál valakinek nem áll jól a kezében a karmesteri pálca

EGYRE REMÉNYTELENEBB helyzetbe sodorja magát a Kispest-Honvéd: a csapat jelenleg sereghajtó (igaz, egy bajnokival kevesebbet játszott), teljesítménye több esetben is kifejezetten gyenge, hét mérkőzésen egy győzelem pedig rendkívül kevés. Lapunk a legutóbbi, Puskás Akadémia ellen 3–1-re elveszített bajnoki utáni sajtótájékoztatón megkérdezte Maurizio Jacobaccit, a kispestiek vezetőedzőjét, érzi-e a bizalmat a vezetőség részéről, s az olasz szakember határozottan azt válaszolta, hogy igen, hiszen a klubnál látják, milyen munkát végez, s ennek előbb-utóbb meglesz az eredménye.

A problémák nem az elmúlt hetekben, hanem már hónapokkal korábban kezdődtek: emlékezhetünk, a Honvéd a május 3-i, Szeged-Csanád GA elleni 0–0-s döntetlennel három év után visszajutott az élvonalba. Már akkor el lehetett volna kezdeni megerősíteni a keretet, de nem történt érdemleges előrelépés, Fórizs Sándor sportigazgató inkább azon tanakodott, hogyan lehetne kipöckölni a vezetőedzői pozícióból Feczkó Tamást. Értesülésünk szerint személyes ellentét húzódott a felek között, de lássuk be, elküldeni – persze, hivatalosan közös megegyezéssel – azt a trénert, aki előbb az utolsó helyről tükörsimán benn tartja a csapatot az NB II-ben, majd első teljes idényében az élvonalba vezényli, inkább elhamarkodott, mint átgondolt lépés.

„Már a nyáron sem értettem, mi értelme annak, hogy ugyan a keret zöme együtt marad, de a vezetőedzőt leváltják – mondta lapunknak Nagy Antal, a kispestiek 32-szeres válogatott korábbi játékosa, aki négy alkalommal (1980, 1984, 1985, 1986) nyert bajnoki címet a XIX. kerületi klubbal. – Győztes csapaton ne változtass, ez alapvető szabály – ne kezdd el elölről a munkát mással. Hallottam én is, hogy személyes ellentét volt a felek között, de ezt nem szabad kivinni a pályára, különben az a történet vége, hogy a csapat az utolsó helyen áll… Korábban több alkalommal is beszéltem Feczkó Tamással, elmondtam neki, a legfontosabb, hogy hozzon össze olyan védelmet, amely idényenként tíz bajnokit kapott gól nélkül teljesít, akkor nagy baj nem lehet. Mi történt? Ebből lett tizenegy – és feljutott a csapat. Matekból jó vagyok, hiszen mérnök a szakmám, így tudom, ha meccsenként kapsz két-három gólt, akkor nehezen tudsz nyerni vagy akár pontot szerezni. Ha gólt kapsz, szenvedsz, mint a kutya, ekkor még a nagy csapatok is gyötrődnek, ha viszont lehozod nullára, van esélyed a pontszerzésre és a győzelemre – ezt már nálam sokkal okosabb emberek is mondták. Minél gyengébb a csapatod – Kispesten pedig sajnos ez a helyzet –, ez hatványozottan igaz, hiszen nem lesz, aki gólt szerezzen. Garaba Imrével mindig azt mondtuk Esterházy Mártonéknak: rúgjatok egy gólt, utána nyugodtan elmehettek kávézni, beszélgessetek a szurkolókkal, a többit bízzátok ránk hátul… Nem a jelenlegi edzőt, Maurizio Jacobaccit bántom, aki a nulláról kezdett el építkezni, hanem inkább a vezetőséget – nevet szándékosan nem mondok –, amely ilyen keretet alakított ki az NB I-re. Az pedig egyenesen bűn, ha egy csapat a hosszabbításban kap gólt – mint a Kispest az MTK, a Vasas és az ETO ellen is –, ahhoz tényleg nagyon haloványnak kell lenni, hogy ne bekkeld ki a végét. Legyél zsivány, lökdösődj, oldd meg valahogy, hogy a labda a másik térfélen pattogjon. Aki irányít a klubvezetőségben, az bizony nagy hibákat követett el, s nem biztos, hogy az ő kezében jól áll az a karmesteri pálca… Mindettől függetlenül még semmi sincs veszve, ha a következő tíz meccsen jól szerepel a csapat, akkor még van remény.”     

Kétségtelen, pontszámban nincs nagy lemaradása az együttesnek, viszont képességbeli problémák látszanak: „nevesincs” légiósok érkeztek a nyáron, míg olyan értékeket adott el a klub (Ujváry Ferencet Újpestre, Nyers Ádámot az MTK Budapestnek), akik segíthettek volna a minél biztosabb bennmaradás kiharcolásában.

Bár információnk szerint az arab világból érkezik egy szponzor a Kispest-Honvédhoz, kérdés, a beérkező összeg hány százalékát lehet a keret megerősítésére fordítani, és mennyi marad a stabil működés biztosítására. Az is igaz, lapulhat ember zsebében bármennyi euró, ha hasznavehetetlen és képzetlen külföldiekre költi…