Egy „hajóskapitánnyal” erősített a Ferencváros szakmai stábja

– Mindenekelőtt tisztázzuk: most akkor játékosnak jött, vagy segédedzőnek?
– Minden Bobby Davisonon múlik… – mosolygott Craig Short. – Az én dolgom, hogy visszanyerjem az erőnlétemet, és a segítségére legyek a pályán vagy azon kívül. Hosszabb távon nyilvánvalóan már a partvonalon túl jut nekem szerep, de több száz Premier League- és jó néhány UEFA-kupa-meccsel a hátam mögött még érzek magamban kellő erőt a futballhoz. Két kiló felesleg van rajtam, ha ettől megszabadulok, a tavasszal akár be is szállhatok.

– Hogy került kapcsolatba a Fradival?
– Közel lakunk egymáshoz Simon McCabe-bel, Kevin McCabe fiával, aki a labdarúgó-vállalkozások egyik meghatározó vezetője, és gyakran együtt is futunk. Ő vetette fel az egyik alkalommal, hogy ha ilyen jó formában vagyok, ráadásul edzői ambícióim vannak, csatlakoznom kellene a Ferencvároshoz, és én gondolkodóba estem.

– Mit tudott korábban az FTC-ről, a magyar futballról?
– Láttam a csapat egyik mérkőzését, éppen a Bőcs ellen elvesztett bajnokit. De azt is tudom, hogy az együttes a négy hazai meccséből kétszer hat, míg legutóbb nyolc gólt szerzett, ami jól hangzik. Édesapám sokat mesélt nekem Puskás Ferencről, s ha valaki angol, és kapcsolatban van a futballal, akkor hallott a legendás hat háromról is. Ismertem még Lipcsei Péter nevét, aki a világhírű angol edzőnél, Bobby Robsonnál légióskodott Portóban.

– Talán kissé szokatlan, hogy a futballt önnél a vitorlázás váltotta…
– Az édesanyám nagy vitorlázó volt, így a labdarúgás mellett gyermekkorom óta e sportág szerelmese is vagyok. Olyannyira, hogy versenyző is voltam, sőt van egy vállalkozásom, amelyben oktatóként dolgozom, és céges vízitúrákat szervezek. Az üzlettársam is megértette, hogy a Ferencváros által kínált lehetőséget nem hagyhatom ki – majd később visszatérek a hajókhoz.

A TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A SZOMBATI NEMZETI SPORTBAN.