A bajnokság kezdete előtt nem sokan gondolták volna, hogy a 13. fordulóban sorra kerülő ZTE–Kozármisleny mérkőzésnek a vendégek lesznek az esélyesei. Bár Kocsárdi Gergely góljával a zalaiak szereztek vezetést, a látogatók emberhátrányban is lefutballozták ellenfelüket, és csak nagy balszerencsével (többek között egy kihagyott 11-es miatt) szenvedtek vereséget. Az őszi szezon hajrájában ez már nem számít meglepetésnek, hiszen a Zete egyelőre távol áll attól, hogy a feljutásra aspiráljon, azonban a nyáron majdnem megszűnő Kozármisleny – a papírformát felborítva – az őszi idény vége előtt egyre közelebb áll ahhoz, hogy a dobogón teleljen. Mi a kozármislenyi csoda titka?
„Nincs szó csodáról, a tudatos, koncepción alapuló munka hozza meg a gyümölcsét – válaszolta Márton Gábor, a mislenyiek vezetőedzője. – Titkon már a szezonkezdet előtt bíztam a jó szereplésben, mivel – a lehetőségeinkhez mérten – olyan fiatal labdarúgókat igyekeztünk kiválasztani és igazolni, akik éhesek a sikerre, partnerek a munkában és fejlődni akarnak. Aki nem áll be a sorba, azzal nem számolok, szerencsére azonban nincs ilyen játékos, mindenki odateszi magát. A szezon előtt a célkitűzésünk, mint mindenki másnak, a bent maradás kivívása volt, és ha nem tudtam volna, hogy elérhetjük ezt az eredményt, el sem vállaltam volna a feladatot. A siker másik fontos tényezője az, hogy a csapat »mer« futballozni. Elvárásom, hogy a fiúk kreatívak legyenek és merjék megcsinálni azt, ami bennük van. Fontos az is, hogy hazai pályán különösen jól szerepelünk, hét mérkőzésből egy döntetlen mellett hatot megnyertünk, de nem számolgatunk, mindig csak a következő meccsre koncentrálunk. Viszont azt sem hagyjuk figyelmen kívül, hogy ha az utolsó két idei meccsből egyet megnyerünk, pontszámban túlszárnyaljuk a tavaly őszi szereplést.”
Az előző bajnokságban ezüstérmes volt a Kozármisleny, a kiugró sikerért azonban nagy árat fizetett: kilenc kezdőjátékos távozott, miközben pénzügyileg megroppant a klub. Nyáron sokáig az is kérdéses volt, hogy a gárda el tud-e indulni az új bajnokságban, és ha igen, milyen kerettel. Márton Gábor javaslatára végül több, Pécsen létszámfelettivé vált játékost szerzett meg a klub (kölcsönbe), de ők csak a rajtra estek be.
„A felkészülés gyakorlatilag elmaradt a nyáron, az első néhány forduló elment a kísérletezésre, hiszen sok labdarúgó az utolsó pillanatban érkezett hozzánk, s bár ők tehetségesek és fejlődőképesek, addig nem játszottak végig összesen két-három NB II-es mérkőzést sem! A fiatalokra ezért nem szabad nagy terhet rakni, de igyekszem tűzben tartani őket, mégpedig úgy, hogy állandóan cserélgetem, rotálom őket. Ez azért is fontos, mert életkorukból adódóan mentálisan hamarabb elfáradnak. Lehet, hogy a Pécs télen visszarendel több játékost, és ismét új együttest kell építenem, de ezt már megszoktam; viccesen néha azt szoktam mondani, hogy a csapat mellett jól megtanulom a szakmát!”