„A második világháborút követően több mint 270 futballpálya működött Budapesten. Ma alig több mint száz áll a sportolni vágyók rendelkezésére."
Gundel Takács Gábor mondta a megdöbbentő adatokat. Az ismert televíziós ezúttal mint a Budapesti Labdarúgó-szövetség társadalmi elnöke volt jelen azon a sajtótájékoztatón, amelyen az MLSZ együttműködési megállapodást kötött a XVIII. kerületi önkormányzattal. A megállapodás értelmében a Nagyszalonta utcai Vilmos Endre Sportcentrum (korábban MALÉV Sporttelep) területén műfüves nagypályás építenek világítással, felújítják a füves pályát (az új gyepszőnyeget és öntözőrendszert kap), az öltözőt felújítják és négy helyiséggel bővítik. Ezen kívül a Gerely utcai – jelenleg használaton kívüli – sportpályán felújítják a füves pályát, és négy öltözővel bővül a sporttelep. Valamint a Thököly úti Deák Ferenc „Bamba" Sportcentrum területén található pályák mellett új öltözők épülnek.
Ebből is látszik, hogy nemcsak futballpályák építéséről, felújításáról van szó, de az lenne a legfontosabb.
Gundel Takács Gábor a csütörtöki sajtóeseményen elmondta: Tíz éve dolgozik a budapesti amatőr labdarúgásban, így pontosan tudja: a fővárosban működő rengeteg gyerek-, amatőr- akár öregfiúkcsapatok rendkívül kevés pályán kénytelenek osztozni, a létesítmények szinte elviselhetetlenül túlterheltek.
Ha már szóba került: a világháborút követő időszakban a területek a grundok beépítése nyomán kezdett el csökkenni először a labdarúgópályák száma, majd a rendszerváltás okozott csaknem gyógyíthatatlan sebeket a fővárosi labdarúgáson. A csődbe kerülő állami vállalatok közül nagyon sok pénzzé tette az értékes ingatlant, ahol addig a futballélet zajlott, s néhány éven belül a pályákon benzinkutak, lakóparkok, bevásárlóközpontok nőttek ki a földből – fű helyett.
Éppen ezért a Magyar Labdarúgó-szövetség útjára indította a Budapesti Pályafejlesztési Programot, amelynek célja a infrastruktúra megújítása.
A Magyarországon igazolt labdarúgók negyede budapesti. De az ország területén működő pályák mindössze hat százaléka található a fővárosban – mutatott rá Gundel Takács Gábor arra, hogy mi indokolta a program beindítását.
Az MLSZ pályázatot hirdetett, és folyamatosan tárgyal a kerületekkel, önkormányzatokkal. Úgy értesültünk, hogy Budapest valamennyi kerületében történik majd fejlesztés, a leginkább nyitott kerület a XVIII., azaz Pestszentlőrinc volt.
Így a program keretében Ughy Attila polgármester, míg az MLSZ részéről Studniczky Ferenc, a program vezetője írta alá a megállapodást.
„Nagy vágyam, hogy ott, ahol a gyerekkoromat töltöttem, és szinte minden nap fociztunk a barátaimmal, ismét gyerekzsivajtól és labdapattogástól egyen hangos a terület. Ebbe az irányba tettünk egy nagy lépést – mondta Ughy Attila polgármester.
Az eseményen a XVIII. kerületi önkormányzat alpolgármestere, Lévai István Zoltán arról beszélt, hogy hosszú és alapos előkészítő munka előzte meg a szerződés aláírását, mellyel az amatőr sport feltételein szerettek volna javítani.
„Több futballklub is működik a kerületben, de egész egyszerűen nem volt hol futballozniuk, megfelelő minőségű és mennyiségű pálya ugyanis nem áll rendelkezésre. Ezen a helyzeten tudunk most nagyon sokat segíteni” – fogalmazott az alpolgármester.
A legfontosabb persze az, hogy a gyerekeknek legyen hol futballozniuk. Gundel Takács Gábor arról is beszélt, hogy ma már a szülők érthető módon nagyon megnézik, hol engedik sportolni a gyereküket, ezért a megfelelő körülmények megteremtése, biztosítása alapfeltétel. Márpedig ezek hiányában hiába reménykedünk abban, hogy a gyerekeke megmaradnak a futball mellett, hiszen pillanatok alatt találnak más elfoglaltságot – és az még a jobbik eset, ha csak másik sportágak találnak, de a futball számára azok a gyerekeke alighanem elvesznek.
Hosszú évtizedek rombolása után most az építkezés, a fejlesztés indul tehát el, amelynek a magyar futball lehet az igazi nyertese.