Az ETO, az FTC és a ZTE emelkedett ki a teljesítményindexekben, no meg Vitális

♦ Mindössze két évvel a feljutása után szerezte meg fennállása ötödik bajnoki aranyérmét az ETO, így a „professzionista ligabajnokság” 1926-os bevezetése óta negyedszer fordult elő a magyar labdarúgás élvonalában, hogy egy újonc a következő idényben megnyerje a bajnokságot. Ezt a bravúrt 1942-ben a Weisz Manfréd FC Csepelnek, 1997-ben az MTK-nak, majd legutóbb 26 évvel ezelőtt, 2000-ben a Dunaferrnek sikerült véghez vinnie.
♦ Az ETO aranyérmének értékét növeli az a tény is, hogy a mezőny legszűkebb keretével, 28 játékost bevetve érte el, köztük öten voltak olyanok, akik a bajnokság során maximum öt mérkőzésen léptek pályára. Ezzel szemben a Ferencváros vezetőedzője, Robbie Keane 38 labdarúgót szerepeltetett, közülük kilencen nem érték el a hatos meccsszámot. Ráadásul 24.8 évvel a győrieké volt a mezőnyben a második legfiatalabb átlagéletkorú keret, ebben csak a zalaegerszegiek előzték meg őket, 23.4 évvel. A legidősebb csapat a Paks volt kereken 29 esztendős átlaggal, utána a Puskás Akadémia és az Újpest jött egálban 27.9-cel, az FTC pedig negyedik lett 27.2-vel.
♦ Ugyancsak a győriek dicséretére szól, hogy a keretük összértéke a Transfermarkt portálnál május elején még csak a negyedik legmagasabb volt az NB I-ben, a bajnoki cím hatására azonban a hónap közepére 28 százalékkal emelkedett, de a jelenlegi 14.63 millió euró még mindig csupán egyharmada a Ferencváros keretéének (44.9 millió euró).
♦ Ha már a pénz került szóba, meg kell említeni, hogy a legjobban a Paks teljesített felül a bajnokságban, hiszen a keretértékeket tekintve csak a kilencedik a rangsorban, az idényt viszont hat hellyel előrébb, bronzérmesként zárta. Ezzel szemben az MTK hiába rendelkezett a negyedik legerősebb kerettel, csak a 10. helyre futott be, míg az Újpest négy pozícióval végzett hátrébb, mint ami a játékosai becsült összértéke alapján elvárható lett volna.
♦ A Sofascore portálnál a csapatok teljesítményindexei alapján is a bajnok ETO bizonyult a legjobbnak 6.97 ponttal, minimális, egyszázadnyi különbséggel megelőzve az ezüstérmes Ferencvárost (6.96). A harmadik helyre az idényben ötödikként zárt ZTE került 6.86-tal.
♦ A bajnoki elsőségért az utolsó fordulóig nagy csatát vívott az ETO és a Ferencváros, a közöttük lévő kis különbséget jelzi az is, hogy az általunk vizsgált 11 tabellából mindkét csapat ötben végzett az élen, míg a Paksnak egy elsőség jutott. A győriek amellett, hogy a hagyományos táblázaton a legtöbb ponttal (69) rendelkezve bajnokok lettek, ősszel (az 1–18. fordulóig) a legkevesebb kapott góllal (9) és a legtöbb szerzett ponttal (35) is a legjobbnak bizonyultak, a teljes idény során idegenben a legtöbb gólt szerezték (41), illetve tavasszal a legkevesebb gólt kapták (18). A fővárosi zöld-fehérek a házon kívül teljesítményükkel kimagaslottak a mezőnyből, hiszen 39 pontot gyűjtöttek és mindössze 12 gólt kaptak, az egész idény során a legtöbb gólt szerezték (67), továbbá a 19. és a 33. forduló között bezsebelt 34 pontjukkal a tavasz legjobbjai lettek, bár csak jobb gólkülönbségükkel előzték meg a győrieket. A bronzérmes paksiak arra lehetnek büszkék, hogy pályaválasztóként a legtöbb gólt (39) érték el a mezőnyben.
| 1. ETO FC | 18 | 10 | 5 | 3 | 36–17 | +19 | 35 |
| 2. Ferencvárosi TC | 18 | 10 | 4 | 4 | 35–18 | +17 | 34 |
| 3. Paksi FC | 18 | 9 | 6 | 3 | 39–26 | +13 | 33 |
| 4. Debreceni VSC | 18 | 9 | 4 | 5 | 26–21 | +5 | 31 |
| 5. Puskás Akadémia | 18 | 8 | 4 | 6 | 24–23 | +1 | 28 |
| 6. Kisvárda | 18 | 8 | 3 | 7 | 22–29 | –7 | 27 |
| 7. Zalaegerszegi TE | 18 | 6 | 6 | 6 | 29–26 | +3 | 24 |
| 8. Újpest FC | 18 | 6 | 4 | 8 | 27–32 | –5 | 22 |
| 9. MTK Budapest | 18 | 6 | 3 | 9 | 33–37 | –4 | 21 |
| 10. Diósgyőri VTK | 18 | 4 | 6 | 8 | 24–30 | –6 | 18 |
| 11. Nyíregyháza | 18 | 3 | 5 | 10 | 19–34 | –15 | 14 |
| 12. Kazincbarcika | 18 | 3 | 2 | 13 | 17–38 | –21 | 11 |
♦ Nem véletlen, hogy a fennállása első idényét az NB I-ben töltő Kazincbarcika zárt az utolsó helyen, hiszen csupán a tavaszi tabellán csípte meg a 11. pozíciót – egy ponttal megelőzve borsodi riválisát, a 2026-ban csupán 10 pontot összekapart DVTK-t. Kuttor Attila együttese a többi 10 összevetésben 12., vagyis utolsó lett. A Diósgyőr nyolc táblázaton utolsó előtti, a Nyíregyháza az őszi végelszámolásnál állt a kiesést jelentő 11. helyen, viszont tavasszal feltámadt, és az előkelő 3. pozíciót szerezte meg. Az újonc Kisvárda a szerzett gólok (36) számát tekintve lett utolsó előtti a mezőnyben.
| AZ NB I VÉGEREDMÉNYE | M | Gy | D | V | L–K | Gk | P |
| 1. ETO FC | 33 | 20 | 9 | 4 | 65–30 | +35 | 69 |
| 2. Ferencvárosi TC | 33 | 21 | 5 | 7 | 67–31 | +36 | 68 |
| 3. Paksi FC | 33 | 15 | 8 | 10 | 63–46 | +17 | 53 |
| 4. Debreceni VSC | 33 | 14 | 11 | 8 | 51–41 | +10 | 53 |
| 5. Zalaegerszegi TE | 33 | 13 | 9 | 11 | 49–43 | +6 | 48 |
| 6. Puskás Akadémia | 33 | 13 | 7 | 13 | 43–43 | 0 | 46 |
| 7. Újpest FC | 33 | 11 | 7 | 15 | 48–57 | –9 | 40 |
| 8. Kisvárda | 33 | 11 | 7 | 15 | 36–49 | –13 | 40 |
| 9. Nyíregyháza | 33 | 10 | 10 | 13 | 47–57 | –10 | 40 |
| 10. MTK Budapest | 33 | 9 | 11 | 13 | 55–62 | –7 | 38 |
| 11. Diósgyőri VTK | 33 | 6 | 10 | 17 | 39–65 | –26 | 28 |
| 12. Kazincbarcika | 33 | 6 | 4 | 23 | 31–70 | –39 | 22 |
| A bajnok ETO indulhat a Bajnokok Ligája-selejtezőben, az ezüstérmes FTC kupagyőztesként az Európa-ligában lesz érdekelt, míg a bronzérmes Paks és a negyedik helyezett DVSC a Konferencialigában szerepel majd. A DVTK és a Kazincbarcika kiesett az NB II-be. | |||||||
A bajnokság hazai és vendégtabelláját itt érhetik el.
♦ A 12 csapatból négy olyan volt, amely idegenben teljesített jobban ebben az idényben: az ETO odahaza 34, vendégként 35 pontot gyűjtött, az FTC-nél 29-39, a Debreceni VSC 25-28, a Puskás Akadémiánál 19-27 volt a pontok száma ebben az összevetésben. Összegezve: a bajnoki aranyérem sorsát többek között az döntötte el, hogy a Ferencváros öt vereséget szenvedett a Groupama Arénában, ebből négyet az ősz során, amikor a bajnoksággal párhuzamosan az Európa-ligában (El) is szerepelt. (Igaz, Robbie Keane általában jelentősen rotálta csapatát.) Az FTC az említett négyből háromszor úgy kapott ki, hogy a vasárnapi bajnokija előtt csütörtökön győzött az El-ben – a selejtezőben, illetve a főtáblán. Januárban a győriekkel szemben pedig úgy maradt alul otthon az FTC, hogy három nappal korábban 1–1-et játszott itthon a Panathinaikosszal – bár a 86. percig akkor is nyerésre állt.
Emellett fontos tényező volt az is, hogy az ETO a 33-ból 13 meccset hozott le kapott gól nélkül, ebből kilencet hazai pályán, utóbbival kiemelkedett az élvonal mezőnyéből. Borbély Balázs csapata mindössze négy bajnoki vereséget szenvedett az idény során – ebből kétszer a ZTE-től –, és ezen kívül övé a leghosszabb, 11 meccses veretlenségi sorozat is. Ebben a tekintetben a Paks lett a második, amely a bajnokság első tíz fordulójában nem talált legyőzőre.
♦ Hátrányból felállva a legtöbb pontot az ETO és a Puskás Akadémia gyűjtötte be, 16-ot, és mindketten négyszer tudtak fordítani, a különbség annyi volt, hogy a győriek ellen 12-szer, a felcsútiakkal szemben 21-szer vezettek a riválisok. A mezőnyben a Kazincbarcika volt az egyetlen, amely hátrányból egyetlen mérkőzést sem tudott megnyerni. Nyerő állásból a diósgyőriek vesztettek a legtöbbször, összesen hatszor, a mezőny majdnem fele, öt csapat – közte a Győr – viszont csak egyszer, miközben a Ferencváros háromszor is.

♦ Fejesből a legtöbb gólt a Nyíregyháza érte el, 14-et, közvetlen szabadrúgásból a Ferencváros, hármat, büntetőből a Paks, 11-et. Igaz, magasan a tolnaiak végezhették el a legtöbb tizenegyest, 15-öt, és így a legtöbbet is ők hagyták ki, négyet. Közülük Hahn János egymaga kettőt, míg Gyurkits Gergő és Windecker József egyet-egyet hibázott el. Ritkaság, hogy egy csapat 5 öngólt hozzon össze egy idény alatt, a Diósgyőrrel most ez is megesett, ráadásul ezekből kettő is Szatmári Csaba nevéhez fűződik, aki 2020-ban a Debrecennel, most a Diósgyőrrel esett ki az első osztályból.
♦ A mérkőzések első és harmadik negyedórájában az FTC érte el a legtöbb találatot, kilencet, illetve 13-at, a második negyedórában, illetve a 61. és 75. perc között pedig az ETO, 12-t, illetve 16-ot. A második félidő első 15 percében a DVSC volt a legeredményesebb 14 góllal, a 76. és 90. perc között, illetve a ráadásban pedig a Paks, 14-gyel, illetve hattal.
♦ Az első és a második negyedórában is a Nyíregyháza kapta a legtöbb gólt, 10-et, illetve 13-at, a 31. és a 45. perc között, illetve a második játékrész első 15 percében pedig a Diósgyőr, 12-t, illetve 15-öt. A 61. és a 75. perc között a Paks szedte be a legtöbb gólt, 12-t, a 76. és a 90. perc között, illetve a hosszabbításban pedig a Kazincbarcika, 16-ot, illetve hetet. Érdemes még kiemelni, hogy a ráadás perceiben az Újpest kapuját is ötször vették be az ellenfelek.
♦ A Transfermarktnál a magyar élvonal legsportszerűbb együttese is az ETO lett, 62 sárga lappal, két második sárgával, összesen tehát két kiállítással. A lista végén a Kazincbarcika végzett, amelynek a játékosai összesen 93 sárgát és három pirosat szedtek össze, ezekből kettő volt azonnali kiállítás. A legtöbb piros lapot a ZTE kapta, hatot, ezekből négy volt második sárgás.
♦ Az átlagnézőszám a magyarfutball.hu kimutatása szerint az előző idényhez képest 4553-ról 4302-re csökkent, de 2000 óta így is ez a második legmagasabb érték. A visszaesés egyrészt azzal magyarázható, hogy a Kazincbarcika nem játszhatott a saját pályáján, és így mindössze 861-es átlagnézőszámot hozott össze. Nem mellékes az sem, hogy a DVTK B-közepe többször is bojkottálta csapata hazai meccseit, a záró fordulóban a Paks ellen pedig az MLSZ döntése alapján egyáltalán nem mehettek be a diósgyőri szurkolók. Ezeken kívül még említhetjük azt is, hogy sorsolás alapján a három FTC–Újpest derbiből az előző idényben kettőt, most viszont csak egyet játszottak a Groupama Arénában. Egyébként 18.779 nézővel az utóbbi lett a bajnokság leglátogatottabb mérkőzése, megelőzve az áprilisi Debreceni VSC–FTC (16.876) és az októberi FTC–Paks találkozókat (14.071).


♦ A Sofascore sportstatisztikai portál egyénileg is értékelte a bajnokság játékosait. Az összesített teljesítményindex alapján a győriek középpályása, Vitális Milán lett a bajnokság legjobb játékosa 7.45-tel, a második helyre a zalaegerszegi középpályás, Szendrei Norbert (7.36), a harmadikra az őszt a DVTK-nál, a tavaszt a Ferencvárosnál töltött szélső, Elton Acolatse (7.28) került. Az egyes játékelemeket vizsgálva a legtöbb sikeres szereléssel (108) a kisvárdai Ridwan Popoola büszkélkedhet, a legtöbb lövést a debreceni Lang Ádám blokkolta (31), a legtöbb közbeavatkozás a kazincbarcikai Mihajlo Meszhi, míg a legtöbb tisztázás (213) az MTK-s Ilja Beriasvili nevéhez fűződik. A támadást tekintve a legtöbb sikeres cselt a zalaegerszegi Maxsuell Alegría mutatta be, a legtöbb kulcspasszt (78) a debreceni Dzsudzsák Balázs adta, a legtöbbször a felcsúti Nagy Zsolt vette célba a kaput (83), míg a legtöbb ziccert a debreceni Bárány Donát hagyta ki (17).
♦ A kapusok közül a zalaegerszegi Gundel-Takács Bence mutatta be a legtöbb védést (107), bár csak eggyel előzte meg a felcsúti Szappanos Pétert (106). A legtöbb kapott gól nélküli mérkőzést (10) is a ZTE kapusa hozta le holtversenyben a győri Samuel Petrással.
♦ Mindössze két kapus, Popovics Ilija (Kisvárda) és Gundel-Takács Bence játszotta végig a bajnokságot, őket a társgólkirály Lukács Dániel (Puskás Akadémia) követi, aki mindössze 116 percet hiányzott a pályáról.
♦ A bajnokság legfiatalabb játékosa Andrej Vasziljevics, az MTK középcsatára volt, aki 16 évesen, 1 hónaposan és 7 naposan lépett pályára a Nyíregyháza ellen, a legidősebb pedig a paksi Böde Dániel, aki 39 éves, 6 hónapos és 22 napos volt, amikor a záró fordulóban beállt a DVTK ellen.
♦ A 2025–2026-os idény legértékesebb csapatába a Transfermarktnál nyolc ferencvárosi, két győri és egy Puskás Akadémia-játékos került be. A tizenegy így fest: Dibusz Dénes (FTC, 1.5 millió euró) – Cebrail Makreckis (FTC, 1 millió euró), Ibrahim Cissé (2.5 millió euró), Toon Raemaekers (FTC, 2.5 millió euró), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia, 1.2 millió euró) – Mohammed Abu Fani (3 millió euró), Vitális Milán (2 millió euró) – Bamidele Yusuf (FTC, 2.5 millió euró), Gavriel Kanikovszki (FTC, 4 millió euró), Schön Szabolcs (ETO, 1.2 millió euró) – Franko Kovacevic (FTC, 2 millió euró).








