331 gól és ami mögöttük van - az NB I-es találatok elemzése I.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HEGYI TAMÁS, KORMANIK ZSOLT, MAROSI GERGELY, NAGY PÉTER, PÓR KÁROLY, T. SZABÓ GÁBOR, SZ. NAGY TAMÁS

Az NB I eddigi 15 fordulójának legfontosabb tényeivel alighanem mindenki tisztában van: hárompontos előnnyel vezet a DVSC-Teva a Győri ETO FC előtt, harmadik az újonc Diósgyőr, míg a címvédő Videoton csak a negyedik. Ez mind kiolvasható a tabellából, mint ahogy az is, hogy hány gól született eddig (331), melyik csapat szerezte (DVSC) vagy éppen kapta a legtöbb találatot (ZTE).

Ennél sokkal több információt azonban már aligha olvashatunk ki belőle. Ahhoz, hogy a gólok távolságáról, mérkőzésen belüli eloszlásáról, a rögzített helyzetekről, az akciók irányáról, a fejes gólok vagy éppen a kontrák számáról, az egyes játékosok egyéni mutatóiról és ezáltal magáról az egész szezonról teljesebb képet kapjunk, már sokkal összetettebb kimutatásokra van szükség.

Amerikában talán már arról is készült statisztika, hogy a Chicago Bulls meccsein átlagban hányszor harapott a rágógumijába Michael Jordan. Magyarországon, kiváltképp a sport területén még gyerekcipőben jár ez a műfaj, de a szakmai alapokon nyugvó értekezésekhez – amelyek különösen fontosak akkor, amikor a rendőrségi hírek kezdik háttérbe szorítani a játékot… – mindenképp szükség van arra, hogy ne csak lássuk a mérkőzéseket, hanem objektív adatok, számok alapján értékeljük is. Ehhez végignéztük, és különböző szempontok mentén kategorizáltuk az NB I őszi szezonjában született összes találatot.

A 0–0-TÓL A 4–4-IG

A hazai élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban a 2011–2012-es idényben 15 forduló alatt 331 gólt láthattak a szurkolók, ami 2.758-as átlagnak felel meg. Az elmúlt idényben, fél távnál ez a legalacsonyabb mutató (2008 őszén 2.916, 2009 őszén 3.156, tavaly pedig 3.025 volt ugyanez a szám), ennek ellenére aligha mondhatjuk, hogy ez az évad rosszabb lenne, mint mondjuk a két évvel ezelőtti.

Erről árulkodik, hogy a 120 mérkőzésen mindössze tizenegyszer fordult elő, hogy egyetlen gól sem született (érdekesség, hogy miközben az első hét fordulóban összesen csupán két 0–0 volt, a következő nyolc forduló közül csak egy futott le 0–0 nélkül), míg az egy találkozón legtöbb gólt jelentő 4–4-es döntetlenre kétszer is volt példa. A gólátlag ebben a fél szezonban inkább a kiegyensúlyozottságot mutatja, amit a tabella szoros középmezőnye is alátámaszt.

A kiegyenlítettség a gólok meccsen belüli megoszlására is jellemző. A legtöbb találat (a gólok 18.43 százaléka) a mérkőzések utolsó szakaszában, a 76. és 90. perc között született, ekkor 61 alkalommal ünnepelhettek a csapatok, míg a legkevesebbszer (a rendes játékidő hosszabbításait leszámítva), 32-szer az 1. és a 15. perc között.

BALOS, JOBBOS, FEJES, HÁTAS

A gólok átlagosan 10.11 méterről estek (a 11-eseket nem számítva), a legtöbb az ötös és a tizenhatos közötti területről (59 százalék).

Ennél érdekesebb, hogy 273 gól született lövésből (a hat öngólt nem számolva ez 82.5 százaléknak felel meg, ennek több mint a felét jobb lábbal érték el), míg fejjel ennek kevesebb mint az ötöde, 50 találat.

Ugyanakkor nemcsak jobbos, balos, vagy éppen fejes gólok, hanem „hátas” találat is született – a Haladás játékosa, Nagy II Gábor révén a Paks ellen. Igaz, a találatban legalább akkora szerepe volt a tolnaiak kapusának, Csernyánszki Norbertnek is, aki a védő hátára ütötte a labdát egy szöglet után.

Kimondottan akcióból 219 alkalommal (66.2 százalék) voltak eredményesek a csapatok, ebből 152-szer felállt védelem ellen, 67-szer pedig kontrából.

A gólt eredményező támadások 31 százaléka a jobb, 26.4 százaléka a bal oldalon futott, 42.6 százalék pedig középen. Rögzített helyzetből, illetve közvetlenül rögzített helyzetet követően 112-szer haladt át a labda a gólvonalon. Ebből 36-szor tizenegyes, 17-17-szer jobb oldali szöglet, illetve közvetlen szabadrúgás, 15-ször bal oldali szöglet után (a maradék eloszlik a bedobások és a közvetett szabadrúgások között).

TIZENEGYESEK, ÖNGÓLOK

A tizenegyeseket részletesen is elemeztük. A bajnokság első felében 43 tizenegyest adtak a játékvezetők, ebből 36 góllal végződött, hét „tizi” kimaradt – a büntetők 83.7 százalékát váltották gólra a csapatok.

Valamennyi fordulóban volt büntető, a legtöbb a hatodikban, amikor összesen nyolc tizenegyest ítéltek meg a bírók, és mindegyikből gól született.

A 43 tizenegyesből 31-et a hazaiak, 12-t a vendégek javára ítéltek meg a játékvezetők, azaz a büntetők 72 százalékát az otthon játszók kapták. A hazai csapat ítélet-végrehajtói a 31 tizenegyesből 26-ot értékesítettek, ötöt kihagytak.

A hibázók: a kispesti Hajdú Norbert a Győri ETO ellen, az újpesti Rajczi Péter a Paks ellen, az egerszegi Alin Vlad Bujor a Kecskeméti TE ellen, a Fradi finn játékosa, Juha Hakola az Újpest ellen, valamint a Videoton brazil csatára, André Alves az Újpest ellen.

A vendég együttesek a javukra megítélt 12 tizenegyesből tízet belőttek, és csak kettőt hagytak ki. A paksi Éger László Kaposváron, a zalaegerszegi Roguy Méyé Pakson hibázott.

A Bp. Honvéd javára ítélték meg a legtöbb büntetőt, nyolcat. Az elsőt Hajdú Norbert kihagyta, a többit Danilo értékesítette. A Kaposvár és az Újpest ellen ítélték meg a legtöbb tizenegyest, hatot-hatot.

A Rákóczi a hat büntetőből öt gólt kapott, az Újpest négyet, Balajcza Szabolcs ugyanis két tizenegyest is hárított. A Debrecen és a Ferencváros ellen nem ítéltek büntetőt, a többiek ellen igen, és a másik tizennégy csapat mindegyike kapott legalább egy gólt tizenegyesből.

Két tizenegyesnél volt vétkes Bank István és Hegedűs Dávid (Kaposvár), Éger László (Paks), Bojan Mihajlovics (Újpest), Nagy II Gábor (Haladás) és Takács Ákos (Győri ETO). A 43 tizenegyesből kilencet kezezés, 34-et szabálytalanság (buktatás, lökés, lerántás) előzött meg.

A kispesti Danilo és a kaposvári Balázs Benjámin három-három büntetőt harcolt ki. Az első 15 fordulóban a tizenegyespontra Kassai Viktor és Szilasi Szabolcs mutatott a legtöbbször, ötször. Szilasi esetében mind az öt büntetőből gól lett, Kassainál egy tizenegyes kimaradt.

Az őszi 15 fordulóban esett 331 találat közül mindössze 6 volt öngól – ez a góltermés 1.8 százaléka. Érdekes, hogy a szezon első kétharmadában estek az öngólok, a 9. fordulót követően már nem.

HOGY MELYIK CSAPAT A LEGNAGYOBB BOMBÁZÓ, MELYIK KONTRÁZIK A LEGEREDMÉNYESEBBEN, KI SZEREZTE AZ ŐSZI SZEZON LEGTÁVOLABBI GÓLJÁT VAGY HOGY KI A FEJESGÓL-KIRÁLY, KIDERÜL ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK KÖVETKEZŐ RÉSZÉBŐL.

A GÓLOK RÉSZLETESEBB, CSAPATOKRA ÉS JÁTÉKOSOKRA BONTOTT ELEMZÉSÉT PÉNTEKEN, A NEMZETI SPORTBAN, ILLETVE A NEMZETI SPORT ONLINE-ON IS OLVASHATJA!