Détári Lajos: A Fradinál nem elég győzni

– Csak nem szerződéshosszabbítást kért a születésnapi torta mellé?
– Csakugyan kaptam tortát, a megállapodásra azonban még egy-két napot várni kell – mondja Détári Lajos. – A vezetőség jelezte, szívesen hosszabbítana velem, én pedig egyből azt feleltem, hogy természetesen boldogan maradnék. Ennyi.

– Nem csodálom. Mutassanak nekem egy szakembert, aki nemet mond, ha egyszer bizalmat szavaznak neki.
– Csak ott lehet normálisan dolgozni, ahol bíznak az emberben, enélkül megette a fene az egészet. A ferencvárosi vezetők éppen a Haladástól elszenvedett vereség után említették először, hogy szeretnék, ha az ősszel is én irányítanék. Mi ez, ha nem a bizalom jele?!

– Nem kötötték eredményhez a hosszabbítást? Azt hallani, hogy az ötödik hely volt az elvárás. Vagy még most is az?
– Amikor tavaly augusztusban átvettem a munkát, a Fradinak két pontja volt csupán, s az utolsó előtti, kieső helyen állt. Senki sem gondolta, hogy ilyen helyzetben lévő csapatnak az első ötben kell végeznie. A legfontosabb elvárás az volt tehát, hogy ne essünk ki, s ha majd ezt teljesítettük, előrébb is nézhetünk. Még most sem tettem le arról, hogy odaérjünk a középmezőny elejére.


– Jól tudom, hogy egy plusz egy év lesz az új szerződésében?
– Erről inkább a vezetőséget kérdezze. Annyit tudok mondani, az eredeti elképzelés ez volt.

– Állítólag a mostani megállapodásában rögzítették, sportemberhez méltó életmódot kell folytatnia. Tényleg így van? S ha igen, az újba is bekerül egy ilyen a passzus?
– Nem tudok róla, mint ahogyan arról sem, hogy olyan súlyos probléma lenne velem, amely feltételeket szül a szerződéskötésnél. Ugyanakkor elismerem, aki az edzői pályát választja, és a Ferencvároshoz szerződik, annak kompromisszumokra kész embernek kell lennie.

– Muszáj mindenkinek megfelelni.
– Itt, az Üllői úton nem elegendő, ha nyersz. Hétről hétre jól is kell futballozni.

– Sorban állnak a kritikusok az Albert-stadionnál?
– Az internet névtelensége mögé bújó hozzászólókkal nem foglalkozom, megkímélem magam a trágárságoktól. Azokkal azonban szívesen leállok beszélgetni, akik szemtől szembe elmondják a véleményüket. Az ilyenek jobbára csak segíteni akarnak, de van, hogy felhívnak telefonon vagy éppen levelet írnak, hogy közöljék, mi az, ami tetszett nekik a meccsen, és mi az, ami nem.

– Nagy tehát a nyomás?
– Igyekszem levenni a terhet a játékosaim válláról, s mindig megvédem őket az olyanoktól, akik a zalaegerszegi első félidő után a pokolba kívánják őket, majd a lefújáskor rögvest ódákat zengenek róluk. Tartom a hátam, ha kell.

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, HOGY DÉTÁRI SZERINT VOLT-E OLYAN PILLANAT A FRADI KISPADJÁN, AMIKOR ÚGY ÉREZTE, HOGY EBBŐL ELÉG VOLT, HOGY OSTOROZTÁK-E AZÉRT, MERT ISMERETLEN FIATALOKNAK SZAVAZOTT BIZALMAT, ÉS HOGY MILYEN CÉLOKKAL VÁG NEKI A KÖVETKEZŐ IDÉNYNEK, KERESSE A NEMZETI SPORT SZERDAI SZÁMÁT!