Erre költik a szerencsejátékos 100 milliókat – a pénz és 120 játékos nyomában

♦ A FELSZABADULÓ JÁTÉKOSOK 75 SZÁZALÉKA MÁSHOL FOLYTATJA – ÁLTALÁNOS STATISZTIKÁK
♦ KIEGYENLÍTETTEBB, DE NEM SZÍNVONALASABB AZ NB II
♦ A FIATALOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK TAPASZTALATA
♦ MIRE MEGY EL A PÉNZ? MIKOR LESZ ERŐSEBB AZ NB I?

A JÁTÉKOSOK 25 SZÁZALÉKA TALÁLT CSAPATOT AZ NB I-BEN

A 43 külföldre szerződőből csupán hárman magyarok, de közülük csak a Győri ETO-tól a szlovák élvonalbeli Slovanhoz távozó magyar válogatott Priskin Tamás esetében beszélhetünk karrierépítő lépésről, a Pápáról az osztrák alacsonyabb osztályba igazoló Csizmadia Csaba és Eisenberger Tamás esetében valószínűleg már nem elsősorban szakmai szempontok játszottak szerepet az átigazolásnál. Ha az MTK érintésével a svájci Sionba szerződő Mervó Bencét is ide számoljuk (jegyezzük meg, ő szinte kizárólag az U20-as válogatottban a vb-n nyújtott teljesítményének köszönheti), akkor is mindössze két magyar labdarúgó tudott az NB I-nél magasabb szintre szerződni. Miközben olyan, a futballszakma által ígéretesnek tartott játékosok, mint Pekár László (Nyíregyházáról igazolt a Puskás Akadémiához), az U-­válogatott Márkvárt Dávid (Pécstől Puskás Akadémia) vagy az előző szezon egyik felfedezettjének számító, szintén U-válogatott Kitl Miklós (Kecskeméttől Diósgyőr) itthon maradtak, egyelőre nem tudtak szintet lépni.

Ugyanakkor gyorsan tegyük hozzá, a licenc nélküli kluboktól távozó 40 külföldi sem tudott a magyar élvonalnál jóval erősebb bajnokságba szerződni: a török első osztályú BB Gaziantephez aláíró KTE-csatár, a szenegáli Bebeto volt az egyetlen kivétel. Amúgy még az argentin-olasz védő, Luis Ibánez tudott erősebb csapathoz szerződni – a Győri ETO-tól a szerb Crvena zvezdához. Egyébként a távozók a legkülönbözőbb helyekre mentek az albán és azeri élvonaltól kezdve Máltán át a görög másodosztályig. Minőségi váltásról tehát esetükben sem beszélhetünk, ami nem meglepő, mert többségük inkább csak a létszámot növelte már a magyar első osztályban is – nem fognak hiányozni. Akire ez nem érvényes, az el tudott helyezkedni nálunk, a licenc nélkül maradó csaptok 53 légiósából csak kilencen találtak klubot maguknak az NB I-ben (40-en távoztak külföldre, négyen maradtak Nyíregyházán).

Az élvonalbeli csapatok közül a legtöbb játékost a licenc nélküli csapatoktól a Puskás Akadémia szerződtette, a tizenegy nyári szerzeményből hatot – Győrből, Nyíregyházáról és Pécsről is érkezett futballista Felcsútra. A PAFC-ot ezen a listán a Videoton követi négy győri érkezővel, illetve az Újpest két pécsi és két győri szerzeménnyel, míg a DVTK és a Vasas egyaránt három labdarúgót igazolt át a kizárt kluboktól. A Fradi az egyetlen NB I-es klub, amelyik egyet sem.

Az NB II-es kluboknál a mezőnynek valamivel több mint a fele, kilenc csapat igazolt az NB I-es licenc nélkül maradó együttesektől játékosokat. A legtöbbet a feljutást megcélzó gárdák, így a Gyirmót (hatot), a ZTE (ötöt) és a Mezőkövesd (négyet).

AZ NB II-BEN KIEGYENSÚLYOZOTT LETT A MEZŐNY, DE A SZÍNVONAL STAGNÁL

A téma kapcsán megkerestük a leginkább illetékeseket, vagyis a licenc nélkül maradó csapatoktól előszeretettel igazoló klubok elöljáróit, és beszélgettünk egy játékossal is.

„Gyirmóton korábban is megtalálhatók voltak NB I-es játékosok, ez nálunk nem újdonság. Most is sikerült például Pécsről vagy Győrből is labdarúgókat szerződtetnünk, de nem feltétlenül a PMFC vagy az ETO licencproblémája miatt, hanem azért, mert szakmailag és anyagilag is képesek vagyunk, még néhány NB I-es csapattal összevetve is, versenyképes ajánlatot tenni a kiszemelt labdarúgóknak” – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online megkeresésére az NB II-ben listavezető Gyirmót klubmenedzsere, Horváth Cs. Attila.

„Olyan játékosokat szerződtetünk, akik NB I-es futballistáknak érzik magukat, úgy érzik, hogy a legmagasabb osztályba valók, ezért mindent meg is tesznek azért, hogy a másodosztályból feljutva velük együtt a Gyirmót is az élvonalban szerepelhessen. Azt ugyanakkor mindig is hangsúlyoztuk, és most is ezt tesszük, hogy nem akarunk az ETO helyébe lépni, Győr városában, illetve a régióban érzünk annyi gazdasági erőt, hogy hosszú távon akár két NB I-es csapatot is eltartson” – folytatta a sportvezető.

Más kérdés, hogy Győrben jelenleg egyetlen élvonalbeli klub sincs, hiszen a licencproblémák miatt kizárt ETO a harmadosztályban szerepel, a Gyirmót pedig immár nyolc éve arra pályázik, hogy feljusson a másodosztályból az élvonalba. Horváth Cs. szerint ez a hosszú idő elegendő volt ahhoz, hogy rendezzék a klub utánpótlását, a létesítményhelyzetet, és most már minden feltétel adva van az élvonalbeli szerepléshez. Ennek érdekében szerződtetett a nyáron a klub nyolc játékost az NB I-ből (köztük hat futballistát licenc nélkül maradó klubtól), illetve két rutinos, külföldről hazatérő labdarúgó is Bene Ferenc vezetőedző csapatát, a Gyirmótot választotta a kapus, Sebők Zsolt és a csatár, Simon Attila személyében.

De vajon az egyre több NB I-es játékos érkezésével, a nyári piaci átrendeződéssel színvonalasabb lett-e az NB II?

„Nagyon kiegyensúlyozott lett a mezőny, amire jó példa, hogy a 8. fordulóban az utolsó helyezett megverte az elsőt. Szinte minden klubnál találunk az NB I-ből szerződtetett játékost, még a sereghajtó Vácnál is, illetve olyan rutinos, korábbi élvonalbeli játékosokra is bukkanhatunk, mint nálunk Sebők Zsolt és Simon Attila, vagy például Soroksáron Gyepes Gábor és Pál András. Ettől függetlenül a színvonal összességében stagnál a másodosztályban. Egy-egy meccset megnézve ugyanis nem biztos, hogy mindig érvényesíteni tudják az NB I-ből érkező játékosok a jobb képességeiket. Azért nem, mert a másodosztálynak teljesen más a stílusa. Az NB I-ben több a játék, az NB II-ben viszont a küzdelem dominál, nagyobb a darálás, keményebbek a belépők, és ha valaki nem veszi át ezt a stílust, akkor hiába technikásabb, hiába képzettebb, mint az NB II-es átlag, nem biztos, hogy ki tudja hozni magából a maximumot” – fogalmazott Horváth Cs.

A FIATALOKRA ÖSZTÖNZŐLEG HATHAT AZ MLSZ AJÁNLÁSA

A nyáron Gyirmóton is edzett, végül Békéscsabán kötött ki a Kecskemétről távozó 19 éves Szalai Dániel, akitől az iránt érdeklődtünk, rutintalan fiatalként mennyire volt nehéz csapatot találnia a nyáron a megváltozott piaci környezetben. A szélső azt emelte ki, hogy az MLSZ ajánlásában ösztönzi a 20 év alatti fiatalok szerepeltetését, ami előnyös lehet számukra, ugyanakkor felelősséggel is jár.

„Annyiból volt szerencsés a helyzetem, hogy az új szabályok támogatják a fiatalok szerepeltetését, és mivel Békéscsabán kevés volt a fiatalabb futballista, mindent adottnak láttam a további fejlődésemhez.Gyirmóton is edzettem, de ott nem illettem bele a szakmai stáb elképzeléseibe. Nem bántam meg, hogy így alakult, mert Békéscsabán remekül összeállt a csapat. Az persze, hogy fiatal vagyok, önmagában még nem jelenti azt, hogy automatikusan lehetőséget is kapok, hiszen ez alapvetően a teljesítményemtől függ. Sok edző azonban nem mer hozzányúlni a fiatalokhoz, mondván, hogy rutintalanok, de hát valahol nekik is el kell kezdeni, Békéscsabán Zoran Szpisljaknál adva van a lehetőség – mondta a Nemzeti Sport Online-nak Szalai Dániel, aki eddig öt meccsen lépett pályára új csapatában. – Az eddigi játékomból a gólt hiányolom leginkább. A helyzeteim megvoltak, és bár egyik sem volt igazi ziccer, azzal a lehetőséggel kell élni, ami adódik, mert ha sikerülne gólokat szereznem, akkor alighanem több játéklehetőséget is kaphatnék.”

„Nyáron a csapatkeresés időszakát az nehezítette, hogy még az érettségi is a nyakamon volt, de mindenképpen az volt a célom, hogy olyan klubhoz kerüljek, ahol állandóan játékban lehetek. Békéscsabán, ha nem az első gárdában, akkor az NB III-as második csapatban, de folyamatosan játékban lehetek” – tette hozzá Szalai.

A szélsőt korábbi csapatáról, a Kecskemétről is kérdeztük, ahol több hasonló korú U-válogatottal is együtt szerepelhetett.

„Kecskemét speciális volt ebből a helyzetből, hiszen nagyon sok velem egykorú játékos volt az öltözőben, akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. Például Kitl Miklóssal, akinek nagy élmény lehet Diósgyőrben játszani, ahol akkor is sokan járnak meccsre, amikor nem megy annyira a játék a csapatnak. Ez ösztönző lehet, de nekünk, fiataloknak az új szabályok is pluszmotivációt jelenthetnek, hiszen bizonyítanunk kell, nemcsak azért játszunk, mert ezzel anyagilag jól jár a csapatunk, hanem azért is, mert helyünk van a kezdőben, helyünk van az NB I-ben” – véli Szalai.

MI LESZ A PLUSZPÉNZZEL? MIKOR EMELKEDHET AZ NB I SZÍNVONALA?

A DVTK sportigazgatóját, az átigazolási piac kapcsán már többször is markáns véleményt megfogalmazó Árki Gábort a piaci helyzet mellett arról is faggattuk, vajon mire költi a klubok a pluszbevételként érkező szerencsejáték pénzeket, mikor várhatunk színvonal-emelkedést az NB I-ben.

„Ami az átigazolási időszakot illeti, rendkívül nehéz volt. Azért, mert nem volt igazán sok olyan játékos, akiket elhozhattunk volna a licenc nélkül maradó csapatoktól, akik valóban erősítést jelenthettek volna (Árki szavait alátámasztja a fenti statisztika – a szerk.), viszont azokért, akik szóba jöhettek, nagy verseny indult. A játékosok fizetési igényei a csillagos egekig nőttek, mi pedig a Ferencváros, a Puskás Akadémia, az Újpest vagy éppen a Videoton által kínált feltételekkel nem tudunk versenyezni” – fogalmazott Árki.

A sportvezetőnek felvetettük, hogy a hirtelen megnövekedett fizetési igényekkel szemben nem lehetne-e hatékony módszer a fizetési sapka bevezetése, de véleménye szerint ez megvalósíthatatlan, mert az NB I-es csapatok közül biztosan nem egyezne bele mind a tizenkettő.

„Az a baj, hogy még mindig nagyon kevés a piacon a minőségi magyar labdarúgó, a minőségi külföldi pedig továbbra is drága. Ezért színvonal-emelkedést most még senki se várjon a tizenkét csapatos NB I-től, talán majd néhány éven belül, amikor az utánpótlásból tehetségesebb játékosok kerülnek ki” – folytatta a sportigazgató.

Adódik a kérdés: a szerencsejáték pénzek megjelenésével várható 300-400 milliós pluszforrás sem ad lehetőséget minőségibb légiósok szerződtetésre, akik emelhetnék a színvonalat? Mire mennek el a pluszpénzek?

„Hogy mire? Először is szögezzük le, három-négyszáz millió forintot csak abban az esetben kapnak a csapatok, ha maximálisan be tudják tartani az MLSZ légiósokra vonatkozó ajánlását, de ez nekünk sem sikerült eddig minden mérkőzésen. Másrészt ezek a pénzek hosszú távon arra elegendők, hogy továbbra is mindenki ki legyen fizetve, hogy a működés zavartalan maradjon, ettől ne várjuk, hogy jobb lesz a bajnokság” – reagált Árki.