Nem éppen álomszerű évkezdet…
Kovácsik Ádám, a Mol Fehérvár FC kapusa a kórházban szilveszterezett: két apró beavatkozásra volt szükség, mert a november elején operált térde bedagadt.
„Bakteriális fertőzés – mondta a Nemzeti Sportnak az egyszeres válogatott kapus. – A novemberi műtétet követően hat hétig csak mankóval járhattam, az nagyon nehéz időszak volt, egy flakon vízért sem tudtam elbotorkálni, hiszen nem léphettem a sérült lábamra, így a mankók lefoglalták a kezemet, de szerencsére a feleségem rengeteget segített. Megviselt, hogy mindenben másokra vagyok utalva, autót sem tudtam akkor vezetni, úgy kellett elfuvarozni a rehabilitációs gyakorlásokra. Amikor ez a hat hét letelt, azt hittem, túl vagyok a nehezén, és most azt mondom, ez igaz is, függetlenül attól, hogy az előző esztendő utolsó és az idei első napjait a kórházban töltöttem, noha novemberben úgy jöttem el onnan, hogy ha lehet, soha többé nem akarok arra menni.”
Csakhogy az ünnepek előtt a kapus térde „bedurrant”, a gyulladást két kisebb beavatkozással csökkentették, tulajdonképpen átmosták a sérült testrészt.
„Nem vagyok az a nagy bulizós, akinek a szilvesztereste a legfontosabb – mondta a kapus. – Nyilván nem jó érzés az esztendő utolsó napját a kórházban tölteni, de úgy alakult, hogy harmincadikán és elsején kellett átesni a tisztításon, negyedikén jöhettem haza. Megnyugtattak, ezzel nem vesztettem időt, emiatt nem késik a visszatérésem, folytathatom a rehabilitációs munkát.”
Kovácsik Ádám áprilisban lesz 30 éves, 2015 óta a fehérváriak tagja, 138 bajnokin őrizte eddig a piros-kékek kapuját, bajnok és kupagyőztes is volt már a klub színeiben, és négy ezüstérmet is szerzett az elmúlt időszakban. Október 28-án az NB III-as Gárdony-Agárd Gyógyfürdő elleni Magyar Kupa-meccsen (4–1-re nyert a Mol Fehérvár FC) az első félidőben le kellett cserélni, mert – mint később kiderült – elülső keresztszalag- és belső oldalszalag-szakadást és porcsérülést szenvedett. Már akkor fél év kihagyást jósoltak neki.
„Hogy viselem lelkileg? Egyre jobban – folytatta történetét a kapus. – Úgy voltam vele, hogy tudom, mi a feladatom, keményen végigtolom, és visszatérek, de az ilyen témában járatosabbak előre szóltak, készüljek fel arra is, hogy ha hétfőn százöt fokban hajlik a térdem, még megeshet, hogy kedden nem százhét, hanem csak százkettő jön össze – ettől nem kell megijedni, túl kell lendülni a nehezebb pillanatokon.”
Ami nagy segítség: a fehérvári klubban nagyszerűen felszerelt rehabilitációs központban Barta Gábor fizioterapeuta felügyelete mellett dolgoznak a sérült labdarúgók – Kovácsik Ádám az első alkalommal egy antigravitációs padon futott, a képernyőn szemből láthatta saját mozgását, a számítógép elemezte, hány százalékban terheli az egészséges és mennyire a sérült lábát, a modern eszközök és a szakemberek közösen rengeteg segítséget nyújthatnak a visszatérésre vágyó játékosoknak.
„Biciklizem, erősítem a combom, februárban futni szeretnék, áprilisban edzeni – ez a célom” – összegezte a feladatokat Kovácsik Ádám.