Futballreform előtt: fűtött pályák, tízezres átlagnézőszám, részvétel a nagy tornákon

A labdarúgás társadalmi és üzleti kérdéseivel foglalkozó találkozó február 28-án, hétfőn délelőtt négy szekcióban (Társadalmi bázis, Társadalmi kapcsolódások, Feltételrendszer és fenntarthatóság, Labdarúgás és üzlet), délután pedig plenáris ülés keretében adott áttekintést a továbblépés területeiről, irányairól. Egyidejűleg valódi beszélgetésre, gondolatcserére invitálta a résztvevőket.

Már kora estére járt, amikor Csányi Sándor a pódiumra lépett, hogy megtartsa záró előadását, amelyben ismertette azt a vitairatot, amelyet a magyar labdarúgós 2010 és 2020 közötti stratégiájának kiindulási pontjaként tekintenek az MLSZ-nél. A rövidített változat nyilvánosságra hozatala után széles konzultációra bocsátják az anyagot, és várnak minden észrevételt, javaslatot az anyaghoz, amelyek alapján április végére készül el a végleges változat. Az alábbiakban az új stratégia legfontosabb pontjait emeljük ki.

A MAGYAR FOCI ÖRDÖGI KÖRE

A stratégia megalkotásánál természetesen gondosan elemezték a jelenlegi helyzetet, és a problémákat, s „ördögi kört” azonosítottak, amely négy, egymásra is ható tényezőből áll. Az első elem az elmaradó profizmus, ami a játékosok, edzők gondolkodásán túl a gazdálkodásban és a marketingben is jelen van. A fiatal játékosok túl korán szerződnek külföldre, amit legtöbbször csak a pénz motivál, és nem nézik, mi lenne a legmegfelelőbb a fejlődésük szempontjából. Kevés az igazolt labdarúgó, és a gyerekeknél a regisztrált játékos, így az utánpótlás sem tud miből meríteni, de sok esetben a rendszer hiányossága miatt nem jutnak el az élvonalba a tehetséges fiatalok.

A második probléma a bajnokság alacsony színvonala és a gyenge válogatott, a hiányzó sikerek miatt pedig sokan elfordultak a magyar focitól. Az alacsony népszerűség értelemszerűen visszahat az utánpótlásra is, a mai gyerekek ráadásul sporton kívül, más tevékenységekben keresik az örömüket. A futballnak vissza kell nyernie korábbi társadalomformáló erejét.

Az alulfinanszírozottság szintén nagy gondot okoz a kluboknak és a magyar futball egészének, a kevés szponzor jelenlétében meghatározó szerepe van a sokszor átláthatatlan, nehezen ellenőrizhető gazdálkodásnak. Az utolsó elem a hiányos infrastruktúra: számos futballpálya, grund szűnt meg az elmúlt években, a megmaradt pályák elöregedettek, a szükséges fejlesztések pedig hosszú ideje elmaradtak.

Itt tartunk most, innen kell elindulni, az MLSZ pedig meghatározta a kiemelt célokat, és a megvalósítás eszközeit, mindenhez konkrét számokat és dátumokat rendelve. A célokat stílszerűen egy focicsapat tagjainak megfeleltetve, taktikai hadrend szerint ábrázolták (lásd a képet). Vegyük sorra a „kezdő tizenegyet”!

A MAGYAR LABDARÚGÁS ÚJ STRATÉGIÁJA (2010-2020)

A stratégia alapját a tömegbázis szélesítése jelenti: 10 év alatt meg kell duplázni az igazolt játékosok számát. De nemcsak a profi focisták számának növelése a cél, hanem nyitni kell a többi feltörekvő szakág felé, és általános értelemben a teljes magyar társadalomban úgy kell megjeleníteni a labdarúgást, mint az örömszerzés egyik formáját, hogy az újra népszerű legyen a fiatalok, nők, családok körében is. A gyermekeket már az óvodákban, iskolákban meg kell szólítani, ebben segíthet, ha naponta tartanak testnevelési órákat, amelyeken a labdarúgás a korábbinál sokkal jelentősebb szerepet kap. Az eltűnt grundokat, labdarúgópályákat pótolni kell, míg az amatőr csapatok számára olcsóbbá kell tenni a bajnokságokban való szereplést.

Vizsgálat tárgyát képezi a hazai bajnokság rendszerének átalakítása. Számos kritikát kapott az első osztályú profi klubok második csapatainak alacsonyabb osztályokban való szerepeltetése, így felvetődött a tartalékbajnokság ismételt bevezetése. A vitairat szerint vizsgálni kell az egycsoportos NB II működtetését, valamint az NB III létszámának csökkentését a minőségi labdarúgás biztosítása céljából.

A labdarúgásban elengedhetetlen a finanszírozás rendkívüli bővülése, ennek hiányában a stratégiai elképzelések nem megvalósíthatóak. A vitairat szerint a jelenlegi források duplája szükséges a szakmai színvonal emeléséhez, míg egy egyszeri kb. 105 milliárd Ft kell az infrastrukturális lemaradás megszüntetéséhez (ez az összeg tartalmazná a Puskás-stadion projektjét, 4 UEFA-elvárásoknak megfelelő kisméretű stadiont, a profi klubok meglevő stadionjainak modernizálását, illetve az amatőr játékfelületek felújítását és újak építését).

Az ilyen mértékű forrásnövekedésben meghatározó szerep juthat annak az EU-jóváhagyásra váró törvénymódosításnak, amely a társasági nyereségadó terhére tenné lehetővé a vállalatoknak a csapatsportok és köztük a labdarúgás támogatását (elsősorban az utánpótlásképzés és az infrastruktúra-fejlesztés területén). Csányi Sándor előadásában kiemelte, a számítások szerint 2020-ig 238.7 milliárd forint kerül a magyar labdarúgásba, ennek megoszlását szemlélteti a következő táblázat.

Az infrastruktúra fejlesztése alapvető feltétel a magyar foci számára. Az MLSZ az ezzel kapcsolatos elvárásokat a klublicenc rendszerébe is beépíti. A tervek szerint három éven belül minden NB I-es csapatnak rendelkeznie kell egy fűtött talajú főpályával és két fűtött vagy műfüves edzőpályával, amelyeken a nézők kiszolgálása is megfelel az európai követelményeknek. Két éven belül a kártyás beléptetőrendszert is meg kell valósítania valamennyi élvonalbeli klubnak. Az új Puskás Ferenc Stadion fejlesztése természetesen csak állami források igénybevételével lehetséges, de a nagyvárosi stadionok építéséhez/felújításához is szükség van központi segítségre. Ami a biztonságot illeti, célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy a meccseket a jövőben rácsok nélküli stadionokban, családi programként lehessen megtekinteni.

Elengedhetetlen a magyar sportegészségügy és a tudomány bevonása a magyar futball eredményességének javítása érdekében.

Az UEFA kiemelt figyelmet fordít a grassroots (a labdarúgáshoz kapcsolódó nem profi területek gyűjtőneve – a szerk.) szakágakra, programokra. Kidolgozott értékelő rendszerében a csillagok száma jelzi egy ország ezen területen elért fejlettségi szintjét. A maximálisan elérhető csillagok száma 7, de Magyarország még csak 1 csillagot szerzett. Az MLSZ célja, hogy három éven belül folyamatosan fejlődve elérje a 4 csillagos szintet, az akkreditáción ezt szerezze meg, majd képes legyen ezt megtartani, és 2020-ig az 5. csillagot is megszerezze.

Az egyik legfontosabb elem az utánpótlás-nevelés: minél hamarabb újraindítják a fiatal játékosok kiválasztását, képzését, elitképzését, válogatott szintű versenyeztetését szolgáló Bozsik-programot. Az akadémiai rendszert úgy alakítanák át, hogy azok jobban lefedjék az országot, valamint egységes képzési módszerekhez igazodjanak.

A várhatóan megnövekedő játékoslétszámhoz biztosítani kell a jól képzett edzői gárdát, akik igazodnak a magyar labdarúgás sajátosságaihoz és tradíciójához amellett, hogy az UEFA előírásainak is megfelelnek. Emellett cél, hogy az egyesületi edzők bekapcsolódhassanak a tanórákba, és a képzésben való részvétel költségét jelentősen csökkentsék.

Az intézkedésektől nem titkoltan azt várják, hogy hozzájárul a nézőszám emelkedéséhez: ebben a tekintetben a jelenlegi mintegy 2800 fős átlagnézőszámot (ami a környező országokkal összevetve is alacsonynak számít) első körben 2014-ig 6000-re kell emelni, majd 2018-ra el kell érni a 10 000-et. A válogatott mérkőzések esetében 2018-től a 25000 fős átlag elérése a cél.

Végső soron persze mindent az eredményekben lehet lemérni, ilyen tekintetben is nagyra törő célokat tűzött ki az MLSZ. A FIFA világranglistáján 2017-re el kell érni a 30. helyet, és azután tartósan azon belül kell maradni, az európai országok között pedig a legjobb húszba kell kerülni ekkorra. A 2020-ig terjedő időszakban a válogatottnak az 5 jelentős tornából legalább kettőre ki kell jutnia. Klubszinten 2014-ig egy csapatnak mindig be kell jutnia az őszi európai kupafordulókba, míg utána ezt már két magyar együttesnek kell megtennie, amelyek közül az egyik eljut a tavaszi körbe is. Az utánpótlás-válogatottaknál négyévenként legalább egy dobogós helyezést el kell érni valamelyik korosztály döntőjében.

Összegezve elmondható, hogy nem kis fába vágta a fejszéjét az új MLSZ-vezetés a reformtervekkel, de ez az egyetlen lehetséges út, ha kitörlést szeretnénk elérni. Ahogy Kutasi Róbert, a szövetség NB II-es bizottságának elnöke fogalmazott, ha most nem sikerül elmozdulni a jelenlegi helyzetből, akkor talán már soha.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy egyelőre csak vitaanyagról van szó, amelyhez az MLSZ várja az észrevételeket, javaslatokat, így az NSO is arra biztatja olvasóit, hogy mondják el véleményüket a fent leírtakról e-mailben a szövetségnek a [email protected] címen.

A teljes anyag letölthető az alábbi linken.