Hullámvölgybe került a debreceni bajnokcsapat

A DVSC-TEVA az elmúlt hat idényben öt bajnoki címet nyert, rendszeres szereplőjévé vált az európai kupasorozatoknak – egymás után másodszor a selejtezőn is túljutott, és főtáblás a nemzetközi kupában, a BL után ezúttal az Európa-ligában –, hazánkban évek óta a legjobb futballklubnak számít.

A sikerességgel együtt jár az is, hogy ha egy gárda hullámvölgybe kerül, máris krízisről beszélnek, hiszen minél magasabbra jut egy csapat, annál kevesebb rossz eredmény kell ahhoz, hogy válságot kiáltsanak. A DVSC-t illetően az elmúlt hónapokban többször is hallhattunk olyan jóslatokat, hogy véget ér a sikersorozat – ezek a hangok természetesen a vereségek után erősödtek fel.

A Haladás elleni 3–0-s bajnoki kudarc azonban már kevesebb semleges szurkolót rázott meg, a tavalyi BL-lázban a hajdúsági klub mellé álló, a kemény mag által csak „divatszurkolóknak” nevezett szimpatizánsok már rég elpártoltak a DVSC mellől.

A nemzetközi porondon még mindig az ismerkedés fázisában járó csapattól nemigen lehetett nagy bravúrokra számítani, a selejtezők előtt még a debreceni szurkolók egy része is úgy volt vele, hogy a tavalyi BL-szereplés után jobb lenne az Európa-liga csoportkörében szerepelni. A második számú sorozatban ugyanis könnyebben el lehet csípni egy-két pontot, esetleg meccset lehet nyerni.

Persze a show nem akkora, mint a Bajnokok Ligájában, nincsenek olyan neves ellenfelek (bár mindent egybevetve ebből a szempontból Dzsudzsák Balázs PSV-je és Koman Vladimir Sampdoriája kifejezetten jó sorsolásnak számít), s nem az országosan fogható Tv2 adja a mérkőzéseket, hanem a lényegesen alacsonyabb nézettséget produkáló Story Tv4. A klubvezetőség sem volt olyan sikeres az átigazolási időszakban, mint egy évvel korábban, nem érkeztek külföldről válogatott sztárok, mint Feczesin Róbert, Szélesi Zoltán vagy Bodnár László, akik kifejezetten a a BL-szereplés miatt tértek haza.

Aztán az El csoportkörének első meccsén az ukrán Metaliszttól elszenvedett 5–0-s zakó megmutatta, itt sem lesz sokkal könnyebb a pontszerzés, mint a BL-ben, a Debrecen az utolsó két meccset (előbb túra Ukrajnába, majd zárás hazai pályán a Sampdoria ellen) megelőzően már biztos kiesőnek számít.

Nem is az Európa-ligában elszenvedett vereségek fájnak igazán a DVSC mellett kitartó szurkolóknak, hanem a Siófok és a Haladás elleni bajnoki kudarc. Idesorolható még a nehézkes továbbjutás a Magyar Kupában Nagyecseden (tizenegyesekkel dőlt el a meccs), majd a 3–0-s zakó a nyolcaddöntő első meccsén a Kecskemét ellen hazai pályán.

A DVSC-nek öt meccse lehet arra, hogy megmentse a klub szakmai vezetőségét a további kritikáktól. A hátralévő két El-meccsen csak nyerhet a DVSC, sőt a KTE elleni kupavisszavágón is az esélytelenek nyugalmával léphet pályára Kecskeméten, bravúr lenne a továbbjutás (a Ligakupában csak a negyeddöntőben csatlakozik a mezőnyhöz a klub).

A bajnoki idény sincs veszve, hiszen a debreceniek a tavaszi idényben rendszeresen felülmúlják őszi önmagukat. Ám ahhoz, hogy nyugodtabban várják az „igazi” tavaszt, a Pápa elleni pénteki idegenbeli, majd a jövő vasárnapi Paks elleni hazai meccset is meg kellene nyerniük.