„Tudom, hogy 2026 jelentheti talán az egyetlen esélyemet” – Alonso még nem mondott le a 3. vb-címről

Noha az Aston Martin fantasztikus formában kezdte az előző idényt, a csapat teljesítménye idővel visszaesett, és a 2024-ben sem tudott visszavágni. A silverstone-i csapat feledhető formát mutatott az idén, és az ötödik helyen zárta a konstruktőri bajnokságot. A 2023-ban még nyolc dobogós helyezést gyűjtő Fernando Alonso a mostani bajnokságban csupán egyszer került be a top 5-be: Szaúd-Arábiában az ötödik helyen intette le a kockás zászló.

Az istálló jelenlegi formáját figyelembe véve 2025-ben is küzdelmes versenyek várhatnak a 2013-as Spanyol Nagydíj óta nyeretlen spanyolra, de a BBC-nek adott nyilatkozatában elárulta, még mindig hisz benne, hogy újra a csúcsra érhet, és megszerezheti a hőn áhított harmadik világbajnoki címét.

„Még mindig álmodok róla. Miért ne? Tudom, hogy 2026 jelenti talán az egyetlen esélyemet, mert 2025 nagyon nehéz lesz, de még mindig álmodok róla. A Formula–1 az álmodozóké, talán azért, mert bármi megtörténhet. Meglátjuk. Nagy lesz a várakozás, hiszen új lesz az autó, változnak a szabályok, és a kocsit Adrian (Newey) tervezi. Talán, legalábbis az elején, az lesz az utolsó idényem az F1-ben, hiszen a szerződésem 2026 végén jár le. Az lesz a bizonyítás és az igazság pillanata. Magasak az elvárások.”

Alonso több bajnoki küzdelemben is alulmaradt a Newey tervezte autókkal szemben, de a nagy szabályváltoztatásokat hozó évben már az F1 valaha volt legsikeresebb tervezője fogja megálmodni az Aston Martint. A kétszeres vb-első régóta vár rá, hogy együtt dolgozhasson a szakemberrel.

„Ez a végzet. Úgy tűnik, ez a végzetem, mindig lemaradtam a lehetőségről, de most a pályafutásom végén megadatik az esély. Én még mindig élvezem, amennyire csak lehet, és próbálok tanulni tőle. Mindig megvolt közöttünk a kölcsönös tisztelet. Váltottunk néhány üzenetet, és időről-időre beszéltünk egymással, és úgy tűnt, mindig volt kapcsolat közöttünk. Korábban sosem dolgozhattunk együtt, de mindig egy hullámhosszon voltunk, amikor a múltban beszéltünk. Izgatottan tekintek előre. Az Aston Martinnak ez nagy lehetőség.”

Alonso 2026. júliusában fogja betölteni a negyvenötödik, életévét, de továbbra sem érzi azt, hogy a kora problémát jelentene. „Nem, nem érzem annak. Nem gondolok túl sokat erre, a média néha emlékeztet a statisztikákra és bizonyos számokra, de úgy érzem magam, mint egy huszonöt-harminc éves, és továbbra is az F1-ben versenyzek. Nem érzem. Motiváltnak, frissnek és fittnek érzem magamat a vezetésre és arra, hogy ugyanúgy edzek, mint húsz évvel ezelőtt, mivel többé-kevésbé ugyanazt a rutint követem.”

„Úgy gondolom, a munkának, az edzésnek, valamint a Formula–1-nek szentelt fegyelmem meglehetősen szélsőséges volt, és az eredmények talán megtérülnek. Sosem hiányoztam egyetlen tesztről, megbeszélésről, gyári látogatásról vagy edzésről. Sose járkáltam el túl sokat, vagy buliztam. Talán az eredmények most a negyvenes éveimben jönnek el, de a kiindulópontot a húszas és harmincas éveim jelentették, amikor az embernek hosszú időre el kell köteleznie magát az F1-re, hogy később eredményeket érhessen el.”

Alonso azt is elmondta, mi táplálja még benne a tüzet. „Sosem volt olyan jó autóm, amellyel domináns lehettem volna, leszámítva azt az idényt, amelyet a Toyotával teljesítettem a WEC-ben. Akkor jöttem rá, hogy milyen csodálatos érzés tudna lenni, ha domináns kocsim lenne az F1-ben is, hiszen annyi eredményt érhetsz el, és úgy vezethetsz, ahogyan csak szeretnél.”

„Az egész eddigi karrierem során olyan autókat vezettem, amelyek az adott pillanatban nem voltak a legjobbak, míg a két világbajnoki címem megszerzésekor sem. Kétezerötben a McLaren volt a gyorsabb gép, de nagyon rossz volt a megbízhatósága, így ezzel kompenzáltunk, és megnyertük a bajnokságot. Aztán 2006-ban nagyon hasonló szinten voltunk, de a Ferrari és Michael Schumacher talán túl sokszor esett ki. Így volt ez Japánban is, az év végén, és megnyertem a címet.”

„Még mindig hozom az eredményeket, motivált vagyok, és nem érzem úgy, hogy körbe-körbe mennék, hiszen minden egyes évben reménykedem abban, hogy a mostani lesz az az idény, amikor gyors autóm lesz.”

A spanyol versenyzőt nem érdekli, hogy mások kételkednek-e benne, és úgy gondolják-e, hogy a kora miatt nem tudja már úgy elvégezni a munkát, mint korábban. „Nem aggódom. Tudom, hogy megtörténik, hogy meg fog történni. Van egy fiatalabb generációja a szurkolóknak, akik úgy kezdtek el ismerkedni a Formula–1-gyel, hogy nem tudnak túl sokat rólam, és sosem láttak versenyeket nyerni, vagy csak az eredményeket ismerik. De még mindig hiszek benne, hogy rájuk cáfolhatok, és gyors autóm lehet 2026-ban.”

„A magabiztosságom töretlen lesz, egészen addig, amíg egy napon már nem érzem magam kényelmesen a kocsiban. Ha úgy érzem, lassabb vagyok a csapattársamnál vagy annál, ami a saját megítélésem szerint elérhető az autóval, talán felteszem a kezem, és befejezem a versenyzést, mert többé már nem élvezem.”

Alonso nem zárja ki azt sem, hogy meghosszabbítja a jelenlegi kontraktusát. „Ha 2026 jól alakul, jól megyünk, és lesz lehetőségem még egy évig maradni, akkor nyitott leszek rá, ez biztos. Nem zárom be előre az ajtót magam előtt. De nem fogok ezen agyalni, és valamennyi versenyemet úgy kezelem, mintha az utolsó lenne, és minden egyes pillanatot ki fogok élvezni.”

Alonso a 2001-es bemutatkozása óta 404 nagydíjon vett részt, és összesen 401 versenyen rajtolt el. A huszonegy idényt felölelő pályafutása során 22 pole pozíciót szerzett, 26-szor érte el a leggyorsabb kört a futamon, 106 alkalommal állhatott fel a dobogóra, és 32 ízben ünnepelhetett a tetején, miközben 2005-ben és 2006-ban az élen zárt az egyéni pontversenyben.