Hamilton úgy érzi, rájött, hogyan kell vezetni az „idegen" Ferrarit

A Ferrari már a Bahreini Nagydíj sajtónapján előrebocsátotta, nem vár csodát a fejlesztési csomagtól, de bízott benne, hogy sikerül előrelépnie, és valamelyest közeledik a vetélytársakhoz. Noha a maranellói csapat ezúttal is lemaradt a dobogóról, a hétvégén és magán a versenyen is voltak fellángolások, s biztató jelek: Charles Leclerc az első sorból rugaszkodhatott el, és egy ponton a második helyen haladó George Russellre is fenyegetést jelentett, míg Lewis Hamilton a csalódást keltő időmérő után számos előzést bemutatott, és a futam középső fázisában remek tempót diktált, a biztonsági autó azonban mindkettejük számításait keresztülhúzta. 

Az olasz istálló alternatív stratégiát választott: versenyzői közepes, míg a közvetlen ellenfeleik lágy keveréken rajtoltak, ami bár eleinte inkább hátráltatta őket, később pont az előnyükre vált, s úgy tűnt, akár a pódium is elérhető cél lehet a számukra. Amikor az élmezőnyből sorban álltak ki a puhább gumikon indulók, Leclerc és Hamilton hirtelen az élen találta magát, majd amikor ők is túlestek a kerékcserén, a gumielőnyt kihasználva fantasztikus tempóban törtek előre. A biztonsági autó azonban megálljt parancsolt nekik, és teljesen semmissé tette a különbségeket, ráadásul a kemény abroncsokon kellett folytatniuk, miközben körülöttük mindenki eggyel vagy kettővel puhább gumikon támadhatott. 

Bár Leclerc sokáig kitartott, és foggal-körömmel védekezett, végül nem tudta maga mögött tartani Lando Norrist, amivel lecsúszott a dobogós helyekről, s visszaszorult a negyedik pozícióba, miközben Hamilton mögötte szelte át a célvonalat az 57 körös futam végén. A Ferrari ezzel az idei legeredményesebb futamát könyvelhette el, hiszen összességében 22 pontot gyűjtött, s 14 pontra megközelítette a konstruktőri tabellán harmadik, és „riasztó" hétvégét teljesítő Red Bullt. 

Az érzések házon belül azonban szombat után vasárnap is vegyesek voltak: a kvalifikáció után még bizakodó monacói csalódott volt, míg a csapattársnál pont ellentétesen ment végbe a folyamat. „Egy »babalépést« tettünk meg előre, még rengeteg ilyenre lesz szükségünk, mielőtt elérnénk oda, ahová szeretnénk. Mint ahogyan már a hétvége kezdetén is elmondtam, óvatosnak kell lennünk. Elhoztuk a fejlesztéseket ide, azonban ez nem ideális helyszín arra, hogy kihozzuk a maximumot belőle, szóval magabiztos vagyok azt illetően, hogy ennél többet tudunk kihozni belőle a következő hétvégén” – kezdte az értékelést Leclerc.  

„Kissé csalódott vagyok, végső soron mindent megtettünk. Nagyon nehéz volt a közepesen rajtolni, több pozíciót is elvesztettünk, de türelmesnek kellett lennünk. Elnyújtottuk az első etapunkat, és ez kezdett kifizetődni, aztán jött a biztonsági autó, ami lényegében mindent lenullázott, és utána szenvedtünk a keményen. Kár, hogy lemaradtunk a dobogóról, de úgy érzem, ennél többre nem lettünk volna képesek. Csalódást keltő, hiszen amikor ennyit küzdesz, és" az idei első dobogódért harcolsz, egyszerűen nincs meg a tempód ahhoz, hogy véghez vidd. Szóval nagyon remélem, hogy hamarosan meglesz az autónk hozzá.”

A verseny egy bizonyos pontján úgy tűnt, a monacói nyitott lett volna az egy kiállásos stratégiára is, de örül, hogy utólag mással próbálkoztak. „Többféle taktikáról is beszéltünk, és szó esett az egy kerékcseréről is, de határozottan merész lett volna, és utólag örülök is, hogy nem léptük meg, mert nagyon nehéz lett volna a későbbi biztonsági autóval – magyarázta, majd megosztotta, mely területeken kellene még fejlődniük. – Összességében több tapadásra és leszorítóerőre lenne szükségünk. Úgy vélem, a gép egyensúlyát illetően kihozzuk belőle a maximumot, de egyszerűen ennyi van benne. Több tapadásra lenne szükség, hogy gyorsabban mehessek át a kanyarokon.”

„Az időmérőn néhány trükkel még valamelyest el tudod fedni ezt a problémát, de a futamon, nem tudsz mit tenni, ha nincs tapadásod. Jobban fog kopni a gumid, és elindul a lavinaeffektus, szóval versenykörülmények között sokkal nehezebb. Biztos vagyok benne, hogy végül meg fogjuk találni az utat, de nem tudom, mennyi időbe fog telni. A McLaren számára nagy előnyt jelent, hogy tudja menedzselni a gumik túlmelegedését. Szerintem csapatként erre kell helyeznünk a fő hangsúlyt, hiszen a futamon egyszerűen lépéselőnyt jelent a számára.”

„Nem hiszem, hogy ez valami trükk lenne. A leszorítóerőről szól, és arról, ahogyan általában véve kezelik az abroncsokat. De semmi kétségem sincs afelől, hogy valami ne lenne szabályos. Nem akarom, hogy félreértsék, amikor a trükk kifejezést használom. Az kétségtelen, hogy valamit nagyon jól csinálnak a gumikkal, és valahogyan képesek mindenki másnál lejjebb tartani a hőmérsékleteket – tette hozzá, majd kifejtette, miért nem volt rossz választás a kemény a végén. – Figyelembe véve, hogy mi állt a rendelkezésünkre, jó döntés született. De ha megnézem, George-nak sikerült végigmennie a lágyon. Szerintem mi nem lettünk volna erre képesek, de utána fogunk nézni. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez túl sokat változtatott volna."

A Japán Nagydíjon Leclerc számolt be arról, hogy úgy érzi, sikerült új irányokat találnia a vezetési stílusával, ami a folytatásban a segítségére lesz, míg most a csapattársa, Hamilton osztotta meg, hogy hasonló felismerést ért el Bahreinben, pedig szombaton még nagyon maga alatt volt.  „Olyan idegennek érződik. Úgy gondolom, versenyzőként egyszerűen leragadunk időnként, nem is kicsit, és azt gondoljuk, hogy »ugyanúgy kell vezetnem, ahogyan eddig is, és majd magamhoz alakítom az autót«. De ez nem működik, szóval most igyekszem a kocsihoz igazítani a vezetési stílusomat. Már az is nagyon más, ahogyan a különböző eszközöket használják, és más vezetést is igényel.”

„Emberek vagyunk, és ragaszkodunk a szokásainkhoz. Bizonyos stílusban és módon vezettem ugyanannál a csapatnál nagyon sokáig. Átültem egy új autóba, ami teljesen eltérő vezetési stílust és beállításokat követel. Motorféket használok, amire egyáltalán nem volt példa az előző években. A Brembo fékjével megyek, miközben előtte tizenöt éven keresztül a CI-ével (Carbon Industries) mentem. Az utolsó etap folyamán jobban kellett használnom a gép hátulját a kanyarodásnál, míg máskor inkább az elejét kell jobban terhelned, szóval az egyensúly terén nagyobb a működési tartomány, mint amihez én hozzászoktam.”

„Néha nagyon nehéz vezetni ezt a kocsit, és keményen dolgozom azon, hogy alkalmazkodjak hozzá a vezetési stílusommal. Emellett a beállítások terén is előre kell lépnem. Tisztán látszik, hogy Charles egy bizonyos beállítással kezdi a hétvégét, és végig kitart mellette. Én nagyon messze voltam tőle az előző két hétvégén, és most is csak az időmérő előtt tudtam közeledni hozzá, de minden beállításon változtattunk. Kicsit könnyebbé kellene tennem az életemet. Most eléggé megnehezítem a saját dolgomat.”

„A középső etapom során egészen összhangba kerültem a kocsival, az egyensúly tökéletes volt, és úgy tűnt, a vezetési stílusom is működik. Sokat tanultam a versenyből, és a teljes hétvégéből is, többet, mint az előzőekből. Úgy érzem, rájöttem, mit szeret az autó, és remélhetőleg ezt hasznosítani tudom most hétvégén is. Ha sikerül jobb alaphelyzetből indítanom, és alkalmazom a most megtanult technikákat, bízom benne, hogy beválik. Ha jobb pozícióba kvalifikálom magam, az egész hétvégém jobb lesz. Meglátjuk, mire megyek.”