Lovrencsics, Nego, Nikolov – kiemelkedő teljesítmények

A FORDULÓ MÉRKŐZÉSE

Vastaps kísérte öltözőbe a futballistákat a vasárnap esti Ferencváros–Mol Vidi (2–2) összecsapás lefújása után. Ennél a reakciónál semmi sem mutatja jobban, mennyire voltak megelégedve a szurkolók csapatuk teljesítményével. A mérkőzésre a lehetséges öt csillagból lapunk négyet adott, az értékelésben kiemelve a magyar szinten kifejezetten jónak számító iramot, a pályán folyó élvezetes küzdelmet és a látványos gólokat. Azt, hogy a találkozó nem volt eseménytelen, az MLSZ adatbankjának statisztikái is bizonyítják.

A csapatok összesen 34 alkalommal próbálkoztak kapura lövéssel (16-szor a hazaiak, 18-szor a vendégek), az már más kérdés, hogy ezeknek csak töredéke (4–6) találta el a kaput. De ha eltalálta! Lovrencsics Gergő és Boban Nikolov távoli bombái élményszámba mentek, minden magyar bajnokin szívesen látnánk hasonlókat.

Az utolsó negyedórára pedig a rangadók elengedhetetlen kelléke, a dráma is „megérkezett” a Groupama Arénába: a Vidi egyenlítő gólját – egy sorfalon megpattanó szabadrúgásnak köszönhetően – a pályafutását a Ferencvárosban kezdő, most a székesfehérváriak sikeréért küzdő Huszti Szabolcs szerezte.

Ami miatt a rangadót a gólok mellett különösen megérte követni, az az iram volt. A mérkőzés szinte az elejétől a végéig lüktetett, és ez főként annak köszönhető, hogy olyan csapatok feszültek egymásnak, amelyek játékosállománya képes a szó szoros értelmében játszani a futballt.

A felek gyors labdajáratással igyekeztek ellenfelük mögé kerülni, és amikor ez sikerült, az eredmény sem maradt el – Sztefan Szpirovszki gólja, amellyel a Fradi megszerezte a vezetést, épp egy ilyen ellencsapás végén született.

A statisztikákat böngészve feltűnő, hogy a fontos mutatók többsége fehérvári fölényt mutat. Ennek oka a második félidőben keresendő, amikor a zöld-fehérek Szerhij Rebrov vezetőedző kérése ellenére átadták a kezdeményezést az ellenfélnek.

A lövések már említett mutatóján kívül a Mol Vidi teljesített jobban labdabirtoklásban (55:45 százalék), és megnyert párharcokban (62–48) és sikeres passzokban (344–275), még ha a Fradi minimálisan pontosabb is volt az átadások terén (84–83 százalék).

A sikeres cseleket tekintve Loic Nego (6) áll az élen, a sikeres passzokat (75) illetően pedig Vinícius. Viszont ha a passzokat típusok szerint is vizsgáljuk, akkor a gólhelyzetet eredményező kulcspasszokban Negót (2), a sikeres támadópasszokban pedig Lovrencsics Gergőt (22) lehet kiemelni. Ennek, no meg szépségdíjas góljának is köszönhetően a Nemzeti Sportnál a Ferencváros játékosa lett a forduló legjobbja. Az InStat Football számai alapján pedig a szintén bombagólt szerző Boban Nikolov lett a meccs, sőt a teljes forduló legjobbja, 336-os statisztikai indexszel, a 2. helyen pedig a ferencvárosi Sztefan Szpirovszki végzett (306). Viszont a forduló legtöbb szabálytalanságát Huszti Szabolcs követte el, a Mol Vidi támadója nyolcszor volt szabálytalan a Ferencváros ellen, más kérdés, hogy a fehérváriak éppen az ő szabadrúgásból szerzett góljával tudtak egyenlíteni.

A Ferencváros az első félidőben igazolta, méltó kihívója a címvédőnek. A fehérváriak pedig igazi tartásról tettek tanúbizonyságot, sőt erőnlétben is a házigazdák fölé kerekedtek. Mindezt annak ellenére, hogy a Bajnokok Ligája-selejtező miatt a szokottnál intenzívebb terhelés érte a játékosokat. Persze a számok önmagukban nem jelentenek garanciát semmire.

Ezúttal azonban tényleg az volt az ember érzése, hogy olyan küzdelmet lát, amely miatt Európa más (él)bajnokságaiban sem lehetne szégyenkezni. Jó volt látni, hogy magyar pályán, magyar klubcsapatok között is létezik valódi futball.

A FORDULÓ PÁRHARCA

Szorongatta és gyötörte Jagodics Márk, de a Haladás középpályása nem tudta tartani a bivalyerős Takács Tamást – a debreceniek csatára három méterről fejelt gólt Király Gábor kapujába a szombati bajnokin (1–1).

„Sokat kellett harcolnom azért, hogy kibújjak az őrzőm szorongatása alól – mondta Takács Tamás, a Debreceni VSC 27 esztendős csatára – Szerencsére sikerült, s így egyedül várhattam a labdát, a léc segítségével gólt is fejeltem. Érdekes meccsen vagyunk túl, hiszen kézben tartottuk a mérkőzést, jobban futballoztunk a Haladásnál, több helyzetet dolgoztunk ki, mégis csak ikszeltünk. Bosszantó, hogy sorra hagytuk ki a helyzeteket. Az is idegesítő, hogy a hetedik bajnokin már a negyedik döntetlent játszottuk. Ha csak kettőt behúzunk, mondjuk, a Hali és a Vidi ellenit, amikor a hosszabbításban kaptunk gólt, akkor plusz négy ponttal a harmadik helyen állnánk. A szerencse egyelőre elpártolt tőlünk, de tisztában vagyunk vele, hogy a rengeteg munkának meglesz a gyümölcse, s fordul a kocka."

Takács Tamás második gólját szerezte a szezonban, s jelentős célt tűzött maga elé.

„Nem kezdtem valami jól a bajnokságot, hiszen bár az első két fordulóban kezdőként kaptam lehetőséget a szakmai stábtól, nem szereztem gólt. Ezután háromszor is csereként léptem pályára, de szerencsére az MTK ellen betaláltam. Az előző szezonban zártam a legtöbb góllal az élvonalban, kilencig jutottam, remek lenne, ha megdönteném a csúcsom, s legalább tízig eljutnék. Legközelebb Újpestre látogatunk, oda, ahol az előző szezonban az utolsó meccsen kikaptunk kettő egyre, így az ötödik helyen zártunk. Ha nyertünk volna a Megyeri úton, mi végzünk a dobogó alsó fokán. A lila-fehérekkel mindig izgalmas meccseket vívunk, erre számítok jövő héten is – még inkább motiválja a társaságot, hogy visszavágjon a legutóbb vereségért. De hogy mire lehetünk képesek a szezonban, egyelőre kérdés – nyilván a Ferencváros és a Vidi kiemelkedik a mezőnyből, de épp a fehérváriak elleni idegenbeli meccsen bizonyítottuk, hogy adott esetben felvesszük velük a versenyt."

A FORDULÓ GYŐZELME

Széllel szemben sem hibázott a 11-esnél Vári Barnabás, a Kisvárda hátvédje, aki úgy véli, lehajtott fejű játékosokkal nem lehet nyerni. Érdekesség, hogy a Kisvárda eddigi mind a hét NB I-es meccsén volt büntető, az 5. fordulóban kettő is. A nyolc 11-esből négy kimaradt, az ellenfelek ötből csak kettőt lőttek be, a várdaiak háromból kettőt (mindkettőt Vári, az elrontott 11-es Horváth Zoltánhoz kötődött).

Hét fordulót kellett várni a Kisvárda fennállásának első élvonalbeli győzelmére, ám szombat este megszületett: Vári Barnabás góljával idegenben győzte le az esélyesebbnek vélt MTK Budapestet. A mérkőzés képe alapján nem érdemtelen a vendégek sikere, mezőnyben egyenrangú partnerei voltak a kék- fehéreknek, és beszédes adat, hogy Feczkó Tamás együttese hátrányban sem tudott gólhelyzetet kialakítani. Ezzel szemben az utolsó helyről elmozduló kisvárdaiak türelmesen, valamint pontosan passzolgattak.

„Nagy megkönnyebbülés, hogy megvan az első győzelmünk – mosolygott a győztes gólt szerző Vári Barnabás. – A tizenegyes előtt az időjárás megnehezítette a dolgomat, épp akkor kezdett el szakadni az eső, ezért a büntetőt széllel szemben kellett elvégeznem. Örülök, hogy nem hibáztam. Egységesek voltunk, a nehéz helyzetekben kisegítettük egymást. A ráhangolás már az öltözőben megkezdődött, a szakmai stáb azt sulykolja belénk, hogy jó futballisták vagyunk, higgyünk a győzelemben."

Dajka László vezetőedző irányításával veretlen az újonc, a legutóbbi három bajnokin öt pontot szerzett, és a bajnokság előtt, valamint az első fordulók vereségei után biztos kiesőnek tartott együttes már csak rosszabb gólkülönbsége miatt nincsen bentmaradást érő helyen.

„Dajka László Spanyolországban szerzett tapasztalatából az egész csapat hasznot húz, új szemlélettel és edzésmódszerekkel készülünk. Említsek konkrétumot? Apró részlet, de fontos: a vezetőedző azt kéri tőlünk, hogy felemelt fejjel szálljunk le a buszról, és az első perctől magabiztosságot sugározzunk. Lehajtott fejű játékosokkal ugyanis nem lehet nyerni."

1988-ban, amikor Dajka László két évre a Las Palmasba ment futballozni, maga sem hitte volna, hogy az ott megszerzett tapasztalatok is hozzájárulnak majd harminc évvel később a Kisvárda első NB I-es győzelméhez.

KRITIKUS VÉLEMÉNY

A FORDULÓ VÉDÉSE

Alig látott valamit az előtte helyezkedőktől a mezőkövesdi kapus, Dombó Dávid, mégis hárította a felcsútiak próbálkozását, így jelentős szerepet játszott csapata győzelmében.

Bravúros védést mutatott be Dombó Dávid a Mezőkövesd Zsóry–Puskás Akadémia (2–0) bajnoki 61. percében. A hazaiak 25 éves kapusa megfogta Ján Vlasko 12 méterről leadott lövését, s mert 1–0-s hazai vezetésnél hárított, a játékostársak, valamint a szakértők szerint nélküle nem nyertek volna a mezőkövesdiek.

„Valóban a mérkőzés fordulópontjának számított – nyilatkozta a védésről megkeresésünkre Dombó Dávid. – Bár vezettünk, a vendégek nyomás alatt tartották a kapunkat, s félő volt, hogy egyenlítenek. Emlékszem, korábbi játékostársam és barátom, Radó Andris adott be jobbról, a védőink ugyan kifejelték a labdát, de az éppen Ján Vlasko elé került, aki egy átvétel után egyből iszonyatos erővel kapura rúgott. Alig láttam valamit az előttem helyezkedőktől, az utolsó pillanatban ugyanakkor vetődve hárítani tudtam. Éreztem a lövés erejét, szerencsémre a kezemről a földre, épp elém pattant a labda, így aztán megszereztem a berobbanó Bacsana Arabuli elől."

Az eset bizonyítja, hogy egyetlen remek megmozdulással is a mezőny fölé lehet nőni, hiszen ha egyenlít a Puskás Akadémia, hazai vereséggel is végződhetett volna a találkozó.

„A jó kapus ismérve, hogy megbízható, s természetesen bravúrokkal járul hozzá csapata teljesítményéhez – folytatta a mezőkövesdiek labdarúgója. – Persze a hiba benne van a mi játékunkban is, de kiegyensúlyozottsággal, nagy összpontosítással sokat segíthet a kapus a csapatán."

Dombó Dávid nemcsak a kapuban teljesít jól, hanem az iskolapadban is. Nyáron végzett az egri Eszterházy Károly Egyetem sport- és rekreációszervezési szakán, s már csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomájához.

A FORDULÓ BOSSZÚSÁGA, JÁTÉKVEZETŐI HIBÁJA

A kispadon kezdett az Újpestben Novothny Soma a Bp. Honvéd elleni (0–0) szombat esti bajnokin. Ez már önmagában is említésre méltó edzői döntés, hiszen a 24 esztendős támadó a legutóbbi idényben Davide Lanzafame mögött 17 góljával a góllövőlista második helyén zárt, most pedig unottan labdázgatott cseretársaival. Nebojsa Vignjevics kihagyta a kezdőből legveszélyesebb játékosát, mondván: ha hat forduló alatt egyszer sem talált a kapuba, itt az idő, hogy mást – a nigériai Obinna Nwobodót – próbáljon ki csúcsékként. Az már csak tovább bonyolítja a történetet, hogy Novothny Soma a második félidőben pályára lépett, és bár szerinte szabályos gólt szerzett, Iványi Zoltán játékvezető – asszisztense jelzésére – érvénytelenítette.

„Most erre mit mondjak?! – mondta dühösen Novothny Soma, a lila-fehérek csatára. – Az utóbbi hónapokban ez volt az ötödik vagy hatodik olyan gólom, amit elvettek tőlem... Miért mindig én?! Legutóbb a Haladás ellen volt hasonló, akkor is les miatt érvénytelenítették. Pedig a gólkirályi címről is dönthetett volna az a gól. Mondanom sem kell, az sem volt les."

A mostani után érdekes jelenet játszódott le a pályán: Iványi Zoltán játékvezető nem sokkal később odasétált Novothny Somához, és mondott neki valamit. De vajon mit?

„Odajött, hogy akkor ő is minden hibámnál szólni fog – folytatta a csatár. – Ez idáig rendben is van, csakhogy én nem tudom befolyásolni az ő életét, az ő sorsát, ő viszont az enyémet igen. Elképzelhető, ha most győztes gólt szerzek, a következő fordulóban ismét a kezdőcsapat tagja vagyok, és elkezdem lövöldözni a gólokat, így viszont... Nem zárható ki, hogy a kispadon ragadok. Arról nem is beszélve, hogy a játékvezetők ezzel két pontot elvettek tőlünk. Nem tudhatjuk, mennyire hiányzik majd az idény végén.”

A játékos hosszú idő után lett csere Újpesten, ha egészséges volt, szinte mindig a kezdőben kapott helyet. De vajon hogyan fogadta, és mikor tudta meg, hogy Nebojsa Vignjevics ezúttal nem számol vele a kezdésnél?

„Nyilván nem örültem neki. Jószerével egyetlen csatárként maradtam a keretben, de így is ki tudtam kerülni a kezdőcsapatból. A csapathirdetésnél szembesültem azzal, hogy ezúttal csupán csere vagyok. Azt hiszem, jól fogadtam az új helyzetet. Megpróbáltam mindent beleadni, talán sikerült is. Az más kérdés, hogy a játékvezető beleszólt a történetbe."