MLSZ: infografikán Csányi Sándor tízéves elnöksége

Csányi Sándor előtt négy éven át Kisteleki István vezette a szövetséget, amely akkor új épületbe költözött, és elkezdődött Telkiben az edzőközpont építése. Ez a két bázisa ma is a szövetségnek.

Milyen volt ez az évtized?

Az ismert bankvezető színre lépésével megszűntek az előtte gyakran tapasztalt pénzügyi problémák, a financiális fegyelem nemcsak a szövetségekre, hanem idővel a klubokra is kihatott. Jelentős állami beavatkozással stabilizálódott a magyar labdarúgás, igaz, a teljesítmények fényében – többek szerint – irreálisan sok kifizetett pénz más, korábban nem látott gondokat hozott felszínre. Az elmúlt évtizedben a legjelentősebb változás az infrastrukturában mutatkozott meg, rengeteg pálya épült, modern stadionokban zajlik a bajnokság. A szövetség a tizenkét csapatosra szűkített NB I-gyel próbált emelni a színvonalon, az éIvonal fontos kérdéseire (bajnoki cím, nemzetközi kupaindulás, kiesés) a kisebb csapatlétszám miatt sokszor izgalmak közepette kaptunk választ.

A szövetség kirakatcsapata, a válogatott 1972 után 2016-ban Európa-bajnokságon vehetett részt, ugyanakkor a világbajnoki kvalifikációra 1986 óta hiába várnak a szurkolók. E tekintetben meg kell jegyezni: tíz év alatt bőven van lehetőség hibákat elkövetni, s hogy csak az utóbbi időszakot nézzük ez ügyben, a belga Georges Leekens kinevezése például nem volt telitalálat. Az elnökség azonban nem habozott gyorsan nehéz döntést hozni akkor, ha úgy érezte, rossz irányba indult el. Ugyanakkor az is tény, hogy miközben a körülményeket a szövetség igyekezett megteremteni a labdarúgás fejlődéséhez, az akadémiai rendszert folyamatosan felülvizsgáltatja, keresve a minél jobb koncepciót, amelynek csúcsa az lenne, hogy a magyar futball tehetségei idehaza és aztán a topbajnokságokban is bizonyítsanak – ám mintha a szaktudás, a futballszakmai innováció még mindig nem lenne elég.

Korábban az úgynevezett fiatalszabállyal az MLSZ próbálta az ifjú magyar labdarúgókat helyzetbe hozni, de nem sikerült hosszú ideig fenntartani ezt az állapotot, viszont a következő bajnokságtól – főleg az NB II-ben – ismét fókuszba kerülhetnek a hazai tehetségek, egy új támogatási rendszer alapján a klubokban talán ismét több lehetőséget kaphatnak a saját nevelésű labdarúgók. Ami a nemzetközi kupaszereplést illeti: az előző idényben a fehérváriak, a 2019–2020-asban pedig a ferencvárosiak bejutottak az Európa-liga csoportkörébe, és látni kell, hogy a topklubok „árnyékában” ezen a porondon manapság ez az előrelépés is bravúrnak mondható. A két élvonalbeli csapat esetében már előfordult, ami az elmúlt évtizedekben leginkább csak vágy volt: a nevesebb vagy „csak” erősebb ellenfelekkel szemben vívott meccsekre zsúfolásig megteltek a lelátók, az összecsapásokra már jóval a meccsnap előtt elfogytak a belépők.

A BL-ben leginkább a játékvezetőink szerepeltek, s az évtized során Kassai Viktor volt az első számú futballbíró, aki 34 évesen, Csányi Sándor elnökké választását követően néhány héttel világbajnoki elődöntőt vezetett. Ám miközben a sportvezető a FIFA és az UEFA alelnöke lett, vagyis a világfutball tekintélyes vezetőjévé vált, nem volt elegendő a diplomáciai támogatás, hogy a játékvezető 2014-ben és 2018-ban ott lehessen a világbajnokságon.

Mindezzel együtt, a magyar futball történetében példa nélküli támogatottságot élvező Csányi Sándor rengeteget tett a sportág fejlesztéséért, nagyobb meglepetés lenne, ha egyedüli jelöltként nem választanák újra, mintha a válogatott vb-döntőt játszana.